A bonyhai templom rovásos köve
Most Székelyföldre, Maros megyébe látogatunk, a Kis-Küküllő menti Bonyha községbe. Református temploma a XIV. században épült, akkoriban még katolikus templomként.
Rovásemlékét Benczédi Sándor református lelkész és Albert József, makfalvi pallér fedezte fel 1965-ben, a megrongálódott templom javításakor. A déli fal különösen megdőlt, ezért alapfalazást végeztek.
A rovásos kő két méter mélységből került elő. Első gondolatuk volt, hogy a követ meg kell menteni, így a második támpillérbe, a földtől 180-200 cm-re magasságban építették be a mesterek, hogy jól látható legyen.
Ferenczi Géza és testvére, István székelyudvarhelyi régészek szerint, bizonytalan, hogy egyáltalán rovásbetűk láthatók-e a kövön.
Ráduly János kibédi rovásírás kutató idézi Benczédi Albert lelkészt: „A követ mind forgattuk erre is, arra is, hogy a jelek nehogy fejjel lefelé kerüljenek….Mihamarabb Ferenczi Gézát értesítettem, aki a helyszínen tanulmányozta a feliratot”. Ráduly a felirat keletkezését a XIV. – XV. századba helyezi, és a rajzolatok párhuzamát Torma Zsófia XIX. században élt régésznő Tordosról származó gyűjteményében találja meg. Szerinte négy jel besorolható rovásírásunk rendszerébe: jobbról-balra haladva az SZ, R, P, S betűket azonosítja, a jobb felső sarokban pedig egy, a homoródkarácsonyfalvi rovásemléken lévőt talál.
2009-ben jártunk Szakács Gáborral Bonyhán, ahol alapos, szívélyes ismertetőt kaptunk a templomról és a községről Fehérvári Bálint református tiszteletes úrtól.
Véleményemhez Ferenczi Géza rajzát használom, amelyet én számoztam be. A 1-es betű a homoródkarácsonyfalvi G. (Ráduly szerint K). A 2-es SZ vagy I. Fényképemen inkább I-nek látszik. A 3-as egyértelműen P. A 4-es SZ. Jó érvekkel alátámasztott szöveges megfejtést egyelőre nem tudok adni. Legfeljebb, ha a 2-es SZ, akkor a 3-as P-vel adódik a SZéP szó.
A bonyhai rovásemléknek egyelőre nincs megnyugtató megfejtése.
Menü |