István és Mátyás az előadások középpontjában

   II. Országos Szent István Király Ünnepség – Deáki, 2018. augusztus 25.

   A rendezvény a falu főterén álló Szent István emlékmű megkoszorúzásával vette kezdetét, ahol Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke mondott ünnepi beszédet. Kiemelte, hogy István királyunk nemcsak egy új országot teremtett, hanem egy új rendet hozott létre a Kárpátok medencéjében. E rend szerint élünk mind a mai napig, legyen az államigazgatás, vallásszervezés, vagy éppen nemzetek közötti kapcsolatrendszer.

   A koszorúzást követően az ünnepség a helyi művelődési központban konferenciával folytatódott. Jakócs Krisztina polgármesterasszony üdvözlő beszéde után a pogrányi Nagyharang Hagyományőrző Csoport és a csitári menyecskekórus műsora, a Bibliotheca Corviniana című kiállítás /amelynek huszonnégy tablója Mátyás király könyvtárának egy-egy darabját mutatja be/ megnyitója, majd négy előadás következett.

   Elsőként Buzás Gergely régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Intézetének igazgatója „Mátyás király építkezései” című előadása hangzott el. Az előadó tréfás hangvételben kezdte, mondván, hogy Mátyás fiatal korában sokat háborúzott, katonáival közvetlen volt a kapcsolata, ezért nagyon szerették, de amikor megnősült és elvette Beatrixot, az itáliai menyecske az ottani szokásokat is behozta Magyarországra, Mátyás pedig a hadakozás helyett palotákat, kolostorokat, könyvtárakat kezdett építeni, a magyaroknak nem tetszett, hogy ilyen feleslegességekre szórja a pénzt. Mátyás azonban nem műkedvelésből építkezett, építkezései politikai eszközök voltak, az épületek pompája a király hatalmasságát, az ország gazdagságát volt hivatott hirdetni.

   Csorba László magyarországi történész, egyetemi tanár, „Árpád-házi szentek és királyok Itáliában“ címmel tartott előadást. Megtudtuk, hogy az Itália számos templomában fellelhető, magyar szenteket és királyokat ábrázoló műalkotások tulajdonképpen egyfajta középkori „marketing-fogásként” jöttek létre. Mégpedig egy Árpád-házi származású Anjou királyné - V. István magyar király lánya, az Itáliában csak Magyar Máriaként ismert királyné - igyekezett az Árpád-házi szentek által népszerűsíteni az Anjou királyi családot. Egy királyi család annál előkelőbbnek számított, minél több szentet tudott felmutatni. S mivel az Anjou családnak egyetlen egy szentje van az Árpád-háziaknak pedig számos, hát a királyné az ő népszerűsítésükkel igyekezett nagyobbnak láttatni a másik családot is.

   A szintén magyarországi történész, egyetemi tanár, Szakály Sándor István király törvényeinek időszerűségéről tartott előadást. Rámutatott, az 1000 és 1038 között kiadott két szentistváni törvény tételei közül sok ma már nem értelmezhető szó szerint, de az azokban fellelhető, közösséget teremtő akaratnak a 21. századra is van üzenete. „Azok számára is, akik az országhatáron túlra szorultak.

   Negyedik előadóként Kovács László somorjai tanár, történész az „István a király” című rockopera tükrében láttatta az Államalapítót. Miközben kivetítőn részleteket játszott be az 1983-ban született rockopera filmváltozatából, elárulta, hogy a mű szereplői közül melyiknek van valós történelmi alapja, és kik a kitalált személyek. A történész elmagyarázta a nomád népek és a nyugati kereszténység körében szokásos örökösödési formák, a szeniorátusi és az egyenesági örökösödés közötti különbséget, ami a Koppány és István közötti, a filmben is kidomborított ellentét oka.

   Az előadásokat követően a római katolikus templomban ökumenikus istentisztelettel emlékeztek meg államlapító királyunkról. A misét Mgr. Tóth László, püspöki helynök, kanonok celebrálta, igét hirdetett és áldást mondott Édes Ákos tiszteletes. A rendezvény a pogrányi Nagyharang hagyományőrző együttes műsorával és a komáromi Gaudium vegyeskar és hangszeres kamaraegyüttes koncertjével zárult. A Stieber Lajos vezette kórus és kamaraegyüttes friss, buzdító és magas színvonalú műsora máltó befejezése volt az országos rendezvénynek.