A magyar rovásírás Felvidéken kívüli emlékei, 28. rész

   A Dálnoki Felirat

   Dálnok Székelyföldön, Kovászna megyében található. Dózsa György szülőfaluja. A XIV. században épült református templomában található az a rovásemlék, amely az 1977-es földrengésnek „köszönhető”. A templom fala több helyen szétnyílt, a mennyezet leszakadt. A templomot valaha külső és belső várfal vette körül, ez utóbbi hét méter magas, két méter széles volt.

1. ábra: A Dálnoki Felirat (Fénykép: Friedrich Klára)

   Részben a lehulló vakolat alól, részben a helyreállítás során hét nagyméretű felirat tűnt elő, amelyek közül egy rovásírásos, 6 pedig latin betűs, latin nyelvű és 1526-ból származnak. A feliratokat Mike Bálint helybéli református lelkész fedezte fel, majd Kósa Ferenc nyelvtörténész, Kónya Ádám tanár, múzeumigazgató és Benkő Elek régész számolt be róla elsőként. 

2. ábra: A Dálnoki Felirat rajza Forrai Sándor könyvéből (1994)

   A feliratok 4,6 m magasan helyezkednek el. A rovásfelirat a kórusról jól tanulmányozható, de nem jól olvasható, mivel a rozetta (Napjelkép?) alatti soron habarcspöttyök vannak. A betűk nagyméretűek, 20 és 23 centiméter közöttiek.

   Három csoportba oszthatjuk őket: vannak, amelyek nincsenek bekarcolva, csak festettek, vannak, amelyek csak karcoltak és vannak, amelyeket a vakolatba karcolás után ki is festettek okkersárga festékkel.

Néhány megfejtési próbálkozás:

• Győrbíró István (1983): A felső rajzot Nap-nak értelmezi, a Nap az Úr. Ez után az alsó sorral folytatja: URÁNAK ISTENÉNEK MINDIG ISDIK (esdik) Felső sor: KÁDÁR ISTVÁN PORIG  
• Forrai Sándor (1994): csak betűket azonosít, nem szöveget. Az alsó sorral kezdi, jobbról - balra: ASZT, ON, K, JI, M, ?, ?, K, keretzáró vonal. Felső sor: AD vagy ÁID, R, SJ (JAS?), P, R, IG (1994/302)   
• Friedrich Klára: Felső sor: AD vagy ÁD, továbbá: R, G, L, (P?) R, utána összerovás? IG vagy: DG. Alsó sor: TÁSZOK, majd: IJ, M, IS vagy JS, ND vagy DN, K