A Gyermekjogi Egyezmény szerint a gyermek egyik alapvető joga a származásának megismeréséhez és természetes családjának megismeréséhez való jog. A nemzetközi jog összes forrása a „család” alatt elsősorban biológiai alapon alapuló természetjogi kötelékeket ért. Vannak azonban esetek, amikor az apa nem vállalja fel a gyermekét, vagy kételkedik abban, hogy ő a gyermek apja.
Az apaság megállapítására három mód áll fenn a jogrendszerünkben: a házasságon alapuló apaság vélelme, a szülők elismerő nyilatkozata alapján meghatározott apaság, és a bírósági döntésen alapuló apaság. A gyermek apjaként történő nyilvántartásba vétele a szülők családi állapotának függvénye: ha a gyermek házasságban születik, az apaság vélelme érvényesül, vagyis a férjet tekintik automatikusan a gyermek apjának. Ilyen esetekben elegendő a házassági anyakönyvi kivonat bemutatása az apaság vélelmének keletkezéséhez, és a férjet automatikusan a gyermek apjaként jegyzik be. Ez az apaság jogi értelemben vett keletkezése, ami nem minden esetben azonos a biológiai apasággal.
Az anya férjét meghatározó apasági vélelem
Az anya férjét meghatározó apasági vélelem elsőként érvényesül a három vélelem közül.
Ha a gyermek házasság megkötése és a házasság megszűnését követő háromszáz napon belül születik, az anya férje tekintendő apának. A törvény szerint tehát az anya férje tekintendő apának, ha a gyermek fogamzási idejének kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő egy része alatt házasságban állt az anyával. Maga a házasság érvénytelensége nincs befolyással az apaság vélelmére. Ha újraházasodott nőtől születik gyermek, a későbbi férjet tekintik apának, még akkor is, ha a gyermek a korábbi házasság felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását követő háromszázadik nap lejárta előtt született. Ha tehát a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt nem telt el háromszáz nap.
Ha tehát az anya házasságban él, a törvény automatikusan a férjet vélelmezi apának. Ha ez valójában mégsem így van, peres eljárásban kell megdönteni a férj apasági vélelmét. Ennek olyan jellege is van, hogy ha az anya házas, más férfi, még ha ő is a biológiai apa, nem tehet elismerő nyilatkozatot az apaságáról.
Apasági vélelem a szülők beleegyező nyilatkozata alapján
Ha az apaság megállapítása nem az anya férje apasági vélelme szerint történik, mindkét szülő beleegyező nyilatkozatával állapítható meg. Ezt a nyilatkozatot meg lehet tenni bíróság vagy anyakönyvi hivatal előtt. Kiskorú szülő beleegyező nyilatkozatot csak a bíróság előtt tehet. Az anya nyilatkozata nem szükséges, ha elmezavar miatt nem tudja felmérni tettei jelentőségét, vagy ha nyilatkozatának megszerzése nehezen leküzdhető akadályhoz kapcsolódik.
Az apaság megállapításának 2. vélelmének státuszát a törvény úgy határozza meg, hogy az csak akkor alkalmazható, ha az apaság megállapítása nem az anya férjének 1. vélelme szerint történik. Ez azt jelenti, hogy ez akkor alkalmazható, ha az anya vagy egyáltalán nem házas és nem is volt házas, vagy házas volt és a házasság felbontásától a gyermek születéséig több mint 300 nap telt el, vagy házas volt és a házasság felbontása óta nem telt el több mint 300 nap, de a férj apaságának vélelme jogerősen meg lett döntve.
A második vélelem alkalmazása akkor érvényes, ha a gyermek nem házas vér szerinti szülei megegyeznek az apaság megállapításában. Természetesen nem kizárt az olyan eset, hogy az a férfi, aki nem a gyermek vér szerinti apja, ilyen nyilatkozattal elismeri az apaságát. Ezt az apasági elismerést a gyakorlatban nem lehet megakadályozni, ugyanis e nyilatkozat tételénél a férfi apaságának igazolását nem követeli a bíróság vagy az anyakönyvi hivatal. Az anyakönyvi hivatal csak rögzíti, hogy jogi aktus történt - az apaság elismerése.
Sajnos a gyakorlatban elég gyakran előfordul, hogy az anyák igyekeznek elkerülni az apaság bíróság általi megállapítását, így kizárva a biológiai apát a szülői jogok gyakorlásából. A törvény kimondja, hogy a bíróság csak akkor járhat el az apaság megállapításában, ha az apaságot nem állapították meg a szülők nyilatkozatával. Ezért az éppen folyó bírósági eljárásban is megtörténhet, hogy a biológiai apa, aki szeretné az apaságát bizonyítani, meg lesz kerülve az anya és a nyilatkozatot tévő férfi által. A bíróság ugyanis a gyermek születési anyakönyvi kivonatának kézhezvételével leállítja az apaság megállapítására irányuló eljárást, ha abban apaként olyan férfi szerepel, aki a gyermek anyjával együtt elismerte az apaságát. Ez a gyakorlat nem helytálló, mert nem teljesül a gyermek személyazonosságának, szüleinek megismeréséhez és a gondoskodásukhoz való joga.
Az apaság ezen vélelme, mely alapján apának az van tekintve, aki az anyával együtt elismerő nyilatkozatot tett, hogy ő a gyermek apja, tehát nem vizsgálja, hogy ez az ember valóban a gyermek biológiai apja-e vagy sem. Ez a vélelem tiszteletben tartja a szülők akaratának autonómiáját, ám a gyermek természetes biológiai eredetének megismeréséhez való jogát elnyomja.
Az a férfi, akinek az apaságát a szülők beleegyezési nyilatkozattal állapították meg, annak megállapításától számított három éven belül megcáfolhatja az apaságot bíróság előtt, abban az esetben, ha kizárt, hogy a gyermek apja legyen. Ezen apasági vélelem megdöntésére három évig van lehetőség, mely a gyermek születésétől számítódik. A gyermek anyja ugyanezen időn belül szintén megcáfolhatja annak a férfinek az apaságát, akinek az apaságát a szülők beleegyezésével határozták meg.
Az apaság bíróság általi megállapítása
Ha az apaságot nem a szülők beleegyezésével állapították meg, a gyermek, az anya vagy a magát apának valló férfi javasolhatja az apaság bíróság általi megállapítását. A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. Egy bírósági perben általában DNS teszt alapján állapítják meg az apaságot, amely 99 %-os biztossággal képes bizonyítani vagy kizárni a férfi apaságát.
E vélelmek alkalmazási sorrendje rögzített; ha az elsőt alkalmazzák, a második alkalmazása kizárt mindaddig, amíg az elsőt jogerősen meg nem tagadják; ha a szülők a második vélelem szerint ismerik el az apaságot, akkor a harmadik alapján nem lehet kérni a bíróságtól az apaság megállapítását.
Amennyiben Önnek vagy ismerősének jogi tanácsra vagy képviseletre volna szüksége, bátran keressen fel egy ügyvédet vagy ügyvédi irodát, aki az adott jogi területen otthonosan mozog.
JUDr. Bános Róbert
Menü |