A Fürge Ujjak citerazenekar

   Huszonnégy évvel ezelőtt, a Mátyusfüldön, a galántai járás déli részén, Királyrévben alakult a Fürge Ujjak citerazenekar, amely a CSEMADOK királyrévi alapszervezete mellett működik. A zenekar jelenleg ötttagú: Benkő Zsófia, Puskás Zsófia, Szitás Schnábelt Karolina, Zsákovics Kinga és vezetőjük, Erdélyi Csaba alkotja. Ők öten már a kezdetektől együtt dolgoznak, nem véletlenül, hiszen a fiatalok gyerekkori barátok.

   Kezdetben hagyományos játékstílusban, főleg mátyusföldi dalcsokrokat mutattak be. Későbbi előadásaikban megszólalt a bőgő és a kísérőhangszereken a harmónia is, ettől kezdve főleg többszólamú összeállításokat jatszottak és szívesen merítettek más tájegységekről is. A fesztiválokon, nyári fellépéseken előadott balladák, vidám pergős dalcsokrok a közönség kedvencei. Repertoárukban főként csárdások, bordalok, katona és karácsonyi dalok szerepelnek, de szívesen játszanak különböző stílusú feldolgozásokat és komoly zenét is. A több mint húsz dalcsokorból álló gyűjteményt rendszeresen új dalokkal bővítik, amelyben nagy segítséget és támogatást szakmai mentoruktól, Bódi Györgytől, a Pannónia citerazenekar művészeti vezetőjétől kapnak.

   A zenekar a környékbeli falvak visszatérő szereplője, de több ízben külföldön is szerepelt: rengeteg alkalommal jártak Magyarországon Csehországban, Horvátországban és Ausztriában, a magyarok lakta Burgenlandban is. 2019-ben megrendezték az első szilveszteri citerás bált.

Elismerések

„Szívből, a saját örömünkre tesszük. A sok próba, a bele fektetett energia és rá szánt időn kívül ez a kulcsa annak, hogy több, mint két évtizede működik a zenekar“ – vallják a zenekar tagjai. Nem az elismerések miatt állnak színpadra, de nyilván jóleső érzés, amikor a munkásságukat díjazzák. Így történt ez 2009-ben, amikor a versenykiírás feltételeinek eleget téve összeállítottak egy egyszólamú, harmónia és dinamika mentes, hagyományos mátyusföldi népdalcsokrot a Bíborpiros Szép Rózsa elnevezésű népzenei vetélkedőre, amit akkor Nívódíjjal jutalmazott a szigorú zsűri. Az ezután következő években kezdték bővíteni repertoárukat, és azóta is szívesebben állítanak össze több szólamú dalcsokrokat. Az ilyen hangszerelésű előadást a 2017-es Tavaszi szél vizet áraszt népzenei vetélkedőn ezüst minősítéssel jutalmazták.

   Királyrévben minden évben megrendezik a „Csillagok, csillagok szépen ragyogjatok“ című népzenei találkozót, ahol rendszerint a Fürge Ujjak is színpadra áll. A népzenei est keretében, a község első embere, Agócs Gergely, polgármesteri díjat adományozott a zenekarnak, a falu kulturális életének fejleszéséért a falu jó hírnevének terjesztéséért, hogy fellépéseik alkalmával szélesebb körben ismertté teszik a községet.

   A zenekar igyekszik minden évben részt venni a citerazenekarok találkozóján, amelynek legfőbb célja, hogy megmaradjanak a szlovákiai magyar citerazenekarok, találkozzanak, és baráti kapcsolatokat alakítsanak ki egymással. A Patócs Lajos díjat Balódi László, Nemeshódos polgármestere alapította, emléket állítva a helyi citerazenekar egykori alapítójának és vezetőjének. A kitüntetést a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet szakmai zsűrije és Nemeshódos polgármestere olyan zenekarnak ítéli oda, amely megszakítás nélkül, huzamosabb ideje, kimagasló munkájával vesz részt a citeratársadalomban. 2022-ben a Patócs Lajos Emlékplakettet és díjat a Fürge Ujjak citerazenekar kapta meg.

Szívük csücske

   Néhány évvel ezelőtt kiadták első lemezüket, amelyen a Vásárúti Dalárda mellett Gál Tamás, a CsaVar Színház alapítója, a Komáromi Jókai színház igazgatója is szerepet kapott. Ő énekelte Szendre báró balladájának átdolgozását. Énekelt még Csiba Júlia ,furulyán kísért Csiba Péter.

   A zenekar jó barátságot ápol a Vásárúti Dalárda tagjaival, akikkel szívesen szerveznek fellépéseket. Közös karácsonyi koncertjeiknek a csallóközi és a mátyusföldi templomok adnak otthont. A vásárúti férfikarral március 15-ét is együtt ünnepelik, ekkor egyebek mellett katonadalokat, indulókat hallhat tőlük a közönség.

Határon túli magyarok és a borkultúra

   Büszkék arra, hogy a csapat többször is képviselhette Királyrévet és a felvidéki magyarságot Pécsett a Határon túli magyarok fesztiválján. A fesztivál keretében számos kiállítást, előadást, kulturális programot, könyvbemutatót, író-olvasó találkozót szerveznek. Az egyik ilyen alkalommal az őrvidéki citerás barátoktól kapott népdalgyűjteményből állították össze repertoárukat és a határokon átívelő barátság jegyében, őrségi dallamokat mutattak be a közönségnek.

   A citerások a honfoglalást követő évszázadokban kialakuló magyar szőlő- és borkultúra őrzői. Elődeink a szőlőt és a bort már az őshazában ismerték, majd a későbbi századok során betelepülők szőlőtermesztési szokásaival gazdagították. A zenekar tovább viszi a magyar kultúra, a borkultúra szokásait, erről énekelnek dalaikban a borfesztiválokon, borkóstolókon.

Csodálatos Erdély

   Néhány évvel ezelőtt egy hetet tölthetett a felvidéki Fürge Ujjak Citerazenekar Erdélyben: Kolozsvárott, Magyarbikalon, Zsobokon és Magyarvistán álltak színpadra. A közel egy órás műsorukat a közönség vastapssal jutalmazta. A Kolozsvári Magyar Napok keretében, a farkas utcai színpadon szerepeltek először Erdélyben. A vásári forgatagban sétáló emberek hamar felkapták a fejüket a nem mindennapi hangszerelésben előadott dalcsokrokra. Itt mutatták be elsőként a Johann Strauss szerezte Radetzky-marsot majd eljátszották a Klapka indulót. Kalotaszeg településeit a fellépések előtt volt szerencséjük körbejárni, megnézték a nevezetességeket, eljutottak a tordai sóbányába, Magyarbikalon és Magyarvistán a református templomban és a faluházban szerepeltek. Zsobokon a Bethesda Gyermekotthon lakóinak zenéltek.

   „Szavakkal le nem írható érzések kavarogtak bennünk, amikor 48 árva gyermek előtt játszhattunk“ – emlékezik vissza a zenekar.

Népviselet

   1947. áprilisában vette kezdetét a magyar–csehszlovák lakosságcsere. A királyrévieket egyebek mellett a Baranya megyében fekvő Nagynyárádra telepítették. A két község ma már testvértelepülés. Nagynyárádon található Sárdi János országos hírű kékfestő mester műhelye, ahol a kékfestés minden művelete elvégezhető, beleértve a hagyományos indigós festést, és a ma ismertebb indantrén festést is. Mivel a mátyusföldi, falusi parasztságnak és így Királyrévnek sem volt jellemző népviselete, - ünnepnapokon csupán fekete és fehér színű viseletbe bújtak, mert így akartak hasonlítani a városi gazdagokra – a testvértelepüléstől kapott kékfestő anyagból, Szarka Zsuzsa tervei alapján és keze munkája által készült el a zenekar viselete, amelyet egyfajta szinbólumként választott a csapat. Szimbólumként, amely a magyarság összetartozását, az értékek, a hagyományok virágzását tükrözi.

   A zenekar fiatalos lendülettel várja hogy újabb felkéréseknek tegyen eleget, hogy bemutassa a citera milyen különleges hangszer, amelyen nem csak népzenét lehet játszani. A zenekar tagjai remélik, hogy még sok élmény vár rájuk, bíznak benne, hogy jövőre méltóképp tudják majd megünnepelni a negyed évszázadnyi közös zenélést.

a Fürge Ujjak citerazenekar