Ünnepi megemlékezés Felsőszeliben

   A Széchenyi István Alapiskola minden évben ünnepi műsorral emlékezik meg az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról.

   2017. március 15-én ez a rendezvény ismét a helyi Csemadokkal együtt koszorúzással kezdődött a temetőbeli kopjafánál. Először Renczés Ágoston egy Petőfi-verset szavalt el, utána Vígh Piroska, a könyvtár vezetője mondott ünnepi beszédet. A koszorúzás alatt a Rozmaring vegyeskar énekelt, majd a temetőbeli megemlékezés a Szózat közös eléneklésével fejeződött be.

   A kultúrházban az iskolai műsort Szabados Viktória szavalata nyitotta meg. Felkészítője Morovics Ibolya volt. Ezt a Csalogány énekkar fellépése követte. Ők katonadalokat és a következő szerzeményeket adták elő: „Az nép szabadsága” s az „Isten áldja meg a magyart”. Az énekkar vezetői Mészáros Magdolna és Lénart Krisztina.

   Az iskola igazgatónője, László Ildikó ünnepi beszédének központi gondolata a magyarság összefogásának fontossága volt. Az igazgatónő hangsúlyozta, hogy nem szabad engednünk a széthúzás kísértésének, hiszen ez még az erős közösségeinket is előbb-utóbb felbomlasztja. Megmaradásunk kulcsa a tudatos és kitartó összetartás.

   Az iskola tanulói mindig szép sikereket érnek el a Tompa Mihály Vers-és Prózamondó Versenyen. Az idén is többen továbbjutottak a verseny országos elődöntőjébe. Az ő sikeres előadásaik közül is hallhatott a közönség egy kis ízelítőt. Lénart Dóra Mikszáth Kálmántól A gózoni Szűz Mária című prózát adta elő, Mihalovič Veronika pedig Pilinszky János: Kalandozások a tükörben című versét tolmácsolta nagy átéléssel. Felkészítőjük Morovics Ibolya volt.

   A műsorban a legkisebbek énekkara is nagy sikert aratott, énekükkel ők is ünnepi hangulatot teremtettek. A Palotást ugyancsak az alsó tagozatos táncos kedvű apróságok, a Topogók adták elő. A kicsik énekkarának és tánccsoportjának vezetője Simkó Mária.

   A felső tagozatos tanulók tánccsoportja, a Höcögők tánca sem hiányozhatott a programból. Ők Garam menti táncokat mutattak be a közönség nagy örömére. Táncosaink fellépései gyakran színesítik a falu és a régió különböző rendezvényeit. Munkájuk érdeme, hogy idén meghívást kaptak április 22-ére a budapesti táncház-találkozóra is. A Höcögők vezetője Molnár Beáta.

   A műsor komolyságába kellő vidámságot csempészett a legkisebbek irodalmi színpada. Ezúttal gyermekjátékokat és tavaszi verseket adtak elő „Játsszunk még mást…” címmel. Az alsó tagozatos irodalmi színpad vezetője Pónya Zsuzsanna.

   A Széchenyisek kultúrműsorát mindig a legnagyobbak irodalmi színpada zárja. A kreatív megoldásokban bővelkedő zenés-verses összeállításuk legfőbb üzenete szívhez szóló volt: jó itt magyarnak lenni! Az irodalmi színpad vezetője Nogely Mónika.

   A gyermekkonferálók Mihalovič Veronika és Erdélyi Bálint hatodikos tanulók voltak, a technikáért több rátermett fiú segítségével Nagy Flórián felelt.

   Az iskolai műsor végén a zsúfolásig megtelt teremben a gyermekek a felnőttekkel együtt énekelték el nemzetünk himnuszát.   

   Megható és felemelő, hogy a falu magyarsága az iskola tanulóival és pedagógusaival együtt minden évben együtt emlékezik meg március 15-ről, ezzel nyilvánítva ki hovatartozását. Az idei megemlékezés során az ünneplő közösség újfent megérezhette, hogy a napi megélhetésért folytatott küzdelmen túl van egy magasabb eszme, mely felemel, éltet, reményt ad, s ezt így hívják: a nemzeti alapon való együvé tartozás. Amíg nem hagyjuk elpusztulni a templomot és az iskolát, vagyis a magyar nyelvű oktatást és istentiszteletet, egész biztosan megmaradunk.

„Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát! ”
(Reményik Sándor)