logo
Bevásárló kosár

oddelovac

oddelovac
Pozsony
+C
Főmenü
<<  158/238 >>

A Nemzeti Ifjúsági Kórus Galántán művelte a csodát

21.8.2018 10:00 | Stirber Lajos

 „…az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít. Koncentrál, testi-lelki diszpozíción javít, munkára kedvet csinál, alkalmassá tesz, figyelemre-fegyelemre szoktat.”   

(Kodály Zoltán)

 

   Már a Szent István plébánia-templomba való érkezéskor mindenki kapott egy szép tartalmas műsorfüzetet, benne a fenti idézettel, továbbá Dr. Vígh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorának „Köszöntőjével”, amelyben többek között ez olvasható: „Köszönöm, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásra méltónak találta a Zeneakadémia törekvéseit a Kodály- emlékév méltó megünneplésére, amelynek része a Nemzeti Ifjúsági Kórus létrehozása is. Ígérem, hogy a zenei minőség továbbra is intézményünk missziója marad. Ennek jegyében kívánok önöknek élményteli estét!” Az lett! Hiszen már a 62 tagú kórus színre vonulásának látványa is élmény volt ünnepi atmoszférát teremtett. Bizonyítéka, hogy a teltház nagy tapssal köszöntötte a vonuló ifjakat.

   Aztán Holop Zsóka, a hangverseny műsorközlője, kellemes koraestét kívánva (magyar és szlovák nyelven) üdvözölte a hangversenyen megjelent vendégeket – a Magyar Nagykövetség képviseletében Szabó Józsefet, Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét, Szalay Szilviát a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának elnökét, Görföl Jenőt a Csemadok Országos Tanácsa főtitkárát, valamint a kedves közönséget. Ezt követően, felkérte Mézes Rudolfot a Csemadok Országos alelnökét, mondja el köszöntőjét. Az alelnök úr köszönetet mondott Kecskemétnek, hogy ez a különleges kórus Galántán is bemutatkozhat, a kórusnak és karnagyaiknak pedig, hogy vállalták a munkát – a felkészülést, hogy „művelhessék a csodát”. Majd ismét Holop Zsóka vette át a szót, ő konferálta fel a hangversenyen felcsendülő műveket, a tőle megszokott felkészültséggel - magas nívón.

   Megtudhattuk, hogy a Magyar Nemzeti Ifjúsági Kórus tagjai – egy előzetes válogatás alapján – Magyarországról (53-an) és a határon túli magyar kisebbségek köréből (9-en) érkeztek, hogy részt vegyenek egy intenzív felkészítő kurzuson, Kecskeméten. Ennek eredményét öt hangversenyből álló turnén mutatják be a közönségnek, Erdei Péter Érdemes művész, Liszt- és Bartók-Pásztory díjas, ill. Nemes László Norbert, Bartók-Pásztory díjas karnagyok irányításával. Továbbá az is elhangzott, hogy ez a különleges kórus -, amelynek fő védnöke maga Kodály Zoltánné Péczely Sarolta asszony – Keszthelyen, Bécsben, Galántán, Budapesten adott hangversenyei után július 27-én a kecskeméti Kodály Fesztivált zárja koncertjével.

   2018. július 25-én, a galántai Szent István plébánia-templomban hangversenyt adó Nemzeti Ifjúsági Kórus rendkívül színes műsorán a következő művek hangzottak el:

  • Felix Mendelssohn-Bartholdy: Sechs Lieder op. 48.; hat megzenésített költemény.
  • Bella Máté – Juhász Gyula: Béke; Juhász Gyula költeményét a szerző az Európai Koncerttermek Szövetségének felkérésére, az I. világháború kitörésének százéves évfordulójára zenésítette meg.
  • Orbán György: Da Pacem, Domine – ősbemutató, a művet a Nemzeti Ifjúsági Kórus mutatta be.
  • Z. Randall Stroope: The Conversion of Saul című kompozíciója az amerikai szerző egyik legismertebb, rövidebb terjedelmű műve.

   Varga Judit: The Night – ősbemutató; a szerző hangi effektusokkal teli művét a Nemzeti Ifjúsági Kórus számára írta.

    Az elhangzott műveket Nemes László Norbert vezényelte. Nem tudtam eldönteni, mit csodáljak jobban. A kórus szólamainak kiegyensúlyozottságát, csodálatosan homogén hangzását, a még az idegen nyelven megszólaló művekből is kicsengő jellegzetesen magyar kórushangzást, vagy a karnagyúrnak a kórusból éterikus finomságokat előcsalogató kifejező gesztusait?

  • Kocsár Miklós – Kányádi Sándor: Májusi kétségbeesés című alkotása, melyre erősen hatott a bartóki zenei tradíció 2006-ban készült, mostani előadásával a nemrég elhunyt Kányádi Sándor emléke előtt tisztelegtek az előadók.
  • Kodály Zoltán: Este – a szerző ifjúkori művében egykori egyetemi tanára, Gyulai Pál versét zenésítette meg.
  • Kodály Zoltán: Molnár Anna – a kórusmű 1936-ban keletkezett, egy olyan népballada feldolgozása által, amelyet a szerző maga gyűjtött 1914-ben. A művek elhangzását követően a következőket jegyeztem le: lehet ma sokfélét írni, de „tanítómesterünk” műveinél szebbet, jobbat szerintem ma sem. 
  • Vajda János: Alleluja – a művet a szerző Babits Mihály: Bénára, mint a megfagyott tag című költeménye ihlette. Ez a darab sokat követel az előadóktól, de ugyanakkor nagyon megindító; hangzott el a felvezetésben. És megint kérdezek: az elhangzott művek közül vajon melyik nem követelt sokat? A „követelések - kihívások” ellenére az ifjak miért énekeltek mindvégig örömtől ragyogó, megszépült arccal? A válasz talán a következő lehet: mert azon szerencsések közül valók, akiknek úgy tanították az „iskolában az éneket és zenét -, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség legyen a tanulónak, s egész életére beleoltsa a nemesebb zene szomját. - ” ahogy azt Kodály Zoltán tanácsolta; meg, mert Erdei Péter csodatevő avatott keze alatt az ifjak csodát művelőkké váltak.

   A hangverseny záróakkordjaként felzengő nemzeti imánk hallatán nemcsak a közönség – az idősebb nemzedék érzékenyült el, hanem az oltár elől elvonuló kórustagok - az ifjak szemében is megcsillantak a könnycseppek.

   És ismét állt a közönség, szólt az önfeledt vastaps, így köszönve meg a vonuló Nemzeti Ifjúsági Kórusnak az élményekkel teli csodálatos hangversenyét – a szép estét. Mindezek láttán-hallatán megint Kodály Zoltán „üzenetei” jutottak eszembe, idézem: „1914-ig minden nyarat külföldön töltöttem. Aztán 13 évig egyet sem. Mikor újra kezdtem kijárni, a határon mindig megjelent előttem egy mezítlábas, rongyos gyereksereg, egyik-másik hajdani galántai iskolatársam arcvonásával. Kórusban kiáltották: «Ne hagyj itt bennünket!«… Ezek hoztak vissza mindannyiszor, hiába csábított művelt országok könnyebb, nyugalmasabb, szebb élete. Ezek tartották bennem a hitet, hogy mindenek ellenére itthon is lehet és kell ilyen életet teremteni.” A következőket a Mester 1943-ban Galántán a Dalosünnepen mondta: „Én … egy egész országot, egy egész birodalmat találtam itt Galántán. Ez a tenger éneklő fiú és lány a mi szebb és igazabb jövőnk, a mi magyarabb magyarságunk. A magyar lélek és kultúra záloga.”

   Ezúton is köszönjük Galántának – élen a fáradhatatlan szervezővel, a fáklyavivő Mézes Rudolfnak – a kodályi szellemi hagyatékkal való gondos sáfárkodást: a hitet adó és reményt keltő, - „hogy itthon is lehet és kell ilyen életet teremteni” - rendezvények szervezését, - a tenger éneklő fiú és lány, a mi szebb és igazabb jövőnk… záloga – mind többszöri fogadását. Vivat Galanta!     


Fotó: Görföl Jenő




Ossza meg ismerőseivel
Facebook  Twitter  Google  LinkedIn  Pinterest  Email  Print

Hozzászólások

Hozzászólás hozzáadása

Ehhez a cikkhez még nincs hozzászólás
Hozzászólás hozzáadása
Név *:
Szöveg *:




 
<<  158/238 >>



Támogatók – Partnerek


Menü
Aktuális számunk


Elérhetőségek
Kiadónk:
OZ Matúšova zem – Mátyusföld PT
Diakovce 754, 925 81
IČO: 50115286
Regisztrációs sz.: EV4066/10
ISSN 1338-6344
 
Szerkesztőség
Szabó Frigyes
0949 377 888
szabo@terrahirujsag.sk
Hirdetések
Szabó Tamás
0905 752 678
info@terrahirujsag.sk
Előfizetés: 0949 377 888
megrendelem@terrahirujsag.sk

Copyright © 2017 by FriTom International spol. s r.o. Minden jog fentartva!
Tvorba web stránok

Minden jog fenntartva - www.terrahirujsag.sk
Webdesign GRANDIOSOFT
© Copyright

Ez az oldal cookie-kat használ, melyekkel még hatékonyabb szolgáltatásokat nyújthatunk. További információkért olvassa el, hogy használjuk a cookie-kat