Gyógyító ételek

   Hajdan nem volt rendszeres orvosi ellátás és nem voltak elérhető gyógyszerek, az egyszerű ember mégis egészségesen élt, és ha beteg volt, meggyógyította magát. Környezetében megtalálható volt a mindennapi étkezéshez szükséges növény, gyümölcs, melyet étkül és egyben gyógymódként is használt. Eleink nem siettek, nem türelmetlenkedtek, kitartóan, rendszeresen és a természet erejében bízva fogyasztották a gyógyteákat, a növényeket, a zöldségeket, s mindazt, amit a Gondviselés adott az asztalukra. Tudták s mondogatták: a betegség gyorsfutó, a gyógyulás távfutó.

   Őseink étkezési szokásai egyszerűek voltak és ismerték a táplálékok hasznos tulajdonságait. Fő táplálékuk volt telente a bab, a krumpli, a káposztafélék, savanyítva is. Sok helyen a bab mellé savanyú káposzta került tészta helyett. A savanyú (hordós) káposzta jelentette a savanyúságot, ami a vastagbél normális működését támogatta. A háziasszonyok bőven használtak rászórva piros paprikát és vékony csíkokra vágott lilahagymát. Ez sok C-vitamint vitt a szervezetbe.

BURGONYA

   Gyógyító hatása miatt a burgonya megérdemli a második helyet, már azért is, mert táplálékunk sorrendjében is a második helyen áll. Ráadásul nem hizlal, legalábbis, ha nem zsírban sütjük. Fontos tudni, a zsírban sült krumpli nehezen emészthető, ezért káros a szervezetre. Ezzel szemben (testépítéshez elengedhetetlen) az összes növényi fehérjét tartalmazza. Sőt, tartalmaz káliumot, kalciumot, foszfort és vasat.

   A burgonyát, még a cukorbetegek is bátran fogyaszthatják, mert a benne lévő szénhidrát lassan szívódik fel, így nem emeli a cukorszintet. A gyakori burgonyafogyasztás (nem a zsírban sült) egyensúlyban tartja a szerveket, például csökken a gyomor és a bélpanasz. Leghatásosabb, ha sós lében (népi nyelven sóban főtt krumpli), vagy héjában főzve, sütve fogyasztjuk. Valamikor a szegény emberek a burgonya levéből készítették az előételt, a levest. Használjuk ki a burgonyában rejlő, egészségünkre hasznos lehetőségeket, így kevesebb gyógyszert kell fogyasztanunk.