Vagyonmegosztás a válás után

   Jogi rovatunk tavaly júniusi számában már foglalkoztam a közös tulajdon elosztásának kérdésével, különös tekintettel a közös tulajdonban lévő ingatlanok elosztására vonatkozóan. Ekkor érintőlegesen tájékoztattam a kedves olvasókat arról, hogy a közös tulajdon lehet osztott vagy osztatlan, miközben említettem, hogy az osztatlan közös tulajdon csak házastársak között jöhet létre. A szűkös terjedelmi korlátok miatt az említett rovatban nem volt alkalmam bővebben kifejteni a „házastársi” vagyon elosztásával kapcsolatos tudnivalókat, noha sajnos a gyakorlatban hozzám a legtöbbször szegezett kérdés éppen ezt a problémakört érinti. Bár az új évet minden bizonnyal illene pozitívabb kicsengésű kérdésekkel kezdeni, a különös gyakoriságra való tekintettel, illetve azok számára, akik a 2018-as évet a magánéletükre vonatkozó, meghatározó fogadalmakkal és változásokkal kezdik, összegzem a továbbiakban a válás utáni vagyonmegosztással kapcsolatos alapinformációkat.

   A Polgári Törvénykönyv 143. § szerint a házastársak osztatlan közös tulajdonában van minden, ami tulajdonjog tárgyát képezheti és amit valamelyik házastárs a házasság ideje alatt szerzett. Ez alól kivételt képeznek(i)az örökléssel vagy ajándékozással megszerzett dolgok, valamint (ii) azok a dolgok, amelyek jellegüknél fogva csak az egyik házastárs személyes szükségleteit vagy foglalkozásának végzését szolgálják, és (iii)azok a dolgok, melyeket a vagyon visszaszolgáltatásáról szóló jogszabályok keretében adtak ki az egyik házastársnak, aki a kiadott dolog tulajdonosa volt a házasság megkötése előtt vagy aki az eredeti tulajdonos jogutódjaként kapta meg azt. Az említett három kivételben felsorolt dolgok a házastárs kizárólagos tulajdonába tartoznak akkor is, ha ezek megszerzésére a házasságkötés után kerül sor. A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy az osztatlan közös tulajdonba tartozó dolgokat a házastársak közösen használják, és közösen térítik a dolgokra fordított vagy azok használatával és fenntartásával kapcsolatos költségeket is.

   A házastársak osztatlan közös tulajdona alapvetően a házasság megszűnésével szűnik meg. Bizonyos esetekben valamelyik házastárs indítványáraa bíróság már a házasság fennállásának ideje alatt is megszüntetheti az osztatlan közös tulajdont, legfőképpen komoly okok miatt, ha az osztatlan közös tulajdon további fennállása a jó erkölccsel ellentétben állna, vagy a házastársak egyikére vonatkozó vállalkozói engedély megszerzése miatt. Az osztatlan közös tulajdon megszűnése után következik a házasság alatt megszerzett tulajdon megosztása.

   A vagyonmegosztás legegyszerűbb, leggyorsabb és talán a legköltséghatékonyabb módja a házastársak közös megegyezése. Ilyenkor a házastársak kérésre kötelesek írásbeli igazolást adni arról, hogyan számoltak el. Ha a vagyonmegosztásról szóló megállapodásban a felek a közös tulajdonban lévő ingatlanok megosztásáról rendelkeztek, akkor a megállapodást eleve írásos formába kell foglalni, és ez az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzéssel lép hatályba. Fontos megjegyezni, hogy banki hitelekkel terhelt ingatlanok esetében a házastársak írásos megegyezése sem jelenti automatikusan a hiteltörlesztési kötelezettség átruházását a megállapodásban meghatározott fél részére, ezért ezekben az esetekben javaslom a hitelszerződés előzetes véleményezését, illetve az ezzel a kérdéssel kapcsolatos előzetes egyeztetést a bankkal.

   A felek gyakran tévesen vélekednek arról, hogy a vagyonmegosztásnál meghatározott részesedés csupán attól függ, ki milyen részben járult hozzá a vagyonszerzéshez a házasság ideje alatt. A Polgári Törvénykönyv szerint az elszámolásnál abból kell kiindulni, hogy mindkét házastárs részesedése egyforma. A házastársak közül mindegyik jogosan követelheti, hogy térítsék meg neki azt, amit a sajátjából a közös vagyonra költött, és köteles megtéríteni azt, amit a közös vagyonból az ő többi vagyonára költöttek. Továbbá elsősorban a kiskorú gyermekek szükségleteit kell szem előtt tartani, azt, hogy a házastársak közül melyikük hogyan törődött a családjával, és azt, milyen érdemeket szerzett a közös dolgok megszerzésében és megtartásában. A hozzájárulás mértékének megállapítása során figyelembe kell venni a gyermekekről való gondoskodást és a közös háztartással való törődést is.

   Alapelv, hogy ha a vagyonmegosztás nem a felek közös megegyezésével történik, úgy azt valamelyik házastárs indítványára a bíróság végzi el. Ha a házastársak osztatlan közös tulajdonának megszűnését követő három éven belül a felek nem állapodnak meg a közös vagyon megosztásáról, vagy ha három éven belül nem kerül sor a vagyonmegosztásra vonatkozó bírósági indítvány benyújtására, alapelv, hogy ingóságok esetében azok annak a tulajdonába szállnak át, aki ezeket saját maga, családja és háztartása használatára, mint kizárólagos tulajdonos használ. A többi ingóság, a házastársak többi közös vagyoni joga, illetve az összes ingatlan a három év elteltével a felek osztott közös tulajdonába száll át úgy, hogy mindkét tulajdonos tulajdonrésze egyforma lesz. Ez után a közös tulajdon elosztását már az osztott közös tulajdon megosztására vonatkozó szabályai szerint kell kezelni; az ezzel kapcsolatos tudnivalókat visszakereshetik a TERRA Hírújság jogi rovatának tavalyi, júniusi számában.

   Ez a jogi tanácsadás nem teljeskörű; a korlátozott kérdésfeltevés, valamint a szűkös terjedelmi korlátok folytán nem minden esetben alkalmas az adott probléma mindenre kiterjedő megválaszolására, valamint a teljes jogi vélemény kialakítására. Ennek következtében sem a szerkesztőség, sem pedig a választ adó ügyvéd nem vállal teljeskörű felelősséget az adott jogi tanács gyakorlatban való felhasználásáért. A felmerült jogi problémájával kapcsolatos végső döntése előtt mindenképpen konzultáljon jogi képviselőjével.