Galántán Kodály Zoltán-dombormű került Petőfi emléktáblája mellé

   Túri Török Tibor szobrászművész domborművével ékesített emléktáblát avattak az 1956-os forradalom kitörése évfordulójának előestjén a galántai Csemadok-székház falán, közvetlenül a szeptemberben avatott Petőfi-emléktábla mellett.

   A rendezvény háziasszonyaként Holop Zsóka köszöntötte a megjelenteket, többek között Bárdos Gyula Csemadok-elnököt, Mézes Rudolf alelnököt, egyben a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnökét, Kertész Attilát, a Magyar Kodály Társaság korábbi vezetőjét, Szacsúri Jánost, Magyarország Nagykövetségének konzulját, Bukovszky László kormánybiztost, valamint a Szövetség a Közös Célokért képviseletében Losonszky Margitot.

   A magas színvonalú kultúrműsorról Kempszky Sára vezényletével a helyi Kodály Zoltán Gimnázium kórusa, szavalatával pedig Mihalovics Veronika gondoskodott.

   Mézes Rudolf tolmácsolta özvegy Kodály Zoltánné Péczely Sarolta üdvözletét. Elmondta, a Kodály-domborművet Forró Krisztiántól, a Szövetség elnökétől kapták ajándékba a nyáron tartott Kodály Napokon. A jelenlévőket meghívta a galántai Esterházy-kastélyban este felcsendülő ünnepi hangversenyre is, amelyet Ervin Romano Fulmek és Józsa Mónika vezényeltek.

   Kertész Attila hangsúlyozta, örül annak, hogy Kodály Zoltán emlékműve Petőfi Sándor emléktáblája mellett kerül felavatásra. Emlékeztetett arra, hogy Kodály nagy tisztelettel tekintett nemzeti költőóriásunk alkotásaira, több versét is megzenésítette. Olyan költemények vannak közöttük, mint az Isten csodája, Élet vagy halál, A magyar nemzet vagy a Nemzeti dal.

   A domborművön, amelyet a Galántai táncok első bemutatójának 90. évfordulóján avattak fel, Kodály kottájának részlete is látható, természetesen a zeneműből, amellyel világszerte ismertté vált a mátyusföldi város.