logo
Bevásárló kosár

oddelovac

oddelovac
Pozsony
+C
Főmenü
<<  4/115 >>

Nagyszombat és környéke múltjáról és jelenéről 13. rész

22.7.2020 19:30 | Pék László

   13. Gvadányihoz kapcsolódó emlékek Szakolcán

   Szakolcán, a városháza tőszomszédságában, jelenleg a városi könyvtárnak helyt adó épületben élte le élete utolsó éveit, s itt is halt meg 1801. december 21-én a lovassági tábornok és író Gvadányi József (1725-1801). 1783-ban telepedett le a városban, s két középkori házból alakította ki otthonául a kastélyt. A ma Gvadányi kúriaként ismert ház helyén egykoron a Főtér legszebb épülete állt, ahol a magyar királyok szálltak meg, ha Szakolcán időztek a nyugati országhatárok megtekintése végett. Az épület homlokzatán fent ott a címer: Kétfelől csokorba fogott ágyúcsövek, zászlók és fegyverek között egy sas látható. A sas mellén a címerpajzsban egy néger fiú szájában rózsaszállal. Az idős generális szakolcai napjait írással, olvasással és kertészkedéssel töltötte, télen leginkább vadászott, nyáron a pöstyéni fürdőbe járt el.

A Gvadányi kúria napjainkban a városi könyvtár épületeként szolgál

 

   Ki is volt ez az ember, akinek emlékére a városban 1887-ben magyar kört alakítottak, s egykori házának falán ma kétnyelvű tábla őrzi az emlékét?

   Apai ágon a habsburgokat szolgáló Guadagni olasz őrgrófi család sarja (innét a címer), míg anyai ágon Forgách Simonnak, Rákóczi generálisának a leszármazottja. A nagyszombati egyetemen filozófiát hallgatott, majd a családi hagyományokhoz híven a katonai pályát választotta, 43 éven át harcolt a császári seregben.

   Huszárkapitányként, Mária Terézia uralkodásának idején többek között részt vett Berlin 1757. október 15-i megsarcolásában, mely a történelem leghíresebb huszárcsínyeként ismert. Gvadányi itt a csallóközi származású Hadik András óbester seregének előcsapatát vezette. Az éjszaka leple alatt meneteltek, a gyalogságot a huszárok mögé ültetve szállították, ily módon mindössze hat nap alatt tették meg az ellenség földjén a 450 kilométernyi távolságot. A Berlin falai alatt meglepetésszerűen megjelenő magyar huszárok a város átadását és hadisarc kifizetését követelték, ám mivel a város tanácsa megtagadta a hadisarc kifizetését, ágyútűzzel betörték a város főkapuját. A huszárok fergeteges rohamára a helyőrség azonnal megadta magát és a városi tanács kifizette az általuk kért 215 000 talléros összeget. A pénz egy részét Hadik a katonái között osztotta szét. A várost magát megkímélte, és nem vitt el egyebet, csak hat porosz zászlót, valamint Mária Terézia részére személyes ajándékként két tucat női kesztyűt, amelyekre a város címerét hímeztette. Hadik Andrást a háború befejezése után Bukovina polgári kormányzójává nevezték ki. Élete végén kegyelmet eszközölt ki az 1763. január 6-i Madéfalvi Veszedelem után Moldvába menekült székelyeknek, akik új településeiket, Hadikfalvát és Andrásfalvát hálából őróla nevezték el.

Gvadányi József portréja

 

   Gvadányi, a jeles huszártiszt a berlinin kívül további kalandos csatákban vett részt, éveken át falusi kvártélyokban lakott huszárjaival, Háry Jánosok vették körül, vidéki szegény nemesekkel mulatott. Ezt a sajátos világát élte idős korában is Szakolcán, kedélyes, örökké tréfálkozó, anekdotázó generálisként, aki írásaiban idézi a múltat, dicséri erényeinket, odacsíp hibáinknak, lelkesedik anyanyelvéért, a hazai jó szokásokért – többek között ezekkel a szavakkal jellemzi őt Szalatnai Rezső. Petőfi Sándor A régi jó Gvadányi címmel költeményt írt róla, melynek egyik versszaka így szól:

Sok számos poéta vagyon mostanában,
Fogyasztják a tintát nagy Magyarországban
Sokan, de nem írnak úgy, mint hajdanában
A kegyelmetek jó régi világában.

   Gvadányi első megjelent műve a Pöstényi förödés, mely zamatos népiségű történeteket tartalmaz a gyógyfürdő életéből. Írásai közül a legismertebb az Egy falusi nótáriusnak budai utazása 1790-ből.

EGY
FALUSI NÓTÁRIUSNAK
BUDAI
ÚTAZÁSA,

MELLYET
önnön maga abban esett
VISZSZONTAGSÁGAIVAL EGYGYÜTT
az el aludt vérű
MAGYAR SZÍVEK'
fel serkentésére, és múlatságára
E' VERSEKBE FOGLALTT.

   E főművében jóízű bumfordisággal jellemzi Zajtay uramat, a peleskei nótáriust, de van irodalomkritikus, aki a művet csak fura kuriózumnak tartja a magyar felvilágosodás irodalmának tőszomszédságában. A mű alapján Gaál József, Peleskei Nótárius címmel bohózatot írt, melyet 1838 óta gyakran bemutattak. Gvadányi egyik további műve barátjának és rokonának, Benyovszky Móricnak világhírű kalandjairól szól, és az is érdeme, hogy Rontó Pálról, a hűséges huszárról írott verses regényén bátorodott az egész reformkor ifjúsága, Kossuth, Széchenyi, Arany és Petőfi nem véletlenül szerették az öreget. Baróti Szabó Dávid, aki abban az időben a Komáromhoz közeli Virten élt, de aki fiatal jezsuitaként Szakolcán tanult, majd tanított, gyakorta kereste fel egy-egy versével kortársát, Gvadányit.

   Gvadányi 1801-ben a városban hunyt el. Első felesége, báró Hvoreczky Franciska halála után a magyar konyhájáról elismert Szeleczky Katalinnal házasodott össze, aki férjét a ferencesek templomába temette el. Ötven évvel később, Gvadányi egyetlen fia és rokonai innét kivették, s első felesége mellé helyezték el végső nyugalomra a Szenichez (Senica) közel eső Rohó (Rohov) templomában.


 

   A plébániatemplomban, a Gvadányi családi sírbolt bejáratánál található a márvány emléktábla, melyen a következő szöveg olvasható: Gróf Gvadányi József, lovas generális, igaz magyar poéta 1725-1801, emelte Nyitra vármegye közönsége 1909.


   Galánta környéki diákok és tanárok a rohói templomban hallgatják Fodor Rudolf tanár Gvadányiról szóló ismertetőjét

 

A szakolcai kürtöskalács

 

   A kürtőskalácsra utaló első írásos dokumentum 1679-ből, az Erdélyi Fejedelemség Kolozs vármegyéjének Úzdiszentpéter nevű falvából származik, míg első receptjét egy 1781-es keltezésű szakácskönyv találjuk. A szakolcai kürtőskalács (trdelnik) első írásos említése Juhász Gyulától származik, aki 1911-ben itteni tanárkodása idején írt róla.

   A kürtőskalács a nevét a kályhacsőről (kürtő) kapta, mivel sütése nyitott tűzhelyekben, valamint a kenyérsütő kemencék nyitott előterében történt. A székely családok főként családi ünnepi alkalmakra (esküvő, keresztelő) készítik a parázson sütött kürtőskalácsot és az étkezés elején pálinkával együtt tálalják. Fogyasztása és híre nagyobb mértékben az 1989-es romániai rendszerváltozás után terjedt el, amikor elsősorban a székely falvakba látogató magyarországi turistákat kínálták meg vele, s így az erdélyi, egyre népszerűbb helyi ünnepek kitüntetett, szimbólumértékű süteményévé vált.

   A szakolcai kürtőskalácsot 2007-ben szlovák termékként jegyezte be az Európai Bizottság. Szlovákiában ez lett az első védett termék, megelőzve még a brindzát is. A kalács receptjét Gvadányi József erdélyi szakácsa hozta magával az 1700-as évek végén az író-generális szakolcai udvarába. A helyiek is úgy tudják, hogy a receptjük Székelyföldről származik. (A szakolcai trdelníken nem alakul ki karamellizált cukormáz, mert nem a sütés előtt, hanem a sütés után hintik be cukorral.) Napjainkban az ízletes finomságot, mely a szakolcai rendezvények velejárója a város több helyén árusítják, és Nagyszombat megye egész területén, sőt távolabbi vidékeken is szívesen fogyasztott finomság.

           

                                                                                                                                                                    Pék László

 

Források:

http://lexikon.katolikus.hu/G/Gvad%C3%A1nyi.html

Gvadányi József egyéb munkái, www.arcanum.hu

 Pintér Jenő: Gvadányi József, Rudabánya, 2005, http://mek.oszk.hu/12300/12302/12302.pdf

Sellei Zoltán előadásában Petőfi Sándor verse: A régi jó Gvadányi, meghallgatható a YouTube-on

Egy falusi nótáriusnak budai útazása, http://mek.niif.hu/10200/10263/10263.htm#2

Szalatnai Rezső: Juhász Gyula hatszáz napja, Clara Design Studio, 2004

A kürtöskalács titkairól 2009-től a www.felvidek.ma hírportál több alkalommal közölt írást. Pl. a https://felvidek.ma/2013/08/nem-loptak-a-szlovakok-a-kurtoskalacsot/

 


Fényképgaléria


Ossza meg ismerőseivel
Facebook  Twitter  Google  LinkedIn  Pinterest  Email  Print

Hozzászólások

Hozzászólás hozzáadása

Ehhez a cikkhez még nincs hozzászólás
Hozzászólás hozzáadása
Név *:
Szöveg *:




 
<<  4/115 >>



Támogatók – Partnerek


Menü
Aktuális számunk


Elérhetőségek
Kiadónk:
OZ Matúšova zem – Mátyusföld PT
Diakovce 754, 925 81
IČO: 50115286
Regisztrációs sz.: EV4066/10
ISSN 1338-6344
 
Szerkesztőség
Szabó Frigyes
0949 377 888
szabo@terrahirujsag.sk
Hirdetések
Szabó Tamás
0905 752 678
info@terrahirujsag.sk
Előfizetés: 0949 377 888
megrendelem@terrahirujsag.sk

Copyright © 2017 by FriTom International spol. s r.o. Minden jog fentartva!
Tvorba web stránok

Minden jog fenntartva - www.terrahirujsag.sk
Webdesign GRANDIOSOFT
© Copyright

Ez az oldal cookie-kat használ, melyekkel még hatékonyabb szolgáltatásokat nyújthatunk. További információkért olvassa el, hogy használjuk a cookie-kat