Zilizi Vilmos mögött mozgalmas, eseményekkel, kihívásokkal teli, immár a nyolc X-t meghaladó dolgos, eredményes és tanulságos életút áll. Számos, embert és jellemet próbára tevő élethelyzetben kellett helytállnia. Gyakran adódtak esetek - munkahelyen, társaságban, nyilvános helyeken, amikor magyar nemzetisége védelmére kellett kiállnia. És akadtak váratlan, megrázó események is, amelyek átvészeléséhez hatalmas lelkierőre volt szüksége. Ilyenkor életereje, hite, örökös derűlátása volt erőforrása.
Életét meghatározó módon jellemezték a mindenkori közösségben való gondolkodás, a gyökerekhez makacsul ragaszkodó életvitel, a mindennapokat értékesebbé, mozgalmasabbá tevő emberi kapcsolatok építése. Fiatal korában eredményes sportpályafutást, labdarúgó karriert is magáénak mondhat. A gépkocsivezetés is olyannyira lekötötte érdeklődését, hogy jelenleg is folyamatosan műveli.
Életkedve, derűje, humora és mindezek könnyed, természetes előadásának tehetsége, mesélőkészsége a társasági figyelem középpontjába emeli őt.
A dal, a virtus, a nóta, a magyarság szolgálata, a gyermekkortól felvállalt és életén keresztül máig mesteri módon művelt nótafaszerep családi szellemi örökségként jelentek meg nála.
Máig megőrizte édesapja daloskönyvét, egy régi füzetet, amelybe az első világháborúban megsebesült és kórházba került édesapja lejegyezte a család által ismert dalokat, nótákat. Ebből a füzetből merítve a Peredi dalcsokorral a daloskör az országos döntőn kiemelt aranysávos, a budapesti Kárpát-medencei megmérettetésen pedig Vass Lajos Nagydíjat nyert.
Zilizi Vilmos a Peredi Daloskör alapító és oszlopos tagja, mélygyökerű és egyenes tartású Nótafája.
Menü |