A 2023-as év az egyetemes magyar kulturális életben jeles kerek évfordulókkal gazdagon telített.
Az év első napján a magyar emberek milliói emlékeztek az egész világon az egyik legnagyobb magyar költő, Petőfi Sándor születésének a 200. évfordulójára. A magyar kultúra napi országos ünnepség keretében jeles személyekkel együtt emlékeztünk mi is a galántai neogótikus Esterházy kastélyban, és hajtottunk fejet jeles költőnk kerek születésnapi évfordulója alkalmából tisztelegve az ő csodálatos munkássága előtt.
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének a 175. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségek, koszorúzások, megemlékezések az egész világon, ahol magyar ember él természetesen a 200 éves Petőfi évforduló jegyében valósultak meg. Fiatalok, idősek előadásában hangzottak el a költő ma is időszerű versei, énekkarok, népdalkörök énekelték a kiváló zeneszerzők, többek között a mi Kodály Zoltánunk által is megzenésített, a múlt rendszerben több évtizedig tiltó listán tartott Petőfi verseket, és kiváló zenészekkel, együttesekkel együtt ezrek énekelték kulturális létesítményekben, vagy a különböző koszorúzási ünnepségek alkalmából a harcba hívó, kiállásra buzdító, lelkesítő, mondhatjuk, hogy már lassan népdallá váló műveket.
Régiónkban, a Mátyusföldön évente minden alapszervezetünk éves munkatervében az egyik legfontosabb feladat a történelmi múltunk jeles eseményeiről való méltó megemlékezés. Ezen megemlékezések között időrendi és fontossági sorrendben is az egyik első helyen a dicső márciusi eseményekről való ünnepségek megvalósítása szerepel.
Ez év március 17-én volt szerencsém részt venni a feketenyékiek emlékünnepségén, melyen első alkalommal láthatta a nagy számú közönség Oriskó Norbert „Ahogy Petőfi szeretett” című nagyszerűen összeállított kiállítását. Az est folyamán Norbi elárulta, hogy van további, megvalósításra váró ötlete, javaslata, melyekhez segítőkre, közreműködőkre van szüksége. Alig több mint egy hét elmúltával jött is a levél, melyben egy Galántán elhelyezendő Petőfi emléktáblával kapcsolatos ötlet szerepelt és március végén már elkészült az emléktábla terve, melyhez a költőről készült érmét, domborművet a jeles Petőfi kutató, a Kiskunfélegyházán született dr. Tarjányi József adományozta, aki több szállal kötődik a felvidéki Petőfi rajongók táborához és Oriskó Norberthez is. A dombormű alkotója az az idén 90 éves Magyar Örökség Díjas Hunyadi László, aki többek közt Marosvásárhely díszpolgára és sok jeles-neves Petőfi és egyéb közismert személyiségek szobrának az alkotója. Ő készítette az Ispán-kút melletti Petőfi emléktáblát, ahol utoljára látták a kozákok elől a segesvári ütközetben menekülő költőt. Az ő alkotásai előtt erdélyi útjuk alkalmával kiránduló csoportjaink tagjai bizonyára többször is fejet hajtottak Marosvásárhelyen (Petőfi), Székelyudvarhelyen (Orbán Balázs), Agyagfalván az 1848-as forradalom emlékműve előtt és hosszú oldalakon keresztül folytathatnám jeles műveinek a felsorolását.
A művész által megálmodott domborművet a szentendrei bronzöntödében Szabó Csaba öntőmester készítette és magát az emléktáblát Vágsellyén, Nagy János kőfaragómester műhelyében készítették, majd szerelték fel a Csemadok Galántai Alapszervezete székházának homlokzati részére, a már az épületet díszítő Csemadok megalakulása 50. évfordulójára készült emléktábla és az erőszakos lakosságcsere és a deportálások 55. évfordulójára emlékeztető emléktábla közé.
Az avatási ünnepség időpontját a Csemadok és a Szövetség országos vezetésével történt egyeztetések után nem véletlenül tűztük ki már a tavasz folyamán szeptember 14-re, tudván, hogy szeptember végén egy nagyon jelentős megmérettetésre kerül sor és az emléktábla elkészítésével, elhelyezésével is az összefogásra való buzdítás volt a célunk és az épületegyüttesben működő szervezetek, a Csemadok, a Szövetség Párt, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, a Pázmány Péter Alapítvány, a Megbecsültek Társasága és a Galánta és Vidéke Célalap adakozásra szólította a város és a régió, a Mátyusföld kultúrát szerető lakosságát, hogy együtt örülhessünk a sikernek.
A szeptember 14-i avatási ünnepségen jelen voltak a fent felsorolt szervezetek, szövetségek országos vezetői Forró Krisztián, Bárdos Gyula, Mézes Rudolf, Forró Anett, Magyarország képviseletében Németh Péter László konzul, a domborművet adományozó Tarjányi József, a kezdeményező Oriskó Norbert, valamint a Szövetség mátyusföldi (Galánta, Vágsellye, Szenc), csallóközi és pozsonyi parlamenti képviselőjelöltjei és az irodalmat, a művészeteket, a kultúrát szerető, tisztelő, művelő érdeklődők sokasága.
Petőfi Sándor jelenleg is időszerű, A XIX. század költői című versét Srejner Attila, a Csemadok Diószegi Alapszervezetének elnöke adta elő, majd Bárdos Gyula, Forró Krisztián, Mézes Rudolf és Oriskó Norbert szólt a jelenlévőkhöz.
Az ünnepi beszédek, köszöntők után a szónokok Németh Péter László konzullal és Tarjányi Józseffel közösen leleplezték Petőfi Sándor emléktábláját, melyhez az első koszorút az avatási ünnepség résztvevői nevében Baranyay Alajos, a Csemadok Galántai TV elnöke és Mézes Rudolf, a Csemadok nyugati regionális alelnöke helyezték el. Az avatási ünnepséget követően a résztvevőket a műsorvezető Holop Zsóka a Pázmány Péter Alapítvány épületében elhelyezett kiállítás megtekintésére, majd a jelenlévő parlamenti képviselőjelöltek bemutatkozására invitálta. Oriskó Norbert „Ahogy Petőfi szeretett” című kiállításának anyagát az ünnepi rendezvényt követően eljuttattuk a Nádszegi és Diószegi Petőfi Sándor, a Nagyfödémesi Borsos Mihály Alapiskolába, valamint a Galántai Kodály Zoltán Gimnáziumba.
A képviselőjelöltek bemutatkozása előtt Srejner Attila ismertette a Csemadok Országos Elnökségének a parlamenti választásokon való részvétellel kapcsolatban a Csemadok tagsághoz írt levelét. A parlamenti képviselőjelöltek bemutatkozása után a Csemadok székház udvarán felállított színpadon a lelkes közöség előtt az esztergomi SIC Transit Folk Műhely lépett fel a Mi Petőfink: Szabadság, rock, szerelem című, megzenésített Petőfi versekből összeállított műsorával, mely méltó kicsúcsosodása volt a rendezvénynek.
Menü |