A magyar rovásírás Felvidéken kívüli emlékei - 16. rész

A bögözi templom rovásfelirata

   Bögöz Székelyföldön, Hargita megyében fekszik. Eredetileg katolikus templomának alapjait még a 12. században rakták le, majd többször bővítették. A 14. században gyönyörű falfestményekkel is díszítették. A 16. században a templom a protestánsok birtokába jutott, akik a Bibliai intés: „ne csinálj magadnak faragott képet” alapján a freskókat vékony meszes vakolattal tüntették el. Napjainkban azonban, ha a templomokban felfedezik ezeket a falfestményeket, gondosan feltárják, javítják, és ismét gyönyörködhetünk bennük. 

Az eredeti felirat - Ennyi maradt...

   A bögözi templomban Szent László, Antiochiai Szent Margit és az Utolsó Ítélet történetét festették meg és egy szép Krisztus képet is láthatunk. 1929-ben a lepattogzott vékony meszes vakolat alatt Szigethy Béla erdélyi művészettörténész, református lelkész észrevette, hogy a Krisztus képet keretező mandorla (mandula alakú dicsfény) bal alsó részén téglavörös krétával írt rovás felirat olvasható. Szigethy ATYAI ESTÁN-nak olvasta, szerinte a feliratot maga a festő készítette, aki a közeli Atyha nevű településről származott. Csallány Dezső régész ellenben azzal érvelt, hogy az I nagyobb az előző A-nál, tehát az I-vel új szó kezdődik, így ATYA ISTEN a valószínű olvasat. A rovásírás szempontjából ez ésszerű álláspont, ez a véleménye Forrai Sándor írástörténésznek, rovásírás oktatónak is. Szerinte nem a festő név aláírása van a freskón, mert a felirat nem festékkel, hanem vörös krétával és utólag készült.  

Az eredeti felirat

   Szakács Gáborral 2009-ben és 2010-ben jártunk Bögözön, ahol Bíró Endre lelkész nagyszerű ismertetését hallhattuk. Egyúttal sajnálattal tapasztaltuk, hogy megfelelő védelem hiányában a felelőtlen látogatók a rovásfeliratot szinte teljesen „letapogatták” a falról, alig azonosítható néhány betű halvány körvonala Krisztus bal térdénél.

   Bögöznek szép faragott rovásírásos falutáblája is van.