Jogszabályváltozások az építésügy terén

   A 2021-es év több törvénymódosítást is hozott magával, gondoljunk akár a konyhai hulladék szelektív gyűjtésének kötelezővé tételére vagy az épületenergetikai változásokra, melyek főként az ökologikus és ökonomikus felfogást, gondolkodásmódot erősítik bennünk valamint az energiatudatosság és a fenntartható energiagazdálkodás felé irányítanak minket.

   Cikkünkben most az építésügy és energiagazdálkodás területén történt jogszabályváltozásokra helyezzük a hangsúlyt, valamint az építési engedély megszerzése előtt felmerülő esetleges akadályokra hívjuk fel az olvasók figyelmét.

Energiagazdálkodás és az otthon melege. Vajon mennyire vannak összefüggésben egymással?

   Az energiagazdálkodás azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyeknek célja a rendelkezésre álló energia gazdaságos hasznosítása. Az energiagazdálkodás nem csupán egy a mérnökök és szakemberek által használt fogalom, hanem a mindennapjaink része: villany, gáz, fűtés, víz, szellőztetés és hűtés okos használata.

   Az energiagazdálkodási követelményeknek való megfelelést az építésügyi hivataloknak a családi házak építésénél ezévtől kétszer kell már vizsgálniuk. Elsőként az építési engedély kiadásához szükséges feltételek teljesítésének értékelésekor, másodszor pedig a használatbavételi engedély kiadásának során. Míg az építkezési engedély kiadásánál az építkezőnek az épület energetikai értékelését kell benyújtania, addig a használatbavételi engedély kiadásánál szükséges az ún. energetikai tanúsítvány is.

   A szlovák építésügyi törvény szerint az építményeket úgy kell tervezni, hogy élettartamuk egész ideje alatt összhangban legyenek az építményekre vonatkozó alapvető követelményekkel, a beépítési feltételekkel, hogy megfelelő építészeti termékekből készüljenek. Az energiagazdálkodás elve szerint az épületek egyes kategóriáit ábécé sorrendben, A - tól egészen G - ig terjedő energiaosztályokba sorolják. Az új épületeknek tervezéskor mindig meg kell majd felelniük a meghatározott energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeknek, illetve a későbbi építkezéskor vagy egyéb rekonstrukciót követően is (ha ez műszakilag, funkcionálisan és gazdaságilag kivitelezhető, akkor az új épületek energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelményeket a már meglévő épületnek is teljesítenie kell annak jelentős renoválását követően).

„Egy nagy háztartásban minden kicsiség számít."

   Egy családi ház vagy különféle típusú épületek természetesen azzal a szándékkal épülnek, hogy ezek évtizedekig fennmaradjanak és szolgáljanak. Mivel azonban az energiaforrásaink nem korlátlanok, ezért a jogszabályok e tekintetben szigorúbbak, és lényegében gondoskodnak az erőforrások bizonyos fenntarthatóságáról. Eddig az építési engedély kiadásához elegendő volt, hogy az új épületekhez A- energetikai tanúsítványt rendeljenek, viszont 2021. január 1-től ezt a követelményt A0-ra szigorították. A módosítások értelmében csak közel nulla energiaigényű épületek húzhatók föl.

   Ebben az esetben azonban egyszerre két szempontot kell figyelembe venni. Elsőként - a fűtés hőigényének felmérése, konkrétan mennyi hőre van szükség egy adott épület kifűtéséhez. Ennek alapján az épületek alacsony energiaigényű, vagy akár rendkívül alacsony energiaigényű besorolást is kaphatnak. A törvényalkotók számára azonban még ez sem volt elegendő, ezért 2021. január 1-től szükséges, hogy az új épületek elérjék a közel nulla energiaigényű épület besorolást. Magyarázatként hozzátesszük, hogy az A1-es kategóriába tartozó (2020 végéig érvényes) rendkívül alacsony energiaigényű ház fűtési energiaigénye max. 40,7 kWh / m2 volt évente, viszont az új családi házaknak a hatályos jogszabály szerint közel nulla energiaigényt kell elérniük, melynek évi 20,4 kWh / m2 alatti érték felel meg, ami azt jelenti, hogy a jogszabályt fokozottan szigorították.

   Az értékelés második szempontja a fent említett energiatanúsítvány, amely alapján az épület egy adott energiaosztályba sorolható.

Hogyan vezethetnek a megszokott eljárások új eredményekhez?

   A fontos kérdés tehát az, hogy az építő miként tud majd a szigorú normáknak megfelelni, ha de facto ugyanúgy szeretne építkezni, mint korábban?

   Bár a logika gyakran a normán felüli szigetelés irányába terelhet, nem lehet megfeledkezni a külső levegő beáramlása által okozott hőveszteségekről sem. Ha az építtető a külső burkolatok normál feletti szigetelésének módszerét alkalmazza, akkor alapvetően egy másik problémával találja szemben magát, ami nem más, mint a nem megfelelő légcsere vagy szellőztetés, ami magas páratartalmat eredményezhet. Hogyan kivitelezhető tehát a szükséges épületszigetelés, amely ugyanakkor megakadályozza a hőszivárgást? A válasz a rekuperáció, vagy más szóval egy szabályozott hővisszanyerő szellőztető rendszer.

   A rekuperátor olyan berendezés, amelynek fő funkciója a hővisszanyerés. Az elv egyszerű - azzal a hővel, amelyet szokványos szellőztetéskor az ablakon keresztül engednénk ki, felmelegíthetjük a friss bevezetett levegőt. Az eljárás úgy működik, hogy a kívülről bejuttatott friss levegő a szellőztető egység belsejében lévő rekuperációs hőcserélőn áramlik keresztül. A hőcserélőbe a másik oldalról a ház meleg levegője van bevezetve. A különböző hőmérsékletű levegőket a légcserélőben légcsatornarendszer választja el egymástól, így a szagok és a nedvesség nem kerül vissza a kifúvott levegőből a bevezetett levegőbe. A csatornák falai azonban lehetővé teszik a hő átadását a kiáramló levegőből a beáramló levegőbe, amely felmelegszik, és így a szellőzőnyílásokon keresztül eljut az épület belsejéig. Lényegében a rekuperáció két célt szolgál, higiénikus és gazdaságos, mivel hozzájárul a költségek csökkentéséhez és a hőmegtakarításhoz.

   A rekuperációs berendezés nem csupán az új épület energiaszükségletének csökkentését szolgálja (a szigorú előírásoknak megfelelően), hanem hasznos a régebbi ingatlanok felújítása esetén is, annak ellenére, hogy a múltban az építőanyagok nagymértékben különböztek a jelenlegitől és gyakorta nem fordítottak kellő hangsúlyt a hidroizolációra és a hőhidak kiküszöbölésére. 

Az állami támogatás nemcsak a kiadásainkat csökkenti, de általa a környezetre is jótékony hatással lehetünk

   A Szlovák Köztársaság Közlekedési és Építésügyi Minisztériuma támogatást nyújt a már meglévő családi házak energiahatékonyságának javítására. A támogatás maximális összege elérheti a 8800 eurót, amit a https://byvajteusporne.sk/zateplovanie/ weboldalon keresztül lehet igényelni, de csak az aktuális felhívás közzététele után. 

   Mindenképpen érdemes megfontolni a pályázat benyújtását, a családi házak hőszigetelésére nyújtott állami támogatás igénylését. A támogatási rendszer célja, hogy a lehető legtöbb ember lakjon energetikailag és gazdaságilag kevésbé igényes házban. Mielőtt építkezni szeretnénk vagy akár támogatást igényelni, előtte mindenképpen tanácsos alaposan tájékozódni a jelentős változások kapcsán, esetlegesen kikérni egy tapasztalt szakember vagy az építésügyi törvényekben jártas ügyvéd szakmai tanácsát.

JUDr. Bános Róbert

www.banos.sk