logo
Bevásárló kosár

oddelovac

oddelovac
Pozsony
+C
Főmenü
<<  49/209 >>

A sellyei kórházról – 2. rész

23.1.2020 19:24 | Baranyay Zsolt

   A tavalyi megyei választások óta a többség által megválasztott, járásunkat a megye önkormányzatában képviselők szívesen nyilatkoznak a már felújított és üzemeltetésnek átadott poliklinika előtt. Egészséges, normális dolognak tartja Ön ezt, hiszen a küzdelem nagy részét Önöknek kellett megharcolniuk, mások pedig ezzel hivalkodnak?

   A kórház utolsó fekvőosztályának 2010-es bezárását követően, egészen a 2009-2013-as megyei választási időszak végéig, a megye a továbbra is fennálló szlovák nagykoalíció vezetése alatt teljes egészében lemondott arról, hogy a sellyei egészségügy problematikáját napirenden tartsa. Sajnos, ki kell mondanunk, hogy járásunk teljes 55 ezres lakosságát ignorálta, holott a hatáskörébe tartozó egyéb területeken is nagyon elhanyagolta ezt a régiót, illetve nem juttatott ide a lakosság számához mérten arányos mértékben anyagi forrásokat. Ennek fényében a megye 2010-et követően a kórház teljes épületegyüttesét áruba bocsátotta. Ekkor jónéhány, korábban a kórházhoz tartozó ingatlan cserélt gazdát, de mindannyiunk szerencséjére maga a kórházi főépület és az ahhoz leginkább kötődő egységek nem találtak gazdára, senki nem volt értük hajlandó megadni a becslésből kiszámított, sokadik csökkentés utáni árat sem.

   A 2013 végén kezdődő új választási időszak elején az immár csak a Smerből és a KDH-ból álló megyei szlovák koalíció a sikertelen eladási kísérleteket követően még megpróbálta hosszú távú bérletbe kiadni az épületet, ekkor viszont már az ilyen döntéshez szükséges minősített többsége nem volt meg a SMER-KDH tandemnek. Az MKP járásunkból származó megyei képviselői (Borsányi Gyula, Jancsó István és jómagam) képviselői vizsgálatot indítványoztak, melyhez Martin Alföldi, az akkor még a sellyei polgármesteri széket is elfoglaló képviselő is csatlakozott. A vizsgálat során, mivel a bérleti viszonyt kérvényező cég hátterét és az általuk benyújtott dokumentációt hiányosnak találtuk, 2014 márciusában a sellyei polgármesteri hivatalba invitáltuk meg a cég képviselőit. Mivel a világosan megfogalmazott kéréseinknek ezt követően sem tettek eleget (elsősorban az egészségügyi szakmai tapasztalatot, valamint az egészségügy melletti hosszútávú elköteleződést hiányoltuk), az MKP képviselőcsoportjában azt a döntést hoztuk, hogy nem támogatjuk a kórházi főépület hosszú távú bérbeadását egy bizonytalan hátterű és az egészségügyben semmilyen szakmai tapasztalattal nem rendelkező cégnek. A megye irányítása ennek ellenére is megpróbálta áterőltetni a tervezetet a testületen, de az szűken, két szavazat híján elbukott.

   Csak ezt követően történt meg a megyében a szemléletváltás, és tette le Nyitra megye a voksát a sellyei egészségügyi ellátás fejlesztése mellett, amihez az MKP ügy melletti egyértelmű kiállása kellett, valamint a megyei hivatalban pozícióhoz jutó, a Smer-KDH koalícióhoz közel álló vágsellyeiek lobbizása. A megváltozott hangulatban végre sikerült elmozdulni a holtpontról, és a választási ciklus második felére néhány konkrét eredményt is elérni. Ezek közül az egyik legfontosabb a sellyei kórház épületegyüttesét üzemeltető és a helyi egészségügyet megszervezni hivatott, saját jogalanyisággal és költségvetéssel rendelkező szervezet létrehozása volt Poliklinika NSK Šaľa (azaz Nyitra megye Vágsellyei Rendelőintézete) néven. Az önálló szervezet létrehozását az MKP már hosszú ideje szorgalmazta elsősorban azért, mert ezzel a döntéssel a sellyei kórházépület ügye már nem pusztán vagyonkezelési problémának számított, hanem az egészségügyi ellátás kérdése került fókuszba. S mivel az újonnan létrehozott szervezetnek saját bevételek híján nincsenek meg a fenntartást biztosító forrásai, 250 000 eurónyi indulótőkét hagytunk jóvá e célra.

   2016 végén úgyszintén jóváhagytuk a kórházépület rendelőintézeti részének és a korábbi kórházi gyógyszertár épületének széleskörű felújítását, valamint a parkoló bővítését és felújítását megyei költségvetésből. 2016/17 fordulóján a megyének sikerült kilobbiznia azt is, hogy az országos átszervezést követően is megmaradhasson Vágsellyén a felnőtt- és gyermekorvosi készültségi ügyelet, melynek szervezését a rendelőintézet vette át. Így a munkáját 2017 tavasz végén megkezdő intézményigazgató úgy foglalhatta el helyét, hogy rögtön egy sor folyamatban levő projektet kellett felügyelnie. A rendelőintézeti épületrész felújítására, mely többek közt magába foglalta a tetőszerkezet felújítását, az épület hőszigetelését a homlokzat teljes felújításával, és a belső villamos hálózatok cseréjét és modernizációját, még 2017 második felében sor került (a munkálatok 2018 elején értek véget), s a picivel ezt követően megvalósuló parkoló felújítással együtt nagyjából 600 000 euró értékű munkálatokat végeztek el a kórházépületen.

   Laikus szemmel nézve persze furcsának tűnhet, ha az itt felsorolt eredményeket azok mutatják be (vagy ha úgy tetszik, dicsekednek velük), akik csak 2017-et követően váltak a megyei önkormányzat képviselőjévé, viszont politikai szempontból el kell fogadnunk azt, hogy most mások töltik be a választott képviselői helyeket és az önkormányzat nevében a korábban elkezdett, de a tisztségük időtartama alatt befejezett fejlesztésekről ők számolnak be. Másrészt, arra is rá kell mutatnunk, hogy az új, 2017 végén ezúttal ötéves időszakra felálló megyei vezetés és a képviselőtestület folytatta az általunk megkezdett munkát, s úgy érzem, habár vannak nehézségek, a kórházzal kapcsolatban alapvetően továbbra is jó irányban haladnak a dolgok. Annak léptékéről és a történések gyorsaságáról persze ki-ki saját megítélése alapján alkothat véleményt.

   Mindenesetre az új választási időszak alatt folytatódtak a kórházépület felújítási munkálatai. A tetőszerkezet korábbi rendelőintézet feletti felújítása immár az egész kórházi főépületre kiterjed, ami biztosítja azt, hogy az évek múlásával se kerüljön veszélybe a hosszú ideje üresen álló fekvőrészlegek esetleges jövőbeli kihasználása. A tetőszerkezet felújítására sor került az egykori kórházi gyógyszertáron és az úgynevezett igazgatósági épületen is. Szintén az utóbbi két évben sikerült megyei forrásból felújítani a kórházi főépület központi részén (azaz a rendelőintézeti részt a korábbi fekvőosztályokkal összekötő épületegységben) található diagnosztikai részlegek belső tereit az alagsortól az első emeletig, valamint ugyanezek a belső munkálatok megvalósultak a rendelőintézet azon részein, ahol erre még korábban nem került sor.

   Persze az új választási időszakban is beszámolhatunk meghiúsult tervekről, konkrétan az uniós forrásokból tervbe vett integrált diagnosztikai központ ötlete nem valósult meg, habár nem az uniós támogatással volt gond. Ennek ellenére az elmúlt három év folyamán lezajlott, az ezt megelőző és a jelenlegi választási időszakban elfogadott fejlesztések összköltsége együttesen immár a 2 millió eurót is meghaladja.

   Véleménye szerint hogyan és mikor állhat helyre a normális, mindenkit megillető, arányos és tisztességes egészségügyi ellátás vidékünkön? Lát-e esélyt arra, hogy a sellyei intézmény részlegeinek bővítésével, felszerelésével, a működés megszervezésével a régió lakossága végre biztonságban érezhesse magát, és bízni tudjon az ellátás folyamatosságában és színvonalában?

   A felvetett kérdést több szempontból érdemes megvizsgálni. Az egészségügyben Európa- és világszerte zajló folyamatokból az olvasható ki, hogy a fekvőbetegellátásról a hangsúly egyre inkább a járóbetegkezelés felé tolódik el. Mindez már nálunk is érezteti hatását. E folyamatok célja elsősorban az, hogy a nagyfokú szakspecializációt igénylő, illetve akut betegállapotok kezelését országszerte az eddiginél jóval kevesebb, viszont az ilyen feladatkörre a szakmai kapacitásokat és a felszereltséget tekintve is a legmesszebbmenőkig felkészült intézmény lássa el. Véleményem szerint azonban ez nem jelentheti azt, hogy bizonyos régiókban teljes kórházakat szüntetünk meg és az ott élő lakosságot fekvőbetegellátás nélkül hagyjuk. Ha egy pillantást vetünk a csehországi modellre, ahol e tekintetben bizony legalább egy évtizeddel járnak előttünk, láthatjuk, hogy a kisebb központokban is fennmaradtak az alacsonyabb szintű specializációt igénylő fekvőosztályok.

   Ha csak ebből, a szlovákiaihoz szervezési és szabályozási szempontból is közelálló példából indulunk ki, akkor egyértelmű, hogy Vágsellyét és térségét is megilleti a saját, fekvőbetegellátást is nyújtó intézmény. Azt persze a jelenlegi viszonyok mellett felelőtlenség lenne állítani, hogy a 2008-ig működő hat fekvőosztály mindegyikének újraindításában okkal reménykedhetünk. Az országos politikai és egészségügyi helyzet mellett figyelembe kell venni az egyre aggasztóbb szakemberhiányt is. Minimális célként azonban kitűzhető legalább a krónikus betegellátást biztosító osztály és az egynapos sebészeti központ elindítása. Nyitra megye aktuális terveiben is szerepel, hogy legalább egy fekvőosztály újraindításával megpróbálkozik, de az ügyben eljárva távolról sem az erő pozíciójából intézkedhet. Amennyiben azonban az országos szintű politikában állna be változás, és a kormánykoalíció része lenne - befolyással az egészségügyi politikára - egy olyan párt is, amely elkötelezett a régiónk egészségügyi ellátásának ügyében, akkor bizton állítható, hogy a legalább két sellyei fekvőosztály elindítása egy négyéves választási időszakon belül megoldható feladat lenne.

   A kérdést persze elvi szinten más oldalról is megragadhatjuk. Az ország egészségügyi ellátóhálózata a törvények értelmében az egészségbiztosítókkal kötött szerződésektől függ, amelyek tulajdonképpen saját hatáskörben dönthetnek intézmények és szolgáltatók (beleértve a magánorvosi általános- és szakrendelőket működtető orvosok) sorsáról. Vannak olyan Uniós tagállamok, ahol a rendszer másképp áll fel, például a piac szabályozó erejének van meghatározó szerepe. Azaz, az egészségbiztosító minden azt kérvényező szolgáltatóval szerződést köt a betegek ellátásáról, az azonos ellátásért azonos térítés elvének betartásával, aztán az marad fenn, aki a kezelt betegek után járó térítésből, illetve a térítés ellenében nyújtott betegellátásból és más forrásokból biztosítani tudja a szükséges anyagi hátteret. Az ilyen egészségügyi rendszer esélyt biztosítana a sellyei kórháznak is, persze egy már működő intézmény mindig könnyebben ragadhatja meg azt, mint egy újraindításra váró. Egy ilyen szintű változást viszont Szlovákiában jelenleg rövid- és középtávon nehéz elképzelni, így a sellyei fekvőbetegellátás újraindításával kapcsolatban sokkal inkább az erős kormányzati támogatást és a megye tettrekészségét kell biztosítanunk.

   Persze, mint ahogy arra már kitértem, a régiók egészségügyi ellátását egyre hangsúlyosabban a háziorvosi és a szakorvosi rendelők fogják biztosítani. Ehhez kell, hogy minden térségben párosuljon a magas szintű képi (röntgen, CT, MR, ultrahang munkahelyek) és laboratóriumi diagnosztika és a rehabilitáció. Járásunkban biztosítani kell, hogy a falvainkban is olyan háziorvosok legyenek, akikre nyugodt szívvel bízhatjuk magunkat, és ne a különböző egyéni érdekek érvényesítése által, az adott település igényeivel és a betegellátás színvonalával nem törődve kerüljenek bizonyos szolgáltatók a körzetekbe. Emellett mindenképpen célul kell kitűzni, hogy szakorvosi rendelők szintjén minden fő szakorvosi irányzat, és a lehető legtöbb mellékszakirány legyen képviselve járásunkban, habár a szakorvoshiány ennek az igényünknek sokszor komoly gátat szab. A diagnosztika ügyében pedig a fentiekből kiderül, hogy járásunkban bőven van pótolnivaló. Véleményem szerint jogos követelésünk, hogy az említett modern képi diagnosztikai munkahelyek mind legyenek létrehozva járásunkban is. Mindezt szintén kormányzati szándékkal a legkönnyebb biztosítani, melyet a jelenlegi kormánynál nem láttam.

   Összegezve az elhangzottakat, mivel az egészségbiztosítóktól anyagilag függetlenül, kizárólag az önköltséges betegektől beszedett díjakból járásunkban az egészségügyi ellátás egyik szegmense sem biztosítható, így céljaink elérése érdekében Nyitra megye meglévő szándéka mellett akkor tudunk gyorsan lépni, ha ehhez kormányzati támogatás is párosul. Bízzunk benne, hogy 2020-tól az Egészségügyi Minisztérium táján új szelek fújdogálnak majd (s itt nem a Kalavská miniszteraszony által belengetett kórházreform megvalósítására gondolok), s régiónk parlamenti képviselete is biztosítva lesz. Ebben az esetben a Vágsellyei járás egészségügyének kérdésében nagyot léphetünk előre.


Fényképgaléria




Ossza meg ismerőseivel
Facebook  Twitter  Google  LinkedIn  Pinterest  Email  Print

Hozzászólások

Hozzászólás hozzáadása

Ehhez a cikkhez még nincs hozzászólás
Hozzászólás hozzáadása
Név *:
Szöveg *:




 
<<  49/209 >>



Támogatók – Partnerek


Menü
Aktuális számunk


Elérhetőségek
Kiadónk:
OZ Matúšova zem – Mátyusföld PT
Diakovce 754, 925 81
IČO: 50115286
Regisztrációs sz.: EV4066/10
ISSN 1338-6344
 
Szerkesztőség
Szabó Frigyes
0949 377 888
szabo@terrahirujsag.sk
Hirdetések
Szabó Tamás
0905 752 678
info@terrahirujsag.sk
Előfizetés: 0949 377 888
megrendelem@terrahirujsag.sk

Copyright © 2017 by FriTom International spol. s r.o. Minden jog fentartva!
Tvorba web stránok

Minden jog fenntartva - www.terrahirujsag.sk
Webdesign GRANDIOSOFT
© Copyright

Ez az oldal cookie-kat használ, melyekkel még hatékonyabb szolgáltatásokat nyújthatunk. További információkért olvassa el, hogy használjuk a cookie-kat