<<  42/209 >>

A felsőszeli kard

30.8.2022 20:57

https://www.terrahirujsag.sk/

   Ezernyolcszáznyolcvanöt júliusában a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójához címzett levelet vitt a posta Felsőszeliből az ország fővárosába.

   „Nagyságos Igazgató Úr! A vidékünkön e napokban földásás alkalmával teljesen megrozsdásodott, 1.06 kilogr. súlyú, 1 m. hosszú kardot találtak. A kard birtokába jutván, azt mint a nemzeti muzeum őszinte tisztelője, a Nagyságos Igazgató Úrnak felajánlja Lichtner Jakab főgymn. tan. Felső-Szeli, Galántha m; Pozsony megye.“

   A keltezés nélküli levélhez csatolt papírlapon a kard 1:10 méretarányban megszerkesztett rajzát is mellékelte a feladó.

   A válaszlevelet 1885. augusztus 1-jén adták fel Budapesten, amelyben az adományozó Lichtner Jakab főgimnáziumi tanulót tanár úrnak titulálták, félreértve annak levelében a név utáni „tan.“ rövidítést.

 

1. A kard rajza a fok jobbolali helyzetében

2. A kard fényképe a fok baloldali helyzetében

(Rajz és fénykép átvéve Communicationes Archæologicæ Hungariæ, 1992)

 

   „Igen Tisztelt Tanár Úr! Szíves sorait melyekben a n. múzeumnak egy vaskardot méltóztatott fölajánlani kézhez vettük és van szerencsém tekintetes tanár urat értesíteni, hogy a vaskardot a n. múzeum gyűjteménye számára köszönettel fogadjuk. Rajz után ítélve a kard valószínűleg a XI-XII. századból származik. Hogy a szállítmány költségébe ne kerüljön szíveskedjék a n. múzeum igazgatóságához címezni és reájegyezni, hogy hivatalos fölszólítás folytán portómentes. Kitűnő tisztelettel. Budapest 1885 augusztus 1. a m. n. múzeum érem- és régis. osztályi őr.“

   A Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségosztályának őre 1877-től Hampel József régész, egyetemi tanár volt.

   A kardot 1885. augusztus 5-én leltározták be a Történeti Osztály gyűjteményébe. Régi leltári száma a Középkori Osztályon: 84/1885. A Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertárában jegyzett leltári száma: 52.16.

   Magyarország fennállásának ezredik évfordulója alkalmából az 1896. május 2. és 1896. október 31. között megtartott milleniumi ünnepségsorozat kiállításán többek között már ezt a kardot is bemutatták a nagyközönségnek.

   A szakirodalomban először Nagy Géza régész, muzeológus ismertette, mint hadtörténeti tárgyat az ezredéves kiállítás emlékei köréből. „Lapos gombú s egyélű kard, melyet a pozsonymegyei Felső-Szelin találtak“, írta a szerző. Rajzát is közölve a 11. század második felére keltezte a fegyver eredetét (1896).

   A későbbiekben Tóth Zoltán hadtörténész, muzeológus a nyugati kardtípus szablyaszerű, egyélű, keleties példányának mondta a kardot, minden bizonnyal annak fokéle alapján (1930).

   Bakay Kornél régész, tanár és múzeumigazgató is foglalkozott vele, aki a fegyver markolatgombját félgömb alakúnak írta le és rajta ezüstözés nyomait vélte felfedezni (1965, 1967).

   Kalmár János régész csupán a kard egyélűségét hangsúlyozta munkájában (1971).

   A kardra vonatkozó szakirodalmi adatokat először Alexander Ruttkay szlovák archeológus és történész összesítette tanulmányában, amelyben a fegyvert annak félkör alakú markolatgombja és egyenes, lekerekített végű, négyszög metszetű keresztvasa alapján a 10-11. század fordulójáról származtatta. Német nyelvű publikációjában ő mutatott rá először arra, hogy ez a kard egyedülálló példány Közép-Európa leletanyagában. Nézete szerint a fegyver eredete talán a Baltikum térségében keresendő (1975, 1976). 

   A kard szakmai leírása Kovács László régész tanulmányában érhető tetten a legmarkánsabban. Eszerint a felsőszeli egyenes, egyélű kard csaknem teljesen ép állapotú. Viszonylag szimmetrikus pengéje van. A penge az egyik szélén élezett, a másik szélén viszont tompa foka van. A több helyen kicsorbult él enyhe íveléssel fut a penge tengelyében kialakított csúcsig. A tompa fokot sekély, a csúcs előtt kb. 15,5 cm-rel megszűnő vércsatorna kíséri a penge mindkét oldalán. A penge a vércsatorna belső széle mentén a legvastagabb, annak megszűntével viszont középen gerincelt, tehát rombusz keresztmetszetű.  Ez azért van így, mert ezen a csúcs felé eső szakaszon a pengét utólag kétélűre kovácsolták, majd kiköszörülték. A köszörülést a fok jobb oldali helyzetében látható pengeoldalon végezték el, ezért a fok jobb szélén rövid, a végén ívelten behajló fokél keletkezett. Csupán e köszörülés következtében került a penge hegye az egyélű kardoknál szokásos helyről, a fokról, a penge tengelyvonalába. A kard markolatvasa teljesen ép, egyenes, téglalap keresztmetszetű, szélessége a markolatgomb irányában, trapéz alakban a felére keskenyedő. Erre a markolatvasra húzták fel az egyenes, lapos, lekerekített végű keresztvasat, amelyet aztán a penge tövére kovácsoltak. Végül a markolatvas elkeskenyített végére húzták rá a csaknem félkör-, illetve oldalról süveg alakú markolatgombot és elnittelésével felerősítették azt (1992).

 

A kard méretei a következők:

  • A kard hossza: 93,9 cm.
  • A markolatgomb szélessége: 6,4 cm, magassága: 2,8 cm, vastagsága: 2,2 cm.
  • A markolatvas hossza: 10,3 cm, szélessége: 2,9 – 1,4 cm, vastagsága 0,3 cm.
  • A keresztvas hossza 11,3 cm, magassága 0,8 – 1 cm, vastagsága 1,5 – 1,7 cm.
  • A penge hossza 79,6 cm, szélessége 4,5 – 4,7 cm, vastagsága 0,6 cm.
  • A vércsatorna hossza kb. 64 cm.

 

   A fegyver egyedisége abban áll, hogy hasonló módon szablyaszerűen fokélesre kovácsolt és köszörüléssel átalakított egyélű kardot a szakirodalom ezidáig nem ismer. A  kardot vélhetően akkortájt alakították így át, amikor magyar miliőben szablyamarkolatú kardok létrehozására is kísérletet tettek a fegyverkovácsok.

   Jelen esetben azonban mégsem effajta próbálkozásról van szó, mert ha szablyamarkolatú kardot akartak volna készíteni, akkor el kellett volna távolítaniuk annak szerelékét, tehát a markolatgombot és a keresztvasat, valamint a markolatvasat is szablyaszerűen meg kellett volna hajlítaniuk az él felé nagyjából 20 fokos törésszöggel.

   Az átalakítás motivációja vélhetően az volt, hogy a 10. század közepétől a harcmodor megváltozásával az egyélű kardok kezdték elveszíteni jelentőségüket és ennek megfelelően könnyebb és keskenyebb pengéjű kardokra volt szükség.

   Kovács László régész írása szerint az említett átalakító eljárás különleges voltára nincs megfelelő magyarázat. Éppen ezért az átalakítás dátumának nem a 955/970-es éveket követő rövidebb időszakot tekinti, hanem ő is megmarad az Alexander Ruttkay archeológus által publikált kicsit későbbi kormeghatározás mellett.

   Ez történelmi korban elhelyezve azt jelenti, hogy a fegyver átalakításának időpontja mai ismereteink szerint nem Taksony nagyfejedelem (955 – 972) vagy Géza nagyfejedelem idejére (972 – 997), hanem Szent István király uralkodása alatti időszakra tehető (997, 1001 – 1038).

   A felsőszeli kard előkerülésének körülményeiről nem tudni többet a Lichtner Jakab levelében leírtaknál.

   Feltalálási helyének ismerete nagyban hozzásegítene falunk kora Árpád-kori helytörténetének alaposabb megismeréséhez. Ne feledjük, hogy ez a fegyver Felsőszeli legrégibb fennmaradt tárgyi emléke a királyság korából!

   Mindent összevetve, az egykori főgimnáziumi tanuló adománya „felsőszeli kard“ néven már így is elfoglalta méltó helyét Magyarország fegyvertörténetében.


   Kovács László: Honfoglaló magyar leletek a Kajárpéc-Gyűri kavicsbányában (Győr-Moson-Sopron m.), in: Communicationes Archæologicæ Hungariæ, 1992 nyomán összeállította:

Papp György


 


Fényképgaléria


Ossza meg ismerőseivel
Facebook  Twitter  Google  LinkedIn  Pinterest  Email 

Hozzászólások

Hozzászólás hozzáadása

Ehhez a cikkhez még nincs hozzászólás


 
<<  42/209 >>



Támogatók – Partnerek


Menü
Aktuális számunk


Elérhetőségek
Kiadónk:
OZ Matúšova zem – Mátyusföld PT
Diakovce 754, 925 81
IČO: 50115286
Regisztrációs sz.: EV4066/10
ISSN 1338-6344
 
Szerkesztőség
Szabó Frigyes
0949 377 888
szabo@terrahirujsag.sk
Hirdetések
Szabó Tamás
0905 752 678
info@terrahirujsag.sk
Előfizetés: 0949 377 888
megrendelem@terrahirujsag.sk

Copyright © 2017 by FriTom International spol. s r.o. Minden jog fentartva!
Tvorba web stránok

Minden jog fenntartva - www.terrahirujsag.sk
Webdesign GRANDIOSOFT
© Copyright

Cookie beállítások
Weboldalunk működéséhez elengedhetetlen sütiket használunk, amelyek lehetővé teszik a weboldal alapvető funkcióinak megvalósítását. Ezeket a sütiket internetböngészője beállításainak módosításával letilthatja, ami befolyásolhatja a weboldal működését. Nem létfontosságú cookie-kat is szeretnénk használni weboldalunk működésének javítása érdekében. Ha engedélyezni szeretné őket, kattintson a hozzájárulásra.
Információk a cookie-król
Egyetértek Személyreszabás Elutasítom
<Vissza
Részletes cookie beállítások
Cookie-kat használunk az oldal alapvető funkcióinak biztosítása és a felhasználói élmény javítása érdekében. Az egyes kategóriákra vonatkozó hozzájárulását bármikor módosíthatja.
<Szükséges cookie-k (sütik)
 
A technikai sütik elengedhetetlenek weboldalunk megfelelő működéséhez. Ezeket elsősorban a termékek kosárban való tárolására, kedvenc termékeinek megjelenítésére, preferenciáinak és vásárlási folyamatának beállítására használják. A technikai cookie-k használatához nem szükséges az Ön hozzájárulása, de azokat jogos érdekünk alapján dolgozzuk fel. Beállíthatja böngészőjét úgy, hogy blokkolja az ilyen fájlokat, vagy értesítse Önt azokról. Ebben az esetben azonban előfordulhat, hogy weboldalunk egyes részei nem működnek megfelelően.
<Analitikai cookie-k
 
Az analitikai cookie-k lehetővé teszik, hogy mérjük weboldalunk teljesítményét és látogatóinak számát.
<Marketing cookie-k
 
A marketing cookie-kat a reklámok és a közösségi hálózatok használják a megjelenített hirdetések testreszabására, hogy azok a lehető legérdekesebbek legyenek az Ön számára.
Engedélyezem az összeset Kiválasztottak engedélyezése Elutasítom
Mentés Elutasítom