Csemadok 70

   A jubileumhoz és az elvégzett munkához méltó volt a Csemadok megalakulásának 70. évfordulója tiszteletére október 25-én, Galántán megrendezett emlékünnepség. Soha ennyi tevékeny ember nem jött még össze, mint ezúttal: polgármesterek, iskolaigazgatók, egyéb intézmények vezetői, állami- és önkormányzati szervek küldöttei, Csemadok tisztségviselők a szomszédos járásokból, csoportok vezetői, vállalatvezetők, Csemadok vezetőségi tagok vettek részt a nagyszabású, az évfordulóhoz méltó, jól megszervezett és lebonyolított rendezvényen.

   Az eseménysorozatot a Szózat eléneklése után Görföl Jenő, a Csemadok országos titkára nyitotta meg a Csemadok galántai székháza előtt. Közreműködött a Galántai Kodály Zoltán Magyar Tannyelvű Alapiskola gyermekkórusa, Balogh Csaba vezényletével. A koszorúzást követően az ünnepség a Városi Művelődési Központban folytatódott. Az előcsarnokban az utóbbi 5 év Csemadok munkáját bemutató kiállítás volt látható.

   Az ünnepi műsort a Galántai Kodály kórus nyitotta meg. A megnyitót a Csemadok Galántai Területi Választmányának elnöke, Baranyay Alajos tartotta. Beszédében többek között kiemelte: A Csemadok-tagság és a szervezetben végzett munka sohasem volt a mindenáron érvényesülni akaró és hatalomvágyó személyek terepe. A kezdetekben sem, a 89-es változásokat megelőző évtizedekben sem, és ma sem az. Már az egyszerű Csemadok-tagság is kiállást jelentett: őseink iránt érzett tiszteletet, nemzetünkhöz, kultúránkhoz való ragaszkodást. Nem divatból vált taggá egyikünk sem, hanem annak tudatában, hogy a megmaradást szolgáljuk, a jövőbe vetett hitet erősítjük minden egyes próbával, találkozóval, kirándulással, vetélkedővel, minden egyes összejövetellel.

   Mátyusföldi Csemadok alapszervezeteink mai ünnepén egy beszámoló is elhangzik majd. Sok tevékeny ember kitartó munkájának eredményeit összegzi, sok-sok szervező, rendező, sokszáz fellépő igyekezetét tükrözi, sok tízezer nézőt, résztvevőt jelent. A mindenkori járási elnökségek, több - köztük az életét erre áldozó jelenlegi járási titkár, a munkát önzetlenül elvégzők folyamatos tevékenységének eredményeit tartalmazza.

   A tevékenységi beszámolóban Mézes Rudolf, a Csemadok járási titkára fogalmazta meg gondolatait az ünnep kapcsán. Beszédében először a szervezet megalakulásának körülményeiről szólt, majd kitért a Csemadok és az iskolák kapcsolatára, valamint az 1968-as Állásfoglalásban megfogalmazottakra. Beszélt a szervezet országos rendezvényeiről, részletesebben azokról, amelyeket a két járásban szervez meg rendszeresen a Csemadok.

   Lehetetlen lenne akár csak töredékesen is felsorolni azt a sok kulturális és népművelő rendezvényt, amelyeket a 70 esztendő alatt járásainkban szerveztünk, és amelyek sikeréhez és eredményességéhez sok ezer lelkes tagunk járult hozzá.

   Azt a sok helyi rendezvényt azért is szervezték, tartották meg elődeink, mert a Csemadokban munkát vállaló emberek tudták hová tartoznak, és tudták, hogy elveszett az a nép, amely nem becsüli hagyományait, nem őrzi azokat, és nem teremt minduntalan újat és újat megmaradása érdekében. Ennek a tudata vezérelt bennünket, akkor mikor Első kézből című lapunk vezérgondolatává az alábbi kodályi idézetet tettük: „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg nem szerzi magának.” Szerencsére a mi Szövetségünkben mindig akadtak, akik a régiek helyére léptek és tudták mit kell tenniük. Köszönet mindazoknak, akik segítették és ma is segítik a Csemadok munkáját! Bízunk abban, hogy nekik köszönhetően régiónk országos rendezvényei, a Magyar Kultúra Napi Országos Ünnepség, a Kodály Napok, a Kodály Zoltán Nemzetközi Hegedűverseny továbbra is sikeresen valósul majd meg és élve a kapott lehetőséggel továbbra is méltó gazdái leszünk az eddig régiónkban, Deákin három alkalommal megvalósított Országos Szent István Király Ünnepségnek is.

Mézes Rudolf kitért a külföldi partnerekkel való jó kapcsolatokra is, megköszönve minden anyagi és erkölcsi támogatásukat. Beszédét egy Kodály idézettel fejezte be. „Akiben van tehetség, köteles azt kiművelni a legfelsőbb fokig, hogy embertársainak mennél nagyobb hasznára lehessen. Mert minden ember annyit ér, amennyit embertársainak használni, hazájának szolgálni tud.”

   A titkári beszámolót követően a megjelent vendégek köszöntötték a jubiláló szervezetet. Többek között Czimbalmosné Molnár Éva, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Felvidéki Főosztályának vezetője, Bukovszky László, nemzeti kisebbségi kormánybiztos és Peter Paška, Galánta város polgármestere kívántak további eredményes munkát. Majd a határon kívüli civil szervezetek és intézmények küldöttei szóltak, és adták át ajándékaikat.

   A köszöntők után mintegy 80 személy vehette át a Hűségért emléklapot, amellyel a Csemadok köszönetét fejezte ki a szervezetért, a magyarságért végzett munkájukért. 

   Az emléklapok átadását követően felolvasták Szili Katalinnak, a Magyar Országgyűlés volt elnökének a levelét.

   Az ünnepély utolsó részében a régió legjobb csoportjai és szólistái mutatkoztak be. A vágkirályfai Muskátlis Néptánckör, a diószegi Dióhéj citerazenekar, a peredi Férfi Daloskör, valamint Tóth Friderika versmondó és Bitter Karolina mesemondó lépett közönség elé.

   A nagy jubileumhoz méltóan emlékezett meg a Galántai és Vágsellyei járások Csemadok tagsága kulturális szervezetük kerek évfordulójáról. Hitet, biztatást adó szép eseménysorozatnak lehettünk részesei.

Szabó Frigyes

   Szili katalin levele

   A Csemadok nemcsak a Felvidéken elismert Szövetség, az anyaországban is elismerik munkásságát. Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott, a Magyar Országgyűlés volt elnöke levélben köszöntötte a területi emlékünnepség résztvevőit.

   Tisztelt Csemadok vezetők és tagok!

   Ahogy az ember életében vannak magaslati pontok, úgy a közösségek életében is vannak olyan évfordulók, amelyek alkalmat nyújtanak arra, hogy mint a hegytetőről visszatekintsenek a megtett útra és megfogalmazzák azokat a célokat, melyek a közeli s távoli jövőben elérni kívánnak. A Csemadok az 1949. március 5-e óta megtett útja alatt a közösségi összetartozás megjelenítőjévé vált a felvidéki magyarság életében. 70 év egy ember életében sem kis idő, egy szervezet életében, rendszerek és államhatárok változásával maga a történelem. Közösségei ugyanakkor fiatalos lendülettel őrzik a magyar azonosságtudatot elengedhetetlenül megjelenítő hagyományt, nyelvet, kultúrát. Köszönöm Önöknek, hogy a megtett út alatt mindig őrizték azt, ami csakis a miénk, ami köztünk a kovász: az összetartozás érzését, a sorsközösséget.

   Kedves Barátaim!

   Szlovákia életében a Csemadok komoly erőt és értéket jelent a magyarság megtartásában, identitásának megőrzésében. Egységes fellépésével meghatározó lehetőséget jelenthet a magyarság, mint őshonos nemzetiség jogainak az önkormányzás irányában történő kiteljesítésében.

   Ozsvald Árpád felvidéki költő, a Hettita balladába írja:

Amikor a hettiták elfelejtették őseik nevét, 
az istenek szeméből kiesett a lazúrkő, 
s a fekete üregek megteltek könnyes iszappal,
nem akarták többé látni 
a fiak és unokák hűtlenségét.

   Ezért egy pillanatra hadd emlékezzem én is a közelmúlt azon személyiségeinek elvesztésére, mint Bauer Győző, Kolár Péter, Dobos László, Grendel Lajos, Pogány Erzsébet, akik a felvidéki magyarság életéből számomra is meghatározó egyéniségek voltak. Ugyanakkor köszönetet kell mondanom azoknak a szervezeteknek és vezetőiknek is, mint például a pozsonypüspöki, galántai szervezeteknek, Jégh Izabellának, Mézes Rudolfnak, Görföl Jenőnek, akik a nemzetpolitika hétköznapjaiban a magyarság sorsát vállukon cipelik.

   Tisztelt Elnök úr!

   Megköszönöm Önnek is az eddigi együttmunkálkodást és kellő optimizmussal kívánok egészségben, tettrekészségben eltöltött további 70 esztendőt a kárpát-medencei magyarság megtartásában, jövőjének építésében.

   Tisztelettel és szeretettel üdvözlöm és köszöntöm Önöket!

   Boldog születésnapot Csemadok!

   Isten éltesse Mindannyiukat!