A község tulajdonában lévő ingatlan átruházása

   Az önkormányzatok vagyonának kezelésével kapcsolatos alapvető rendelkezéseket elsősorban a Szlovák Nemzeti Tanács a községi önkormányzatokról szóló törvényében, valamint a községek vagyonáról szóló törvényében találjuk meg, továbbá az illetékes képviselő-testület kizárólagos döntési jogkörébe tartozik a község vagyonával és község által használt állami vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés alapelveinek meghatározása, az ilyen vagyont érintő legfontosabb intézkedések jóváhagyása, illetve az ilyen vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzése.

   Az önkormányzati vagyon, vagyis a községi tulajdon átruházása az alábbiak szerint történik meg:

1. nyilvános üzleti versenypályázat alapján,
2. önkéntes árverésen vagy
3. közvetlen eladással legkevesebb olyan áron, amely eléri az általános, külön törvény alapján meghatározott vagyonértéket.

   A módszer egyikének megválasztása az önkormányzat döntésére van bízva. Az adott módszer kiválasztása és jóváhagyása ingatlanok esetében az önkormányzati képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

   A község tájékoztatási kötelezettsége miatt az adott község a község vagyoneladási szándékát és annak módját köteles közzétenni a hivatalos hirdetőtábláján, a község honlapján, ha azzal rendelkezik, valamint a regionális sajtóban. A nyilvános üzleti versenypályázat feltételeit a község legalább 15 napra nyilvánosságra hozza a versenypályázatok végső benyújtási határidejét megelőzően. A község szintén legalább 15 napra nyilvánosságra hozza szándékát, hogy közvetlen eladással akar vagyont értékesíteni. Párhuzamosan közzéteszi az árajánlatok benyújtásának határidejét. A község nem ruházhatja át vagyonát közvetlen eladással abban az esetben, ha a vagyon külön törvény alapján meghatározott általános értéke meghaladja a 40 000 eurós összeget. Az ingatlannak egyértelműen beazonosíthatónak kell lennie, hogy más ingatlannal felcserélhetővé ne váljon. A község vagyonának általános értékét meghatározó bizonylat közvetlen eladás esetén a községi képviselőtestület döntéshozatali napjához képest nem lehet hat hónapnál régebbi.

   A község tulajdonának átruházása esetén azonban bizonyos korlátozások is érvényben vannak. Az önkormányzat nem ruházhatja át a község tulajdonát közvetlen eladással olyan természetes személyre, aki az adott községben a község polgármestere, a községi képviselőtestület képviselője, község által alapított vagy létrehozott jogi személy statutáris szerve vagy statutáris szervének tagja, a községi hivatal vezetője, a község alkalmazottja, a község főellenőre, valamint közeli hozzátartozója a felsorolt személyeknek.

   Ami a jogi személyeket illeti, a község szintén nem ruházhatja át vagyonát közvetlen eladás útján olyan jogi személyre, amelynek alapítója, üzletrészének tulajdonosa, statutáris szerve vagy statutáris szervének tagja, valamint igazgató, végrehajtó vagy felügyelő szervének tagja az előző bekezdésben felsorolt természetes személyek valamelyike. Ez a törvényrendelkezés nem érvényes, ha olyan jogi személyről van szó, amelynek alapítója a község vagy amelyben a községnek üzletrésze van.

A községi képviselőtestület döntéshozatala és a kataszteri eljárás

   A képviselőtestület határozattal hagyja jóvá az önkormányzat tulajdonának átruházási módját, majd ezt követően a községi tulajdon tényleges átruházását. Az átruházásról szóló konkrét szerződést már nem köteles a testület elfogadni, az önkormányzati határozatból viszont egyértelműnek kell lenni, hogy milyen átruházást hagynak jóvá, mi az átruházás konkrét tárgya, kinek a javára történik az átruházás és milyen áron. Az ingatlan megjelölése megegyezik a kataszteri törvényben előírtakkal, mely szerint a határozatban egyértelműen definiálni kell az ingatlan kataszteri terület szerinti megjelölését, a teleknek a leíró információgyűjteményben nyilvántartott parcellaszám szerinti megjelölését, a „C” regiszter parcellájaként vagy az „E” regiszter parcellájaként nyilvántartott telek megjelölését, a telek fajtájának és méretének megjelölését, az építmény építményjegyzék-számának és az építmény építése szerinti telek parcellaszámának megjelölését, a lakás vagy nem lakáscélú helyiség számának, az emeletszámának, a bejárat számának megjelöléseit, megjelölni a házban és a telekben, esetleg a kapcsolódó telekben meglévő társtulajdonosi részesedést, az építmény építményjegyzék-számának és a ház építése szerinti telek parcellaszámának megjelölését, továbbá ha az ingatlan több tulajdonos társtulajdonát képezi, az egészhez viszonyított hányadrészben kifejezett részesedést is fel kell tüntetni.

   Ami a járási hivatalon történő bejegyzést illeti, a községnek fokozottan ügyelnie kell arra, hogy a bejegyzés iránti kérelemhez hozzácsatolja a szükséges mellékleteket is, melyek közé tartozik többek között a képviselő-testület határozata az ingatlan átruházásának módjáról, az ingatlan átruházásának jóváhagyásáról, mely tartalmazza az átruházásra kerülő ingatlan kataszteri törvény által előírt, pontos meghatározását, a szakértői vélemény (mely meghatározza a község vagyonának általános értékét), a község polgármesterének nyilatkozata, hogy a vevő személye nem közeli hozzátartozó, valamint a kötelezően nyilvánosságra hozandó szerződés közzétételének helyét és időpontját, ha a kötelezően nyilvános szerződésről van szó.

Jogilag megtámadható-e a község által kötött szerződés?

   A törvény szerint az olyan természetes személynek, akinek a község területén állandó lakhelye van, jogában áll kérni a jogi aktus semmissé nyilvánítását vagy a községi vagyonhoz kötődő tulajdonjog megállapítását, ha a községi vagyon harmadik személyre történő átruházása nem nyilvános üzleti versenypályázaton, árverésen vagy közvetlen eladással történt legalább a külön jogszabály szerint megállapított vételár összegéért, kivéve azokat az eseteket, amelyek során a községi vagyonról szóló törvény más módszert is lehetővé tesz. Az előző mondat alapján bírósági per is indítható, viszont a törvény korlátozza a kereset benyújtásának határidejét. A keresetet a községi vagyon tulajdonjogának átruházását követő egy éven belül kell benyújtani.

  Amennyiben Önnek vagy ismerősének jogi tanácsra vagy képviseletre volna szüksége, bátran keressen fel egy ügyvédet vagy ügyvédi irodát, aki az adott jogi területen otthonosan mozog.

JUDr. Bános Róbert

www.banos.sk