logo
Bevásárló kosár

oddelovac

oddelovac
Pozsony
+C
Főmenü
<<  75/167 >>

A vágai szinjátszás korszakai

19.12.2019 07:43 | összeállította: Andrisák Viola

   Kneif József 1894-ben 19 évesen érkezik a faluba. Akkor még senki nem sejtette róla, hogy milyen fontos és pótolhatatlan szerepet játszik majd az elkövetkező évtizedekben a falu életében. 1924-ben ő alapítja meg az önkéntes tűzoltó szervezetet, melynek a parancsnoka is lesz. 1926-ban már mint igazgató – kántortanító azon tevékenykedik, hogyan lehetne a falu fiataljait összehozni, valamilyen szórakozási lehetőséget biztosítani számukra. Elhatározza, hogy színdarabot fognak játszani. Az elhatározás megvalósításában fontos segítőtársra lelt Király Mária – Mici néni személyében, aki tanítónőként aktívan tevékenykedett a községben. Fáradozásuknak eredményesnek bizonyult. Már 1926 telén bemutatásra kerül A lourdesi csoda című színdarab. A darab, amelynek előadását többször is meg kellett ismételni, hatalmas sikert aratott. Nagy esemény volt ez a falu életében, érezték ezt a színdarab akkori szereplői Forró Ilona, Forró István, Józsa István, Kamenár János, Kiácz Mária, de a többi szereplő is. Vágán megváltozott az élet.

   A felnőttek számára évente két–három bemutatót tartottak az őszi és a koranyári időszakban. Az iskolában minden karácsonykor pásztorjátékot mutattak be és az iskolaév végén mesejátékkal köszöntötték a szülőket. Néhány cím a nagysikerű darabok közül: A falu rossza, Gyimesi vadvirág, Kolduskisasszony, Piros bugyelláris, A csácsi pusztán, Árva Bandi, Egy kis senki, Sári bíró, A bor, A fehérvári huszárok, Katóka őrmesterné. Ez utóbbi zenés vígjátékban Kneif József lánya, Kneif Piroska is szerepelt már. Rajta kívül emlékezetes alakítást nyújtottak: Nagy Sarolta, Forró Terézia, Kamenár Ilona, Kiss Ernő, Józsa János, Forró Rozália, Zelinka János, Józsa Ferenc, Forró István, Király Mária, Sandula Júlia, Hlavaty Veronika és mások.

   A kis falu kulturális életének a fejlődését a világháború kitörése állította meg. Lezárult egy szakasz, amely 12 év múlva folytatódott. 1949 őszén Vágán is megalakul a CSEMADOK alapszervezete. Alapító tagjai Szabó László, Zsákovics István, Forró Ernő voltak. A kultúra terén elsőként a színjátszás került előtérbe. A tizenkét éves kényszerszünet után A fonóban szól a nóta című darabot mutatták be a közönségnek. Nem volt ember a faluban, nem akarta volna megnézni az előadást.

   A lázas újraindulást rendszeresség és megfontolt tevékenység követte. A rendezők minőségi változást szerettek volna elérni. Ennek a törekvésnek az eredményeként 1951-ben bemutatásra került Moliere: Duda Gyuri című vígjátéka, mellyel a műkedvelők járási versenyén a csoport a 2. helyezést érte el. Ezt követte a „Szabin nők elrablása“ című darab. A következő évtizedben mintegy 15 egész estét betöltő színdarab került bemutatásra. Megszámlálhatatlan műsoros est, klasszikus drámák, népszínművek, kevésbé igényes vígjátékok szereztek újabb híveket e mozgalomnak, és jó hírnevet a falunak és a vágai színjátszásnak. Ebben az időben aratták első sikerüket a csoport későbbi rendezői is: Majerník István, Zsigó Ferenc és Forró Anna. A munka irányítói Kertész Edit és Szolgai Szilveszter tanítók voltak. Mindenekelőtt nekik köszönhető, hogy a színházkedvelő közönség az alábbi színdarabokat is láthatta: Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Fösvény, Szökik a menyasszony, Pacsirtaszó, Bort, búzát, békességet..., Cigány, Asszonyháború Chijósában, Makrancos házasok, Revizor, Szabadság, szerelem ..., Buborékok, A vén bakancsos és a fia, a huszár.

   A színjátszócsoport mellett megalakult a sok sikert aratott zenekar is. Tagjai: Miklós György, Kamenár Bernát, Sztoklasz József, Knézel Ernő, Jalsovszky József, Kamenár Ciprián.

   A csoportok céltudatos munkájukkal a színjátszók egész nemzedékét nevelték föl. Egész családok váltak a színjátszás rabjaivá. Hadd soroljak fel néhányat a sok közül: Dudás Tibor, Kamenár László és felesége, Kamenár Ferenc, Forró Gizella, Józsa András és felesége, Zsákovics István és felesége, Karácsony István, Forró Anna, Zsigó Ferenc, Majerník István, Hulák Ernő, Hulák Jenő, Jalsovszky Lídia, Józsa Dénesné, Polakovics Júlia, Konkoly Vera, Sandula Gabriella, Kamenár Jenő, Kamenár Róbert, Karácsony László, Jalsovszky Lajos, Kubányi Lajos ...

   1960-ban a helyi színjátszás történetében új fejezet kezdődik. A színjátszók vezetője Majerník István lett. 1960-tól 1968-ig kemény munkával tizennégy színművet állított színpadra. Radúz és Mahuliena, Fehér Anna, Baj van a szerelemmel, Szegény gazdagok, Annuska, Légy jó mindhalálig, Ha az asszonynál a gyeplő, Ingyenélők, Senkifia, Lakásszentelő, Bújócska, A tanítónő, A vén szerelmes, Dalol a nyár.             

   A 60-as évek színészgárdájának a névsorában már ismert, de új nevek egyaránt szerepelnek: Bugyinszky László, Majerník Ferenc, Forró Anna, Renács Mária, Forgács Magda, Forró Ernő, Forró Jenő, Puskás Erzsébet, Karácsony István, Zsigó Ferenc, Renács Ferenc, Andriszák István, Rózsa Margit, Kovács Márta, Fejes Zsuzsa, Forró István, Marafkó Rozália és mások. A már megszokott körülmények között folytatták a munkát kisebb-nagyobb problémákat leküzdve.

   Azonban a váratlanul felbukkant ismeretlen, de annál érdekesebb technikai vívmány, a „televízió“ rányomta pecsétjét a vágai színjátszás elkövetkező időszakára. Az előadások ugyan maradtak a már összeszokott csapatban, de egyre nehezebb lett olyan embereket találni, akik képesek lettek volna néhány hétre elszakadni a képernyőtől, helyette szöveget tanulni és esténként a színpadon szerepelni. Majerník István még tovább vitte a színjátszást a községben, de a 70-es, 80-as években Forró Anna és Zsigó Ferenc vették át a rendezők szerepét. 1970-ben nemcsak A jegygyűrű a mellényzsebben című színdarab rendezői és szereplői is voltak. Súgtak a  szereplőknek, a szünetekben pedig ők irányították a díszlet átépítését. Így, együtt közös erővel állították színpadra 1973-ban A fiam, nem a lányom című darabot. 1975 és 1990 között további 16 színművet vittek színpadra: Kutyaszorító (1975), Enyhítő körülmény (1976), Bolondokháza az első emeleten, Két tucat piros rózsa (1977), Könnyű a nőknek, Csalódások (1978), Zabosi szakácsnők (1979), Nagy baj az agybaj (1980), Luigi szíve, avagy kivégzés tompa bárddal (1981), Kisasszonyok a magasban (1982), Nadrág (1983), Spanyolul tudni kell (1984), Kakuk Marci (1985), Dandin György (1986), Maszlag (1988), Kolduskaland (1989). Ezekben a színművekben a már ismert szereplők közt új arcok is felbukkantak: Bugyinszky László, Zsigó Zoltán, Szabó Mária, Forgács Magda, Majerník Ferenc, Zsigó Jolán, Németh János, Dudás Vilmos, Andrisák Martin, Adamkó Mária, Károly Judit, Kamenár Ivett, Karácsony Viola, Karácsony Eleonóra, Adamkó Péter, Forgács György, Józsa András, Forró Attila és a Szabó család tagjai László, Éva és Richard.

   1990-ben a csoport megpróbálkozott a Két tucat piros rózsa című darab felújításával, de végül a darab bemutatásra már nem került. Így a vágai amatőr színjátszás mozgalma, amely 1926-ban kezdődött, 1991-ben lezárult. A megváltozott társadalmi és politikai körülmények nem segítették elő a színjátszás további fejlesztését.


Fényképgaléria




Ossza meg ismerőseivel
Facebook  Twitter  Google  LinkedIn  Pinterest  Email  Print

Hozzászólások

Hozzászólás hozzáadása

Ehhez a cikkhez még nincs hozzászólás
Hozzászólás hozzáadása
Név *:
Szöveg *:




 
<<  75/167 >>



Támogatók – Partnerek


Menü
Aktuális számunk


Elérhetőségek
Kiadónk:
OZ Matúšova zem – Mátyusföld PT
Diakovce 754, 925 81
IČO: 50115286
Regisztrációs sz.: EV4066/10
ISSN 1338-6344
 
Szerkesztőség
Szabó Frigyes
0949 377 888
szabo@terrahirujsag.sk
Hirdetések
Szabó Tamás
0905 752 678
info@terrahirujsag.sk
Előfizetés: 0949 377 888
megrendelem@terrahirujsag.sk

Copyright © 2017 by FriTom International spol. s r.o. Minden jog fentartva!
Tvorba web stránok

Minden jog fenntartva - www.terrahirujsag.sk
Webdesign GRANDIOSOFT
© Copyright

Ez az oldal cookie-kat használ, melyekkel még hatékonyabb szolgáltatásokat nyújthatunk. További információkért olvassa el, hogy használjuk a cookie-kat