Mi tartozik a házastársi vagyonközösségbe?

   A házasság megkötésének pillanatában a házastársak között házastársi vagyonközösség keletkezik, ami azt jelenti, hogy a felek osztatlan közös tulajdonát képezi minden, amit a házasság ideje alatt együtt vagy külön-külön szereznek, mely alól vannak kivételek. A házastársi vagyonközösség nevéből kifolyólag is csak a házastársak között keletkezhet.

   A Polgári Törvénykönyv definíciója alapján a házastársi vagyonközösségbe tartozik minden,  ami a tulajdonjog tárgyát képezheti és amit az egyik házastárs a házasság során szerzett, kivéve a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgyakat, valamint azokat a dolgokat, amelyek természetüknél fogva az egyik házastársat szolgálják, tehát csak az egyik házastárs személyes használatára vagy hivatásának ellátására szolgálnak, valamint a vagyon-visszaszolgáltatási szabályzat keretében kiadott tárgyak, melyeket az egyik fél a házasságkötés előtt birtokolt is kivételt képeznek. Bizonyos dolgok tehát a megszerzésük jogi oka (öröklés, ajándékozás) miatt ki vannak zárva a házastársi vagyonközösségből még akkor is, ha egyébként ennek a tárgyát képezhetnék.

   A házastársi vagyonközösségbe nem tartoznak azok a dolgok sem, melyet az egyik fél a saját különvagyonát képező dologért cserébe, illetve annak eladásából származó bevételből szerzett. Viszont, ha a házastársak bizonyos dolgot a házasság alatt az egyik házastárs kizárólagos vagyonából, valamint közös vagyonból szereztek be, ez a dolog a házastársi vagyonközösségbe kerül. A dolog beszerzésének bizonyítása vita esetén azt a felet terheli, aki azt állítja, hogy a dolog a házastársi vagyonközösségbe tartozik.

   A házastársak közös tulajdonának egyik fő forrása a munkából, üzleti tevékenységből és társadalombiztosításból származó jövedelem. Az egyik házastárs vállalkozási tevékenységéből származó bevétel a munkaviszonyból származó jövedelemmel azonos módon a házastársi vagyonközösség tárgyát képezi.

Ingatlanok, földterületek, épületek, lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek

   Az ingatlanok, földterületek, épületek, lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szintén a házastársi vagyonközösség tárgyát képezhetik. Ha olyan új épület építéséről van szó, amelynek építője mindkét házastárs volt és az épület a házasság ideje alatt készült el, még ha csak részben is közös pénzből, az épület a házastársak közös tulajdonát képezi. Ha az egyik házastárs különvagyonából származó pénzeszközöket ingatlanszerzésre, és a közös vagyonukba tartozó pénzeszközöket részben felhasználták, akkor a házastársak közös tulajdonába tartozik a teljes vagyon.

   Ha az egyik házastárs a házasságkötés előtt megkezdte a dolog (pl. családi ház) létesítését, fel kell mérni, hogy a házastársak a házasság ideje alatt csak befejezték-e a házasságkötéskor már meglévő épület átalakítását, vagy a házasság ideje alatt közös munkával hozták létre az épületet.

   Ha a házasságkötés időpontjában a hosszú távú tartósság elemei (főleg függőleges és vízszintes szerkezeti elemek, tetőszerkezet és lépcsőház) és az épület jogi értelemben vett dologként jellemző egyéb elemeinek nagy része elkészült, arra a következtetésre lehet jutni, hogy az épület, mint különálló dolog a házasságkötés előtt keletkezett. Ilyen esetben az épület nem tartozik a házastársi vagyonközösségbe. Meghatározó tehát az épület, mint jogi értelemben vett dolog létrejöttének a pillanata.

   Ha tehát egy épülő épület a Polgári Törvénykönyv szerinti dologként való keletkezésekor csak az egyik fél tulajdonában van, az épület nem tartozik a házastársi vagyonközösségbe még akkor sem, ha mindkét házastárs a közös pénzeszközeit további befejező munkákra fordította. Az egyik házastárs különvagyonába történő esetleges beruházásokat csak a házastársi vagyonközösség rendezése iránti eljárásban lehetséges figyelembe venni.

A házastársi vagyonközösség modifikálása

   A házastársak megegyezhetnek a házastársi vagyonközösség modifikálásán, ami azt jelenti, hogy redukálhatják vagy bővíthetik annak mértéket, tehát ebbe a vagyonközösségbe sorolhatják azokat a vagyontárgyakat, amik törvényileg nem tartoznának bele, mint például az örökség vagy ajándékozás útján szerzett dolgokat.

   A felek megállapodás alapján a házastársi vagyonközösség létesítésének időpontját a házasság felbontásának napjáig kitolhatják és ezzel megőrizhetik vagyoni autonómiájukat a házasság fennállása alatt a házasság felbontásának pillanatáig. Ez a megállapodás csak a házastársi vagyonközösség létesítésének időpontját szabályozza, a közös tulajdon mértékét nem. Az ilyen megállapodás azt eredményezi, hogy a házasság megkötése után nem kerülnek azok a dolgok a házassági vagyonközösségbe, melyek kizárólag a törvény alapján automatikusan oda tartoznának.

   A megállapodás megkötésére szükségtelen, hogy késedelem nélkül a házasság megkötése után kerüljön sor abban az időszakban, amikor a házastársak még nem tettek szert közös tulajdonra. A házastársi vagyonközösség modifikálásáról szóló megegyezést közjegyzői jegyzőkönyv formájában szükséges megkötni.

A házastársi vagyonközösség megszűnése

   Amikor a házasság véget ér (például válás vagy az egyik házastárs halála miatt), a házastársi vagyonközösség is megszűnik. A házastársi vagyonközösség megszűnése esetén annak rendezését a Polgári Törvénykönyvben rögzített elvek szerint kell végrehajtani. Ez azon alapul, hogy mindkét házastárs részesedése egyenlő. A házastársi vagyonközösség rendezése megvalósítható a házastársak megállapodása alapján vagy bírósági határozattal az egyik házastárs javaslatára, ha a házastársak nem tudnak megegyezni. Ha a házastársak a házastársi vagyonközösség megszűnését követő három éven belül nem egyeztek meg, vagy ebben az intervallumban nem lett benyújtva bírósági kérelem, ami alapján bírósági határozattal lett volna rendezve, közvetlenül a törvény alapján, az ún. törvényes fikció lép érvénybe. E fikció szerint az ingó dolgokra az lép érvénybe, hogy a házastársak aszerint számoltak el, ahogy a közös tulajdonból származó dolgokat mindegyikük kizárólag saját, családja és háztartása szükségleteire használja. Egyéb ingóságok és ingatlanok tekintetében az érvényes, hogy azok közös tulajdonban vannak, és mindkét fél tulajdoni hányada egyenlő.

   Amennyiben Önnek vagy ismerősének jogi tanácsra vagy képviseletre volna szüksége, bátran keressen fel egy ügyvédet vagy ügyvédi irodát, aki az adott jogi területen otthonosan mozog.

JUDr. Bános Róbert

www.banos.sk