Mely jogi lépések segíthetnek családon belüli erőszak esetén?

   Sajnos gyakran lehet találkozni olyan esetekkel, amikor az eleinte harmonikus párkapcsolat bántalmazó kapcsolattá válik. Eleinte jellemzőek a viták, majd később ezek a veszekedések fizikai bántalmazásba torkollhatnak. A bántalmazott fél gyakran magába zárkózik és fél segítséget kérni ismerőseitől vagy a hatóságoktól.

   Ha a párjának agresszív, erőszakos a viselkedése és a párkapcsolatuk alatt sor került fizikai vagy lelki bántalmazásra, mely az idő múlásával egyre gyakoribb és intenzívebb lett, tartsa szem előtt, hogy ilyen helyzetekben a jogrend a családon belüli erőszak áldozatainak több szintű védelmet biztosít.

   Ha családon belüli erőszak történik, az rendszerint azt jelenti, hogy a bántalmazó fél bűncselekményt követett el. Ilyen súlyos bántalmazás esetén a bántalmazott vagy rendőrséghez fordul, vagy éppen a fél attól, hogy a hozzá közeli személy tovább árthat neki megtudva a feljelentést és inkább nem fordul rendőrségi segítséghez.

   A büntetőjog az élet, egészség, szabadság, emberi méltóság és egyéb jogok védelmére összpontosít azon bűntények büntetésével, melyek éppen ezeket az értékeket veszélyeztetik vagy sértik. A büntetőeljárás vagy a feljelentés megtételével, vagy a rendőrség saját kezdeményezésével kezdődhet, ha az más forrásból értesült az esetleges bűncselekmény elkövetéséről. A jogrend emelt szintű védelmet nyújt a bántalmazottaknak annak érdekében is, hogy ne legyenek kitéve a másodlagos viktimizáció kockázatának.

   A büntetőeljárás sajátosságai miatt előfordulhat, hogy maga a feljelentés után ennek eszközei nem tudnak a bántalmazott félnek azonnali védelmet nyújtani és megakadályozni az esetleges további bántalmazást. A feljelentéstől a bántalmazó meggyanúsításáig, illetve büntetőjogi intézkedések alkalmazásáig eltelt idő alatt célszerű lehet büntetőeljáráson kívüli bírósági segítséget kérni.

   A civil jog által nyújtott lehetőségek alapján az áldozat például követelheti a bíróságot, hogy sürgősségi intézkedést hozzon. A bíróság az e fajta intézkedéssel átmenetileg megakadályozhatja, hogy a bántalmazó belépjen a közös otthonukba, illetve távoltartási végzést hozhat. Ilyenkor a bíróság gyorsított eljárással dönt. A sürgősségi intézkedést a bíróság közelebbi bizonyítás nélkül, írásbeli előterjesztés alapján hozza meg, melynek célja gyors védelmet nyújtani, valamint a kapcsolatok rendezése a teljes ügyben való döntéshozatalig.

   Sürgős intézkedéssel dönthet a bíróság arról, hogy az adott személy ideiglenesen nem mehet be abba a házba vagy lakásba, ahol olyan személy él, akivel kapcsolatban megalapozottan gyanúsítható erőszakkal. Ilyen esetben a bíróság a kézbesítéstől számított 24 órán belül dönt a sürgős intézkedés elrendelésére irányuló javaslatról. Továbbá elrendelhető, hogy az adott személy ne lépjen be abba a házba, lakásba, munkahelyre vagy lakhelyre, ahol az a személy tartózkodik, akinek veszélyezteti a testi vagy lelki épségét.

   Szintén sürgősségi intézkedéssel meg lehet szabni, hogy a kötelezett személy írásban, telefonon, elektronikus kommunikáción vagy egyéb módon ne vehesse fel a kapcsolatot olyan személlyel, akinek testi vagy lelki épségét ilyen kapcsolatfelvétellel veszélyeztethetné, illetve azt is, hogy az adott személy meghatározott távolságon belül ne közelíthesse meg azt a személyt, akinek testi vagy lelki épségét ezzel veszélyeztetné.

   A sürgősségi intézkedés tehát egy olyan jogi eszköz, amelyet a bíróság rendel el annak az érdekében, hogy egy személyt megakadályozzon egy másik személy zaklatásában, bántalmazásában vagy veszélyeztetésében. Ez az intézkedés főleg családon belüli erőszak esetén alkalmazandó, de más esetekben is, amikor veszélyben van egy adott személy biztonsága. A sürgősségi intézkedés célja egy olyan személy testi és lelki épségének védelme, aki fenyegetve érzi magát annak a személynek a cselekedetei miatt, aki ellen a javaslat irányul.

    A sürgősségi intézkedés elrendelése iránti indítványban le kell írni a tényállást, vagyis indokolni a javaslatot. Ha azt szeretné, hogy a bíróság tiltsa meg az Önhöz való hozzáférést, akkor olyan döntő tények megállapítása szükséges, amelyek igazolják, hogy az érintett személy agresszívan viselkedett vagy például fizikai bántalmazásig is fajult a dolog.

    A sürgős intézkedés elrendeléséhez az indítványozó rámutat, hogy a testi vagy a lelki épsége veszélyeztetve van. Célszerű csatolni például orvosi jelentéseket, amelyek megerősítik, hogy a sérüléseit támadás okozta, illetve a feljelentést is. Így a beadvány tartalmával összefüggésben nem lesz kétséges, hogy a sürgősségi intézkedés nem jelent észszerűtlen vagy indokolatlan beavatkozást az alperes jogainak gyakorlásába. A felperes az indítványban rámutathat, hogy úgy véli, hogy az ügy megállapított körülményei nem adnak kétséget a bírósági beavatkozás szükségességét illetően. A javaslatot és a mellékleteket az alperes lakóhelye szerinti járásbírósághoz kell benyújtani.

   Mint az indítványozó fél rámutathat, hogy félti az életét és egészségét, különös tekintettel a bántalmazó személy korábbi agresszív magatartásából kiindulva. A felperes a sürgősségi intézkedés iránti kérelmét abból a körülményből vezeti le, hogy az alperes által fenyegetettség veszélye áll fenn, melyet a feljelentése és az orvosi igazolások is bizonyítják. A felek kapcsolatainak azonnali rendezésének szükségességét indokolja elsősorban az alperes részéről fennálló kockázat, hogy folytatja azt a viselkedést, amellyel veszélyezteti a bántalmazott fél testi és lelki épségét. A felperest érő azonnali sérelem veszélye különösen abban az esetben fokozott, ha nem kap megfelelő védelmet az alperes támadásaival szemben. Megtörténhet, hogy az ilyen bántalmazás kiváltja azt is, hogy a bántalmazott a bántalmazó cselekményei következtében szorongásos és depressziós szindrómában, valamint poszttraumás stressz-szindrómában is szenved, a bántalmazó cselekményeiből adódó stresszt naponta átéli, ami negatívan befolyásolja a normális életvitelét. Ilyenkor szükséges a minél gyorsabb bírósági védelem, amit azzal is tud biztosítani a bíróság, hogy megakadályozza, hogy az alperes a megszabott távolságon belül megközelíthesse a felperest.

   Az indítványban megfogalmazandó, hogy úgy véli, hogy jelenleg a bántalmazó magatartásával, valamint ismétlődő agresszív és elfogadhatatlan magatartásával kapcsolatos tapasztalatok alapján megalapozott a félelem attól, hogy a bántalmazó továbbra a testi és lelki épségét veszélyeztető cselekményt folytathat, miközben a bántalmazó magatartása negatívan érinti az életét és kétségtelenül beavatkozik az integritásába és az alapvető emberi jogaiba. A felperes kifejezi, hogy attól tart, hogy az alperes ismét keresni kezdi a jelenlétét, valamint felkeresi a lakóhelyén és továbbra is agresszívan fog viselkedni vele szemben.

    A felperes az alperes esetleges megközelítését az alperes agresszív magatartásából kiindulva és a fennálló (bizonyított) tényekre rámutatva saját integritásába való beavatkozásnak lehet tekinteni. Tekintettel az ilyen tényekre, amik alá vannak támasztva, ezek elegendőek ahhoz, hogy a bíróság meghozza a javasolt sürgősségi intézkedést. Sőt, a törvény a sürgős intézkedés elrendeléséhez csak a "veszély fennállásának lehetőségét" írja elő.

   Tekintettel arra, hogy fennáll az a feltételezés, hogy a felperes által javasolt sürgős intézkedéssel megvalósítható a felek közötti kapcsolatok tartós rendezése, a felperes kérheti, hogy a bíróság ne kötelezze őt arra, hogy meghatározott határidőn belül pert indítson.

   A bíróság a sürgősségi intézkedés elrendelésére irányuló javaslatáról a felek meghallgatása, valamint tárgyalás elrendelése nélkül dönthet. A bíróság a döntés meghozatalakor megvizsgálja a sürgősségi intézkedés elrendelésére irányuló javaslat minden indokát és körülményét, azt, hogy a kérelmező által írt tények bebizonyosodtak-e és szükséges-e a sürgős intézkedés elrendelése.

   Ilyen fokozottan érzékeny helyzetben jól jöhet egy szakember segítsége. Egy ügyvéd vagy ügyvédi iroda nemcsak minőségi indítványt tud készíteni az érvényben levő jogszabályok szerint, hanem tanácsot tud adni, hogy mire érdemes összpontosítani az eljárás során.

JUDr. Bános Róbert

www.banos.sk