Az otthoni munkavégzés a munkavégzés egyik sajátos módja, amikor a munkavállalónak nem kell rendszeresen ellátogatnia munkáltatójának székhelyére, mert munkájának egészét vagy annak egy részét otthonában kényelmesen végezheti.
Mi lesz ebben az esetben a munkavégzés helyszíne?
Minden munkaszerződésnek tartalmaznia kell néhány alapvető rendelkezést, hogy elég konkrétnak és érvényesnek tudjuk tekinteni. Ezeket a rendelkezéseket szakmailag tartalmi követelményeknek nevezzük. A munkajog a munkaszerződést illetően négy fő tartalmi követelményt ír elő, melyeknek egyike a munkavégzés helyszíne. A munkavégzés helyszínét többféle módon is meg lehet jelölni, egy konkrét cím, az önkormányzat egy része, vagy más egyéb kifejezési mód is meghatározhatja azt a területet, ahol a munkavállaló dolgozni fog.
Otthon végzett munka, távmunka és az ún. home office
A Munka Törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a munkavállaló lakóhelye legyen a munkaszerződésben feltüntetve, mint a munkavégzés helyszíne. A munka ezen formáit „otthon végzett munka“ illetve „távmunka“ kifejezéssel illetjük.
Jogi szempontból az otthon végzett munka és távmunka közötti különbség nem nagy. Az otthonról végzett munka esetében a munkavállalónak munkájának elvégzéséhez nem kell közvetlenül igénybe vennie olyan információs technológiák, illetve eszközök segítségét, melyek kimondottan az adott munkakör elvégzéséhez szükségesek. Példaként említhetjük egy szabó munkáját, aki otthon, kényelmesen a saját varrógépén el tudja készíteni a megrendelt ruhákat, majd ezt követően postai úton elküldi azokat munkáltatója címére. Másrészről a távmunka leggyakoribb alkalmazottai a programozók, marketingesek, ügyfélszolgálati szakemberek. A legfőbb különbség az „otthon végzett munka“ és „távmunka“ között tehát maga az információs technológia használata, mely magába foglalja a számítógépet, telefont, faxot vagy más távolsági kommunikációs eszközt.
A Munka Törvénykönyve értelmében olyan fajta munka, melyet a munkavállaló csupán alkalmanként vagy kivételes körülmények között a munkáltató beleegyezése, illetve közös megegyezés alapján otthon vagy a szokásos munkahelytől eltérő helyen végez, nem minősül otthon végzett munkának, sem távmunkának. Az ilyen esetekre használjuk az angol „home office“ kifejezést, melynél a munkavállaló szerződésében a munkáltató munkahelye szerepel mint a munkavégzés helye, nem pedig a munkavállaló lakhelye. A „home office“ tehát egy úgymond nem pénzben kifejezett előny, melynek köszönhetően a munkavállaló munkájának jelentős részét otthonról is végezheti.
Jogok és kötelezettségek
Általánosságban kimondhatjuk, hogy az otthonról és távmunkát végző munkavállaló jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendesen, munkahelyen dolgozó alkalmazottakéval. Távmunka esetében a munkáltató a munkavállalót köteles ellátni annak munkájához szükséges felszereléssel, melyre példaként említhetjük a számítógépet, minden szükséges program telepítését, jelszavakhoz való hozzáférhetőséget, vállalati telefont. Kivételek azonban vannak.
Mivel a távmunkát végző alkalmazottak maguk szabályozzák és ütemezik be munkaidejüket, ezért rájuk nem vonatkoznak a Munka Törvénykönyvének azon rendeletei, melyek a tervezett heti munkaidőre, a megszakítás nélküli napi pihenésre, a megszakítás nélküli heti pihenésre és az állásidőre vonatkoznak. A munkahelyen jelentkező súlyos személyes akadályok esetén nem jogosult a munkáltatótól bérkompenzációra, ez alól mindössze a családtag elhalálozása a kivétel. Ezen munkavállalóknak továbbá nem jár bér a túlóráért, bérük nem tartalmazza az ünnepi munka, szombati, vasárnapi és éjjeli munka bérjuttatását, a nehéz munkakörülmények között elvégzett munka bérkompenzációját, ha csak a munkavállaló az említettekkel kapcsolatban nem állapodik meg másként a munkáltatójával. A felsorolt kivételek csak azon munkavállalókra vonatkoznak, akiknek munkaszerződésében a munkavégzés helyének saját lakhelyük, illetve más a munkáltató tevékenységével nem összefüggő hely van megnevezve.
Az otthon dolgozó munkavállalók azonban ugyanúgy jogosultak a szabadságra és az étkezési támogatásra, mint a rendes dolgozó. Itt azonban ügyelni kell arra, hogy az adott napon több, mint 4 órát dolgozzon a munkavállaló, különben az étkezési támogatásra nem lesz jogosult.
Hogy működik mindez „home office“ esetében?
Ez a munkavégzési forma jelen esetben munkavállalók sokaságára vonatkozik, akik a COVID-19 járvány kitörése miatt kivételesen otthonról kényszerülnek dolgozni. Ezen alkalmazottak irányában a törvény értelmében ugyanaz a jogi rendszer áll fenn, mintha a munkahelyén lenne. A munkáltató általánosságban elrendelheti a „home office“-t, ehhez azonban mindkét fél beleegyezése szükséges. A megegyezés írott formája ebben az esetben nem törvényileg előlírt.
Jelenlegi helyzetben azonban, a kihirdetett rendkívüli állapot kapcsán, a COVID-19 terjedésének megakadályozása érdekében a Munka Törvénykönyvének azon rendelkezése alkalmazandó, amely a munkáltatót felhatalmazza arra, hogy alkalmazottai részére egyoldalúan elrendelje az ún. „home office“-t, másrészről a munkavállalót feljogosítja az efajta munkára. Mindez természetesen abban az esetben praktizálható, ha a munkáltató részéről nem lépnek fel olyan komoly akadályok, melyek ezt ne tennék lehetővé. Következő feltétele az e fajta munkának az erre való lehetőség. Ha valaki gyárban gépkarbantartóként vagy villanyszerelőként dolgozik nehéz eképzelni, hogy hazaviszi a munkáját. A távmunkával ellentétben „home office“ esetében a munkavállaló munkaidejét nem saját maga szervezi meg, azt ugyanis a felettese határozza meg, a munkavállaló csak a munkáltató jóváhagyásával szervezheti meg munkaidejének beosztását. A munkavállaló „home office“ esetében jogosult továbbá a túlóra, szabadság vagy éjszakai munka után járó jutalmakra is, valamint ugyanúgy vonatkoznak rájuk a személyes akadályokat taglaló rendelkezések, melyek esetében a munkavállaló bérkompenzációra jogosult. Ezen személyes akadályok közé tartozik a családtag orvoshoz kísérése, véradás, bíróságon való megjelenés tanúként, fordítóként vagy szakértőként, önkéntes munka és hasonlók.
A fent említett eltérő jogokat a kötelezettségeket figyelembe véve ajánlunk felkeresni egy ügyvédi irodát és segítséget, illetve tanácsot kérni az esetben, ha okkal feltételezzük jogaink megsértését akár mint munkavállaló, akár mint munkáltató.
JUDr. Bános Róbert
Menü |