Rajtad a szemünk! Avagy a kamerás megfigyelés jogi szabályozása

   Ahová csak nézünk, mindenütt kamerák vesznek körül minket, figyelnek minket az üzletekben, utcákon, munkahelyeken. A közösségi hálón számos videófelvétel kerül megosztásra, melyek nem csak embereket ábrázolnak, sok esetben autóbalesetekről vagy épp bűncselekmény elkövetőiről készült felvételeket láthatunk. Előfordul, hogy mi magunk vagyunk a kamerafelvételek készítői.

   Mivel a modern technológiák egyre inkább elérhetőbbé váltak számunkra, így a személyes vagyonunk megóvása érdekében is egyre inkább folyamodunk kamerák elhelyezésére. Ezek elhelyezése és működtetése viszont felelősséggel és számos kötelezettséggel is társul, hiszen a felvételek készítése során személyes adatokkal kerülünk kapcsolatba, személyes adatokat rögzítünk, személyes adatokat dolgozunk fel. A személyes adatok kezelője köteles betartani az Általános adatvédelmi rendelet (GDPR) előírásait, vagy a Személyes adatok védelméről szóló törvényt.   

Munkahelyi kamerás megfigyelés szabályai és jogszerűsége

   Nem mindenki van tisztában azzal, hogy a munkahelyi kamerák működtetése is személyes adatok kezelésével jár. A munkahelyeken elhelyezett kamerák ugyanis könnyen megsérthetik a munkavállalók magánszféráját. A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkáltató az általa végzett tevékenység különös jellegéből adódó komoly indokok kivételével nem sértheti a munkavállaló magánszféráját a munkahelyen és a munkáltató közös használatú helyiségeiben azáltal, hogy megfigyeli tevékenységét, felvételeket készít a munkáltató műszaki berendezésein lebonyolított telefonbeszélgetésekről, és ellenőrzi a munkahelyi elektronikus postafiókról elküldött vagy arra befutó elektronikus postát, anélkül, hogy arra előzetesen figyelmeztetné. Ha a munkáltató ellenőrzési mechanizmust vezet be, köteles egyeztetni a munkavállalói képviselettel az ellenőrzés terjedelmét, kivitelezésének módját, miképp az időtartamát is, ugyanakkor köteles a munkavállalókat tájékoztatni az ellenőrzés terjedelméről, kivitelezésének módjáról és időtartamáról.

   A törvényből kifolyólag tehát a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat, ennek alkalmazása esetén azonban a munkavállalót előzetesen tájékoztatja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell főként a személyes adatok tervezett kezelésének célját, a kamerás felvételek megőrzésének, tárolásának idejét, illetve hogy az ilyen felvételeket kinek adják ki.

Az üzletekben végzett kamerás megfigyelés

   Nem csak a nagyobb üzletközpontokban, de szinte minden kisebb üzletben is kamerák figyelik és rögzítik lépéseinket. Az ilyen célú megfigyelés szerepe azonban az üzlet területén az oda belépő és ott tartózkodó személyek életének és testi épségének védelme, az üzletekben tartózkodó személyek vagyonának megóvása, az üzlet vagyonának megóvása, az üzlet működési rendje betartásának ellenőrzése. A felvételek azonban jónéhány esetben bizonyítékként is szolgálhatnak például bűncselekmény elkövetése esetén.

   Az üzlet területére lépő személyek figyelmét fel kell hívni arra, hogy az üzlet területén elektronikus megfigyelőrendszert, tehát kamerákat alkalmaznak. Viszont az erre a célra korábban alkalmazott piktogramos megjelölés már nem elégséges. Kamerás megfigyelés esetén jól látható helyen, jól olvashatóan figyelemfelhívó jelzést szükséges elhelyezni arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak. Úgynevezett adatkezelési tájékoztatót kell közzétenni az üzemeltető személyéről, a megfigyelés céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezésekről, esetleg a weboldalról, ahol részletes tájékoztatást kaphatnak majd a személyes adatok kezeléséről.

Elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazása vagyonvédelem céljából

   Napjainkban egyre többen szerelnek fel térfigyelő kamerát saját otthonukban, telkükön, garázsaikban, főként a gazdasági bűncselekmények, szabálysértések megelőzése érdekében. Ingatlanunk védelmének kialakításakor számos esetben felmerül a biztonsági kamera felszerelésének kérdésköre. Biztosítanunk kell azonban, hogy a kamera ne rögzítse azokat a közterületeket vagy utcákat, amelyeken emberek haladnak el. A közterület tehát továbbra is tiltott zóna a privát kamerarendszerek üzemeltetői számára. Olyan esetben, amikor a kamera látószöge befogja a szomszédos ingatlant (is) és az ott élő személyekről felvételt készít (vagy készíthet), akkor a megfigyelés jogellenessé válhat. Természetesen, betörés vagy anyagi káreset esetén a sértett a kamerafelvételt a rendőrség rendelkezésére bocsájthatja. Ugyanez a helyzet az autókamerákkal is, melyek közúti baleseteket vagy szabálysértéseket rögzítenek. Az ilyen jellegű felvételek nem csupán a hatóságok, hanem szükség esetén a biztosító rendelkezésére bocsátható.

Videófeltöltés a közösségi hálóra

   Gyakran előfordul, hogy a közösségi hálón posztolásra kerülnek videófelvételek, melyek embereket ábrázolnak utcán történő veszekedés vagy véleménycsere közepette. Nem szabad elfelejteni, hogy az ilyen jellegű videófelvételek sérthetik a videófelvételeken szereplő személyek személyes jogait. Minden egyénnek ugyanis joga van emberi méltóságának, jó hírnevének, becsületének, magánéletének, személyes adatainak, megnyilvánulásának védelméhez. Személyes adatokkal való visszaélésnek minősül, amennyiben a videófelvétel az internetre, ill. a közösségi hálóra feltöltésre kerül a felvételen szereplő személy hozzájárulása nélkül.   

A jogsértés büntetőjogi következményei

   Büntetőjogi kategóriába tartozik a személyes adattal való visszaélés. Aki jogosulatlanul kiszolgáltatja, hozzáférhetővé teszi vagy nyilvánosságra hozza más személy hatósági feladatok ellátásával vagy alkotmányos jogainak gyakorlásával összefüggésben tárolt személyes adatait, vagy más személy olyan személyes adatait, amelyek munkakörével, foglalkozásával vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben jutottak a tudomására, és ezáltal megszegi az általánosan kötelező érvényű rendelettel szabályozott kötelezettségét, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

   Amennyiben az adatvédelmi előírásoknak való megfelelés tárgyában jogi tanácsadást igényel, Önnek vagy ismerősének kamera szabályzatra vagy adatkezelési tájékoztatóra van szüksége, forduljon bizalommal ügyvédi irodánkhoz.

JUDr. Bános Róbert

www.banos.sk