Enyém, tiéd, miénk!

   Jogi rovatunk egyes cikkeiben már nem egyszer foglalkoztam a házastársi közös vagyon fogalmával és intézményével. Érintőlegesen ugyan, de a házassági vagyonnal kapcsolatos kérdések már többször felmerültek például az élettársi kapcsolat útvesztőiről vagy éppen a közös vagyon elosztásáról szóló tanácsadások során. Olvasóink visszajelzéseiből ítélve, a házastársi közös (osztatlan) tulajdonnal kapcsolatos kérdések szüntelenül aktuálisak és egyben nagyon keresettek is, ezért a következőkben a házassági vagyont érintően újabb részletes tudnivalókat találnak a kedves olvasók.

   A házastársi közös tulajdon jellegzetessége, hogy mindazok a vagyontárgyak, vagyoni értékek, követelések, amelyeket a házasság fennállása alatt a házastársak együttesen vagy külön-külön szereznek, és a törvény értelmében nem tartoznak valamelyikük különvagyonába, a házastársak osztatlan közös tulajdonát képezik. A Polgári Törvénykönyv 143. § szerint a házastársak osztatlan közös tulajdonában van minden, ami tulajdonjog tárgyát képezheti és amit valamelyik házastárs a házasság ideje alatt szerzett. Fontos megjegyezni, hogy a törvény pontosan kimondja, melyek azok a dolgok, amelyek a házastársak különvagyonát képezik még akkor is, ha ezek megszerzésére a házasság ideje alatt került sor. Ide tartoznak, és a házastársi közös tulajdonból kivételt képeznek az örökléssel vagy ajándékozással megszerzett dolgok, továbbá azok a dolgok, amelyek jellegüknél fogva csak az egyik házastárs személyes szükségleteit vagy foglalkozásának végzését szolgálják, valamint azok a dolgok, melyeket a vagyon visszaszolgáltatásáról szóló jogszabályok keretében adtak ki az egyik házastársnak.Ezek a dolgok mindig a házastárs kizárólagos tulajdonába tartoznak, így például a házastársak nem tudnak közösen, osztatlanul örökölni, és a házastársaknak nem lehet közösen, osztatlanul ajándékozni sem. Az utóbbi, ajándékozással kapcsolatos kikötés természetesen leginkább a hagyományos, ajándékozási szerződés alapján szerzett ingatlanokra vagy pénzeszközökre értendő. Ezzel szemben, az általános tárgyi ajándékoknál, például a nászajándékoknál, a bírói gyakorlat értelmében az ajándékok házastársi közös vagyonba való tartozását mindig az ajándékozó szándéka és az ajándék jellege szerint kell meghatározni. Ki kell továbbá emelni azt is, hogy az öröklésből vagy az ajándékozásból szerzett pénzforrásokból vásárolt dolgok általában a házastársak különvagyonát képezik, ezeknél a házassági közös tulajdon törvényes vélelme miatt mindig bizonyítani kell a megszerzett tárgyak különvagyoni jellegét.

   Nem egyszer merül fel a kérdés, hogy pontosan mi tartozik a házastársak közös vagyonába. A házastársi osztatlan vagyon fő bevételi forrását a házastárs foglalkozásából (tevékenységéből) származó jövedelem akár munkaviszonyból, munkaviszony jellegű jogviszonyból, szolgálati viszonyból (munkabér, jutalom, prémium, természetbeni juttatás), akár tagsági viszonyból (vagyoni részesedés, osztalék) illetőleg megbízási, vállalkozói díjból származó bevétel képezi. A házastársak közös vagyonát gyarapítják továbbá a társadalombiztosítási jogviszonyból eredő juttatások (nyugdíj, segély), valamint a foglalkozással együtt járó többletjuttatások (borravaló, hálapénz) is. Közös vagyonba kerül minden vagyontárgy vagy vagyoni érték, amelyet bármelyik házastárs a házasság alatt kötött jogügylettel (pl. adásvétel, csere) vagy éppen nyeremény útján szerzett. Érdekességnek számít, hogy a nyereményeknél, pl. lottószelvényeknél a nyeremény közös tulajdonba való tartozását nem a szelvény megvásárlásának ideje szerint, hanem a nyeremény megszerzésének pillanata szerint kell meghatározni attól függően, hogy a nyereményt a házastárs már a házasság ideje alatt szerezte-e meg. Közös vagyonba tartozik továbbá a szellemi alkotásokból származó haszon (önmagában a szellemi alkotás nem), valamint a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt megillető esedékes díj. Közös vagyonba tartozik a közös vagyontárgy helyébe lépett érték, ha azt ellopják, megrongálják vagy megsemmisül, és ezért kártalanítást, kártérítést fizet a biztosító. A biztosítási szerződésekből eredő juttatások szintén a házastársi közös tulajdont gyarapítják, viszont a házastárs balesete folytán kifizetett biztosítási összeg vagy kártérítés esetében csak az elveszett munkabér vagy más jövedelem pótlásáért kifizetett biztosítási összeg kerül közös vagyonba. Ezekben az esetekben a házastárs személyiségében keletkezett valamilyen hátrány (pl. testi fogyatékosság) kiegyenlítésére adott fájdalomdíj vagy a társadalmi érvényesülés megnehezítéséért járó kártérítés összege mindig az adott házastárs különvagyonának minősül.

   A házastársak osztatlan közös tulajdona alapvetően a házasság megkötésével kezdődik, és általában a házasság megszűnésével vagy valamelyik házastárs halálával szűnik meg. Az osztatlan közös tulajdonba tartozó vagyontárgyak, vagyoni értékek, követelésekés kötelezettségek meghatározásánál mindig az egyes tárgyak, javak és terhek jellegét és a megszerzésük idejét kell vizsgálni, függetlenül attól, hogy a házastársakcsaládjogi házastársi köteléke mennyi ideje tart. A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy az osztatlan közös tulajdonba tartozó dolgokat a házastársak közösen használják, és közösen térítik a dolgokra fordított vagy azok használatával és fenntartásával kapcsolatos költségeket is.

   Ez a jogi tanácsadás nem teljeskörű; a korlátozott kérdésfeltevés, valamint a szűkös terjedelmi korlátok folytán nem minden esetben alkalmas az adott probléma mindenre kiterjedő megválaszolására, valamint a teljes jogi vélemény kialakítására. Ennek következtében sem a szerkesztőség, sem pedig a választ adó ügyvéd nem vállal teljeskörű felelősséget az adott jogi tanács gyakorlatban való felhasználásáért. A felmerült jogi problémájával kapcsolatos végső döntése előtt mindenképpen konzultáljon jogi képviselőjével.