Ünnepvárás az irodalom és a kórusmuzsika jegyében

   „A nyelv a legfőbb dísze, legféltettebb kincse a nemzetnek.” Kazinczy Ferenc ezen gondolata is bizonyára ott járhatott a nyolcvanas évek közepén a Csemadok Dunaszerdahelyi-, Galántai- és Pozsony-vidéki (Szenci) Járási Bizottsága vezetőinek a fejében, amikor az első alkalommal közösen megvalósították az Anyanyelv Hete rendezvénysorozat eseményeit. A több mint három és fél évtized alatt a magyar irodalmi és közélet jeles személyiségei küldték el magvas üzeneteiket a rendezvénysorozat szervezőinek, akik elsősorban Szenczi Molnár Albert, Vámbéry Ármin és Kodály Zoltán szellemi örökségét kívánták az eseménysorozat egyes rendezvényei által őrizni, ápolni és főleg az utókornak továbbadni.

   Gondolataik, célkitűzéseik nem kis mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy ma mind a három régió központjában iskolák őrzik az említett jeles személyiségek nevét és emlékműveiknél, emléktábláiknál tudunk évente fejet hajtani áldásos munkásságuk előtt.

   Az Anyanyelvi Napok eseményeinek megvalósításában régiónk ugyan fokozatosan magára maradt, de folyamatos tevékenysége nem volt hiábavaló, mert a múlt év decemberének elején Szövetségünk, a Csemadok Országos Elnöksége úgy határozott, ettől az évtől kezdve országos rendezvénnyé válik az Anyanyelvi Napok rendezvénysorozat és november 13., a magyar nyelv napja, valamint december 16., Kodály Zoltán születésnapja, a magyar kórusok napja között szeretnénk az ország minden régiójában megvalósítani különböző olyan rendezvényeket, melyek elsődleges célja az anyanyelv őrzése, ápolása, fejlesztése és továbbadása volna.

   December elején a múlt év végén régiónkban ezzel a céllal valósultak meg az Anyanyelvi Napok keretében az egyes rendezvények, a mese- és versmondó fesztiválok, melyek sikeres megvalósításába iskoláink több mint kétharmada kapcsolódott be. A rendezvénysorozat zárásaként a köszönet és hála virágai is odakerültek a két iskolában a névadó Kodály Zoltán emlékművéhez, emléktáblájához régiónk központjában, Galántán.

   A kettős Kodály évforduló, a születés 140. és a halál 55. évfordulója alkalmából az egész világon különböző események keretében emlékeztek meg a világhírű zeneszerzőről, karmesterről, népzenekutatóról, nyelvészről.

   Az emlékezők, a tisztelettel fejet hajtók seregéből mi sem maradhattunk ki, és a Kodály Kórusok VII. Nemzetközi Találkozója eseményeinek megvalósításával igyekeztünk őrizni, ápolni, továbbadni a „Mester” Kodály Zoltán ránk hagyott szellemi örökségét.

   A háromnapos rendezvénysorozat december 16-i Nyitó- és december 18-i Záróhangversenye között 12 esemény valósult meg a Csemadok Galántai Területi Választmányának az irányításával, aktív közreműködők segítségével.

   December 16-án, pénteken 830 órai kezdettel a Kodály Zoltán Gimnázium diákjai tekinthették meg a VMK színháztermében a Kodály hangja a zenében Magyarország hangja című filmet, mely részletesen foglalkozik Kodály Zoltán életével, szakaszokra bontva munkásságát.

   A filmet szombaton a Kodály konferencia résztvevői is megtekinthették, akik a konferencia zárórészeként, a pécsi vendégkórus tagjaival együtt, a VMK színháztermében megtekinthették a Kodályról készülő filmtrilógia első részét, A mi Kodályunk című filmet, melynek ez volt a galántai ősbemutatója.

   Pénteken a délelőtti órákban 900 órától a Kodály Zoltán Alapiskolában, majd 1030-tól a Kodály Zoltán Gimnáziumban került sor kultúrműsorral egybekötött koszorúzási ünnepségre.

   A koszorúzásoknál és a további eseményeknél maradva elmondhatjuk, hogy külföldi vendégeink részére szombaton Kodály Zoltán nyomában címen szerveztünk egy kirándulást Nagyszombatba, melynek keretében kultúrműsorral egybekötött koszorúzási ünnepségre is sor került Kodály Zoltán nagyszombati emléktáblájánál.

   Pénteken, december 16-án, Kodály Zoltán születésnapján, ami egyben a magyar kórusok napja is, jeles neves szólisták és két kiváló kórus műsorát láthatta a Nyitóhangverseny közönsége a neogótikus Esterházy kastély Északi Tornyának nagytermében, A kiváló pécsi és galántai kórus mellett volt szerencsénk látni és hallani a Simándy-díjas kiváló énekest, Horváth Istvánt, aki a Pécsi Kodály Zoltán Gimnázium egykori diákjaként több alkalommal vendégszerepelt régiónkban, és a Kodály Napok rendezvényei keretében is volt szerencsénk hallani csodálatos énekhangját. Hegedűművészként volt szerencsénk megcsodálni virtuóz hegedűjátékát annak a sok nemzetközi verseny nyert Gyöpös Istvánnak, akit eddig, mint a Kodály Zoltán Nemzetközi Hegedűverseny zsűritagját ismerhettünk. Az ő előadását zongorán szintén a nagy nemzetközi versenyeken sok sikert aratott Monika Mockovčáková zongoraművész kísérte. A Kertész Attila, Liszt-díjas karnagy vezette pécsi vendégkórus és a Józsa Mónika vezénylésével fellépő Kodály Zoltán Daloskör műsorát a marosvásárhelyi származású kiváló zongoraművész, egyetemi tanszékvezető tanár, Vetési András kísérte óriási sikert aratva.

   A kórusmuzsika és a komolyzene igazi ünnepén vehettek részt a Nyitóhangverseny vendégei a szépen felújított neogótikus Esterházy kastély Északi Tornyában.

   A már említett események mellett szombaton a neogótikus Esterházy kastélyban megvalósult Kodály konferencia keretében a résztvevők Kodály Galántán töltött éveinek és Galántához kötődő élményeinek az ismertetése mellett tájékoztatót kaptak arról, hogy hogyan próbálunk a Kodály Zoltán által ránk hagyott örökséggel sáfárkodni, mi módon próbálunk a belénk vetett bizalomnak megfelelni, s nem azzal visszaélni. Próbálunk megfelelni Kodály Zoltánné Péczely Sarolta alábbi hozzánk is szóló üzenetének, mely szerint „’Életművet folytatni nem lehet – tudjuk, de annak szellemében tovább küzdeni a még el nem ért célokért, emberi és művészi értékek kibontakoztatásáért, megbecsüléséért: olyan feladat, amely méltó Kodályhoz, és méltó azokhoz, akik e küzdelem terhét, a ’Kodályi örökséget’ vállukra vették.”

   A konferencia keretében pécsi vendégeinknek, Kertész Attilának és Körtesi Andrásnak köszönhetően volt szerencsénk betekinteni egyik híres Kodály tanítvány, a Diószegen 110 évvel ezelőtt született és 15 éve meghalt világhírű zeneszerző, karmester, a gépi zene atyjának nevezett Pongrácz Zoltán csodás és egyben viszontagságos életébe és munkásságába. Pongrácz Zoltán diószegi emléktáblájánál szerény ünnepi megemlékezés keretében helyeztük el koszorúnkat a diószegi római katolikus templomban sorra kerülő ünnepi hangverseny előtt, melyen pécsi vendégeink mellett bemutatkozott műsorával Ternócky István, galántai orgonaművész is.

   A vasárnap délutáni Záróhangverseny előtt magyarországi vendégművészeink közreműködtek a délelőtti órákban Galántán a Szent István Király római katolikus templomban sorra került szentmisén, mely után rövid hangversenyt adtak, s utána a szombati naphoz hasonlóan koszorúzási ünnepségre került sor. Szombaton a városi parkban lévő mellszobornál, vasárnap pedig a vasútállomási emléktáblánál hajtottak fejet a koszorúzási ünnepség résztvevői.

   A rendezvénysorozat résztvevői két Kodály kiállítást is láthattak a VMK előcsarnokában és a Csemadok székházban.

   A három napos rendezvénysorozat 14 eseményén több mint 2000 résztvevő örülhetett a közel 400 szereplő műsorának, bemutatkozásának a mintegy 100 fős szervezői gárda önzetlen munkájának köszönhetően.

   A rendezvénysorozat szerves részét képezte a Karácsonyi Zenei Napok műsorsorozatának, melynek keretében Mátyusföld csaknem minden településén több ünnepi rendezvény valósult meg, meghittebbé, örömtelibbé téve az ünnepvárás óráit, napjait. Köszönet illeti az önzetlen szervezőket, fellépőket, időt, erőt, energiát, anyagiakat nem sajnáló tevékenységükért.