A vágai temető

   A főtisztelendő úr a vágai temető történetét is leírja: „1969-ben, érkezésemkor, a temető nekem tetszett. A falu belterületén, a paplak mellett található. Kerülete szép zöld, a sírok gondozottak, virágosak.” Majd összefoglalja a 30 év eseményeit, és ezzel kapcsolatban is megoszt egy történetet, amely a halottasház építéséről szól.

   A halottasházat a temetőben brigádmunkával építették föl. A munkásokat, hogy jobb kedvvel dolgozzanak, a plébános úr borral kínálta. Mint írja: „Minden munkában az önkéntes brigádmunkát a hívek szolgáltatták. A plébánia adta az italt. Ugyanis akkor még a papkertben 1000 tőke termett, a pincében a hordók borral voltak tele. Volt miből adni naponta 5-10 liter bort.” – írja visszaemlékezéseit, majd folytatja: „A falu hívő népe hűségesen brigádozott. De a párttagos vezetősége a brigádmunkában sohasem vett részt, talán azért sem, mert a temető szent hely. Ekkor a hívő brigádosok bejelentették: ha a hitetlenek nem jönnek brigádozni, a hívők sem! Vagy a hitetleneket nem temetik el a vágai temetőben. Ezért aztán a hitetlenek is ledolgoztak egy napot, hogy majd helyük legyen a temetőben. Persze a napi 10 liter borért ők is jelentkeztek nálam.”

   Meleg Mária: Téged Isten dicsérünk című Danczi Lajos főtisztelendő úrról írt könyvéből