A kismácsédi Várdomb és Várhely

   A Kismácsédtól északnyugat irányában elterülő, erdővel körülvett Várdomb és az azt körülvevő Várhely helyrajzát szemlélve is szemmel észlelhető előbb a medernek megfelelő mély árok, majd a fákkal benőtt terepen a fokozatos emelkedés. A sűrű bozótból elénk tárul egy magas domb, aminek nem is tulajdonítanánk nagyobb jelentőséget. A domb az első ránézésre kb. 15 x 20 méter alapterületű, kb. 2-2,5 méter magas lehet a terep szintjétől számítva. A domb közepén vágás van, mintegy két részre osztva a dombot. A domb mellett gyalogút vezet, s egyben ez a kigyúrt ösvény vezet végig a szuglai Dudvág-parti lejárótól  a domb mellett, egészen a futballpályáig.

   Már a 6. század táján is Kismácséd területe nagyon sűrűn lakott, nagyobb területi egységet magába foglaló avar településnek számított az akkori kornak és építőanyagának megfelelő palánkvárral. A Várdombot a Dudvág egykori holtágai veszik körül, mégpedi a csúrisi házak kertje mögötti mélyedés, amely a futballpálya mentén ível, Babos Tiborék háza mellett tovább folyva a  Szent Margit téren keresztül, tovább Katona Imréék, Sebők Róberték kertjén keresztül a temető körül. Az avarok tipikus avar-gyűrűr-rendszerét a birodalmuk megszűnése után az itt letelepedő szlávok „örökölték”.

   Az egykori vár megerősítését Dr. Habovštiak 1972-es térképe szemlélteti, ami nemcsak katonai központ, de a természeti lehetőségek tudatos kihasználására is utal. Habovštiak a Várdomb vizsgálata folyamán 2 érmét, rengeteg cserépedény-töredéket, csont-törmeléket, valamint fém-maradványokat tart nyilván, összességében 142 darab leletet tartalmaz a lista. A leletek korát 11-15. századi korszakban határozza meg. 1970-ben a Várhely és a Várdomb tereprajzát így térképezte fel.

Az egyes jelölések a következőket jelentik:

•    A- Várdomb
•    B- Vár előtti rész kettős mélyített sáncolással
•    C- Domb, magasított földsánc
•    D- Mocsaras rész, vízárok
•    E- Mai falu központi része 

   A kismácsédi vár, illetve erődítmény léte még 1520-ban is bizonyítható. A több részre szakadt egykori Terra Mached erődítménye ekkor még van említve, sőt, a falunak csak éppen ez a része van elzálogosítva. Részlet az 1520-as levélből: ,,...elzálogosítja a Pozsony megyei Kysmached (más néven Gyekenes Mached) nevű possessio másik részét, az ott levő erődítménnyel együtt...“. A vár végső pusztulását az 1529-ben, a Bécs ellen itt átvonuló török sereg idézhette elő, mert 1520 után többé nincsen említés a várról.