A magyar rovásírás Felvidéken kívüli emlékei - 5. rész

   A szkíták írása

   A krónikások szerint a szkíták-hunok utódai vagyunk. Rovásírásunkat is szkíta-hun írásnak nevezték, többek között Kézai Simon, Kálti Márk, Antonio Bonfini.

   A felvidéki Bél Mátyás egészen a Bibliáig visszavezeti a szkíta-hun rovásírás eredetét: „Jáfet, akitől a szkíták erednek, ugyancsak a fejébe véste fiának, Magógnak, ez pedig gyermekeinek hagyományozta, ebből következik, hogy utódaikra, a szkítákra és hunokra is tovább terjedt az írás ismeretének isteni adománya.”

   Hódoly László, aki Besztercebányán, Selmecbányán és Pozsonyban is tanított, az 1884-ben megjelent, A  székely, vagy régi magyar írás eredete című művében olvashatjuk, hogy a pelazgok 16 szkíta betűt vittek le Görögország területére.

   2009 tavaszán Szkíta aranykincsek címmel kiállítást láthattunk a Magyar Nemzeti Múzeumban. Egy kőoszlop két oldallapjáról másoltam a 10 centiméteres vésett betűket, melyek B, K, és T, vagy B, K és S. /1. ábra/

   Cseh János régész írásában, melynek címe: Szkíta földművelők-állattartók településeinek régészeti nyomai a Zagyva mentén, fedeztem fel egy edény talpán a rajzot a Kr. e. V-VI. századból. Talp-átmérője 5-5, 5 cm. A szerző nem utal a talpon lévő karcolatra. Ez véleményem szerint összerovás, S, A és B rovásjelek alkotják. A hangértékeket alátámasztja, hogy belőlük magyar szavak fejthetők meg, többek között az ABA, SABA, BeSe, ez utóbbi ragadozó madarat jelent, később a besenyők törzsét is. /2. ábra/

   A Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán, a szkíta kort bemutató részben Szakács Gábor vett észre összerótt rovásjeleket egy fém színű, nagyméretű agyagedényen. B, J  vagy B, I, amennyiben a pontokkal jelzett vonal is hozzá tartozik: B, J, A vagy B, I, A. Feltehetően névjel.

   1970-ben Kazahsztánban, az Alma-Ata környéki Isszik területen szaka-szkíta királyi halomsírok egyikében egy rovásfeliratos ezüstcsészét találtak a régészek.

   Körülbelül 7 cm átmérőjű lyukak láthatók rajta, a temetéskor tudatosan rongálták meg, hogy más ne használhassa király ivóedényét. /3-4. ábra/

   Bakay Kornél régész szerint is ebben „a szkíta-szaka-szarmata népességben kell keresni őseinket”(2005/285)