Röviden az özvegyi nyugdíjról

   Jogi rovatunkban általában nagyon nehéz olyan témát találni, amely elolvasása után öröm és boldogság töltené el a szívünket. Sajnos az egyes jogi kérdések sokszor életünk szomorú vagy kellemetlen pillanatairól szólnak, és ez a jelenlegi részben is hasonlóképpen alakult. Tapasztalatom szerint olvasóinknál nagyon sokszor merülnek fel különböző kérdések az özvegyi nyugdíjjal kapcsolatban, ezért az e havi rovatban megpróbálok egy rövid áttekintést adni az alapvető tudnivalókról. Még itt a bevezetőben szeretném viszont felhívni kedves olvasóink figyelmét arra, hogy a szociális biztonsági jogok és főleg a nyugdíjazással kapcsolatos jogosultságok, illetve azok számítási rendszere minden esetben nagyon bonyolult, és mindig az adott élethelyzet egyéni elbírálását igényli! Ennek tükrében elengedhetetlen, hogy konkrét esetünket mindig a szociális biztosítóval konzultáljuk, és ott kérjük az igényünk pontos feltérképezését.

   Tudnunk kell, hogy özvegyi nyugdíjat csak házastárs kaphat a Tt. 461/2003 számú, szociális biztosításról szóló törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén. A régebbi törvényekkel, illetve más országok jogrendjeivel ellentétben Szlovákiában a bejegyzett élettárs, az elvált házastárs és a közös háztartásban élő élettárs sem jogosult az özvegyi nyugdíj juttatására. Az özvegyi ellátásra való jogosultság alapvető feltétele, hogy az elhunyt házastárs halála napján (i) öregségi nyugdíjban vagy rokkantsági nyugdíjban részesült, vagy (ii) halála napján az elhunyt házastárs megfelelt a rokkantsági-, korai öregségi- vagy öregségi nyugdíj-jogosultság feltételeinek, vagy (iii) a házastárs munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében hunyt el.

   Az özvegyi nyugdíjat az elhunyt házastárs halálának napjától egy évig fizetik. Ahhoz, hogy ezen az időn túl a túlélő házastárs özvegyi nyugdíjat igényelhessen, a túlélő házastársnak meg kell felelnie a következő feltételek egyikének: (i) az ugyanezen elhalálozás következtében árvasági nyugdíjban részesülő, vagy az elhunyt családjában nevelt eltartott gyermeket lát el, (ii)

   legalább 70%-os munkaképtelenséget eredményezően megrokkant, (iii) elérte a jogszabályban meghatározott nyugdíjkorhatárt, (iv) három vagy több gyermeket nevelt, vagy (v) két gyermeket nevelt, és betöltötte 52. életévét. Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság feléledése időben nem korlátozott. Ez azt jelenti, hogy mihelyt a túlélő házastárs betölti a törvényben meghatározott feltételek egyikét, özvegyi nyugdíjra való jogosultsága feléled, bármennyi idő telt is el az elhalálozást követően. Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság csak akkor szűnik meg, ha a túlélő házastárs új házasságot köt, vagy ha a túlélő házastársat az elhunyt személyével szembeni szándékos emberölés bűntettében a bíróság bűnösnek találja.

   Az özvegyi nyugdíj az elhunyt nyugdíjának 60%-a. Ha maga az özvegy is öregségi nyugdíjat kap már, akkor a nagyobb összeget teljes egészében folyósítja a szociális biztosító, a kisebbnek pedig a felét. Itt nagyon fontos megjegyezni, hogy a kisebbik összegű nyugdíjnak a felezése az özvegyi nyugdíj esetében már az öregségi nyugdíj 60%-ból értendő. Ennek értelmében például, ha az elhunyt házastárs öregségi nyugdíja 417,- euró volt, és ebből kifolyólag a túlélő házastársra eső özvegyi nyugdíj összege 250,20 euró (60%), akkor felezéskor a túlélő házastársat az özvegyi nyugdíj jogcímén hozzávetőlegesen 125,30 euró fogja megilletni. Az igénylést mindig az özvegy állandó lakhelye szerint illetékes szociális biztosítóhoz kell benyújtani. Mivel az özvegyi nyugdíj igényléséhez a szociális biztosító számos mellékletet kér, javaslom, hogy a szükséges csatolmányokkal kapcsolatban mindig előre egyeztessünk a biztosítóval. A szociális biztosítóval szükséges kapcsolattartásra és a biztosító ügyfélszolgálati lehetőségeinek aktív kihasználására intek minden kedves olvasót, hiszen bármilyen hiányosság vagy esetleges késedelem a kérvényező igényének későbbi elbírálását, illetve elutasítását is vonhatja maga után.

   Ez a jogi tanácsadás nem teljeskörű; a korlátozott kérdésfeltevés, valamint a szűkös terjedelmi korlátok folytán nem minden esetben alkalmas az adott probléma mindenre kiterjedő megválaszolására, valamint a teljes jogi vélemény kialakítására. Ennek következtében sem a szerkesztőség, sem pedig a választ adó ügyvéd nem vállal teljeskörű felelősséget az adott jogi tanács gyakorlatban való felhasználásáért. A felmerült jogi problémájával kapcsolatos végső döntése előtt mindenképpen konzultáljon jogi képviselőjével.

Mgr. Kőrösi Ildikó, ügyvéd