Így lépjünk fel a munkahelyi zaklatás ellen

   A zaklatásnak vagy pszicho-terrornak több fajtája is ismert és különböző helyeken találkozhatunk vele, leginkább az iskolákban, de gyakran előfordul a munkahelyeken is. Általánosságban elmondható, hogy a zaklatás formája lehet pszichikai vagy fizikai, amelyet vagy egyén vagy akár egy embercsoport is alkalmazhat. A zaklatás általában sértés, megaláztatás vagy erőszak formájában nyilvánul meg. A zaklatás célpontja az áldozat, akit az agresszor választ ki. Az áldozat gyakran nem tudja, hogyan védekezhet zaklatója ellen. Ha a zaklatás huzamosabb ideig fennáll, az idővel különféle pszichés és fizikai nyomot is hagyhat az áldozaton, ezért az ilyen ügyeket nem szabad félvállról venni. Ha tartósan azt tapasztaljuk, hogy rosszindulatú megjegyzések és kiélesedő konfliktusok tárgyává válunk, esetleg kirekesztettnek érezzük magunkat, akkor joggal feltételezhetjük, hogy munkahelyi zaklatással állunk szemben. Ilyenkor fontos, hogy hathatós segítséget vegyünk igénybe és hogy célzottan lépjünk fel a helyzet ellen.

   A munkahelyi megfélemlítés és zaklatás egyre aktuálisabb téma, ezért nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Több módon is felléphetünk ellene. Ebben a cikkünkben felsoroljuk azokat a jogi eszközöket és jogszabályokat, amelyek segíthetnek hatékonyan fellépni a zaklatókkal szemben.

Mobbing, bossing, staffing …

   A munkahelyi zaklatást 3 típusra oszthatjuk. A legelterjedtebb közülük a bossing és mobbing, viszont létezik egy következő típusa is, melyet staffing néven emlegetnek.

   Mobbingról általánosan akkor beszélünk, amikor egy vagy több kollégánk rendszeresen zaklat minket, tehát szisztematikusan ismétlődő támadásoknak vagyunk kitéve. Súlyosságát tekintve a tisztelethiányból eredő kisebb esetektől egészen a bűncselekményig terjedhet. Leggyakoribb formái vagy azok kombináció a következők: pletykák terjesztése, rágalmazás, gúnyolódás, személyeskedő megjegyzések és egyéb cselekvési formák. 

   Amennyiben a zaklatónk nem a kollégánk, hanem a felettesünk, ebben az esetben vertikális zaklatásról beszélünk, ún. bossingról. A bossing szintén különböző formákban nyilvánul meg, mint például a munkavállaló eltérő díjazása a többi alkalmazottal szemben, eredményeinek kisajátítása, fenyegetések, lényegtelen feladatok végzésére utasítás, megterhelő feladatok folyamatosan egy személy részére történő kiadása és sok minden más.    

   A staffing szintén hasonló jelenség, mint az előző zaklatási formák, viszont kevésbé gyakori. Abban különbözik tőlük, hogy a zaklatás az alkalmazottak részéről nyilvánul meg felettesükkel szemben.

Jogi szabályozás és a védekezési lehetőségek

   Amennyiben a hagyományos kommunikációs eszközök már csődöt mondtak, vagy ellehetetlenültek, az alábbi lehetőségek kínálkoznak, főként a munkavállaló számára.

   A szlovák törvények a fenti kifejezéseket ugyan nem említik, de a Munka Törvénykönyve és a Diszkriminációellenes Törvény is foglalkozik az egyenlő bánásmód fogalmával és a diszkrimináció elleni hatékony védekezéssel. A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkáltató a munkajogviszony fennállása során köteles a munkavállalóval szemben az egyenlő bánásmód elveit és a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelmet szabályozó, némely törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvény (antidiszkriminációs törvény) értelmében a munkajogviszonyokra vonatkozóan kimondott egyenlő bánásmód elveit alkalmazni. A Munka Törvénykönyve továbbá szabályozza a munkavállaló panasztételi jogát is, mely szerint a munkavállalónak jogában áll panaszt emelni a munkáltatónál az egyenlő bánásmód elveinek megsértése kapcsán. A munkáltató köteles a munkavállaló által emelt panaszra fölösleges késedelem nélkül válaszolni, jóvátételt foganatosítani, tartózkodni az ilyes cselekménytől és felszámolni annak következményeit.

   A következő, a Munka Törvénykönyvében rögzített védekezési eszköz a bírósági per indítása. Ha a munkavállaló úgy véli, hogy a munkahelyén megsértették jogait, vagy törvény által védett érdekeit, jogvédelemért bírósághoz fordulhat. Más bírósági eljárásokkal ellentétben az ilyen esetekben az alperesnek kell bizonyítania, hogy nem sértette meg az egyenlő bánásmód elvét. A munkaviszonyban álló munkavállaló az ilyen bejelentés, perindítás miatt nem üldözhető vagy büntethető azért, mert a bírósághoz, munkaügyi felügyelőséghez vagy a büntetőjogi hatósághoz fordult panaszával, beadványával vagy mert feljelentést nyújtott be.

   A fenn említett törvényeken kívül a Polgári Törvénykönyv is védelmet nyújt a személyiségi jogok terén, mely kimondja, hogy a természetes személynek joga van személyisége védelméhez, elsősorban élete és egészsége, állampolgári becsülete és emberi méltósága, valamint magánéletének, jó hírnevének és személyes jellegű megnyilvánulásainak védelméhez. A természetes személynek elsősorban jogában áll követelni, hogy felhagyjanak a személyiségének védelmét biztosító jogaiba történő jogtalan beavatkozásokkal, hogy megszüntessék ezen beavatkozások következményeit, és hogy megfelelő elégtételt biztosítsanak számára.   

   A zaklató magatartás bizonyos esetekben szabálysértésnek vagy akár bűncselekménynek is minősülhet, melynek következtében az áldozat indítvánnyal fordulhat az illetékes szervhez vagy büntetőfeljelentést tehet a hatóságoknál. Ne feledkezzünk meg a munkaügyi felügyelőségről vagy az Emberi Jogok Szlovákia Nemzeti Központjáról sem, ahová a zaklatás áldozata szintén segítségért fordulhat.

Ne vegyük félvállról a munkahelyi megfélemlítést!

   Amennyiben a fentiek alapján ráébredtünk, hogy munkahelyi mobbing, bossing vagy staffing áldozatai vagyunk, kérjük megfelelő szakember segítségét és éljünk törvényadta jogainkkal! Egy tapasztalt ügyvéd vagy ügyvédi iroda segíthet Önnek eligazodni a törvények labirintusában és segíthet Önnek hatékonyan fellépni zaklatója ellen.

JUDr. Bános Róbert

www.banos.sk