A farsangi időszak a vidámság, a jókedv és a mulatozás ideje. Felsőszeliben a régi hagyományok felelevenítéseképpen kezdték el immár 35 éve a Nótaestek szervezését. A cél elsősorban az volt, hogy megénekeltessék az énekkar tagjait szólóban is családtagjaikkal együtt. A másik elképzelés pedig az volt, hogy a magyar nóta éneklésével összefogják az embereket, megbizsergessék szívüket. A kezdeti sikeres bemutatkozás után a közönség megkedvelte ezt a műsort, s minden évben várják a februári Nótaestet.
A Csemadok Felsőszeli Alapszervezete égisze alatt zajló Nótaest a környék és a falu egyik jeles eseménye. Deák Zoltán és Végh Eszter Viktória műsorvezetők bemutatják az énekeseket, a zenekart. Felvezetőjükben hangsúlyozták, hogy a magyar nóta a hungarikumok sorát gyarapítja 2014 óta, s ez nem véletlen, hiszen a magyar ember lelkében az öröm, a bánat, a fájdalom a zene hangján szólal meg a legőszintébben. Visszatekintésként büszkén említették a szervezet krónikájából az első adatokat, melyek szerint már 1953-ban saját cigányzenekara volt a szelieknek id. Schramm Rudolf és Sárközy Gyula vezetésével. A 6 tagú cigányzenekar kísérte a táncosokat és énekeseket. 1953-ban a Járási Dal- és Táncünnepély a Felsőszeliben, a Szold-ház kertjében volt, melynek akkora sikere lett, hogy az 1. díjat szerezték meg a szeli csemadokosok. Ezután vasárnaponként 16.00-20.00 óra között a Szold-kertben zenedélutánokat tartottak, míg jó idő volt.
A legutolsó cigány zenész Felsőszeliben Lakatos László volt, aki bandájával sokszor kísérte a táncosokat, muzsikált a Csemadok bálokban, rendezvényeken. Mostanra a jó cigányzenészek kihaltak a faluból, a zenélést nem örökítették át utódaikra. A szervezőknek nem kis feladat évről évre színvonalas zenekart biztosítani a Nótaestre.
A 12 szólistát- Deák Béla, Filo Katalin, Lóci Papp Mária, Lachata Pál, Renczés Ágoston, Renczés László, Perleczky Pál, Simkó Mária, Szőcs Géza- Kotlár József zenekara kísérte, a hazaiakon kívül vendég volt még Alsószeliből Berényi József, Seres Lajos, Galántáról pedig Jalsovszký Mónika. A Rozmaring éneklőcsoport vidám bordalokkal kedveskedett a közönségnek. A fináléban Végh Piroska, a szervezet alelnöke emléklappal és egy szál rózsával köszönte meg az énekeseknek a felejthetetlen élményt.
A közönség együtt énekelte a szebbnél szebb nótákat a szólistákkal. A prímás is hozzáértőn vezette zenekarát. A hangulat kitűnő volt, a vendégek közül sokan folytatták a mulatozást a műsor utáni bálban.
Elmondható, hogy a közös éneklés és a cigánymuzsika sok családot megmozgatott és ezt a hétvégét közösen töltötték el a hagyományok ápolásával. Köszönet valamennyi szereplőnek, támogatóinknak és a vezetőségnek a sikeres együttműködésért.
Menü |