Tanulmányút a nyitrai régióban, Felsőszeli

   A Mentor TT tehetségprogramjaiban résztvevő diákok és felkészítő tanáraik érdekes tanulmányúton vehettek részt május utolsó napján. A cél a természettudományok és a társadalomtudományok iránti érdeklődés elmélyítése, ill. felkeltése. A szervezők olyan útitervet állítottak össze, mely az egykori Nyitra, Bars és Léva vármegye területén található látnivalókat vette célirányba.

   A Galánta-Vágsellye régióból 45 tanuló volt kíváncsi a nem mindennapi körútra. Köztük a felsőszeli Széchenyi István AI és Óvoda 6 tanulója, akik a Kincskeresők mozgalomban, továbbá az iskola felfedezőcsapatában tevékenykednek.

   Az első megálló az Érsekkújvári járáshoz tartozó Mánya falu határában volt, a Zsitava árterének védett területét Gúgh János ornitológus mutatta be. A mányai kilátóról gyönyörű kilátás nyílt a vidékre. A vezető elmondta, hogy évente kb. 120 madárfaj fordul meg ezen a tájon. A távcsőből megfigyelhettük a kócsagot, fekete gólyát, récéket. Természetesen az idő rövidsége miatt több fajtát nem leshettünk meg.

   A következő megálló Verebélyen volt, melynek hozzácsatolt része Felsőaha. A tájháznál várt minket Jókai Mária, aki egész életében lelkesen gyűjtötte a vidék néprajzi anyagát, s egy tájházat is be tudtak belőle rendezni. A tisztaszoba az ágyon magasodó hímzett párnákkal, a pitvar, a kamra és a hátsó ház, vagy lakószoba eredetiségével visszavitte a látogatókat a 19. századba. Jókai Mária elmesélte az egyes tárgyak használatát, a gyerekeknek talán az asztalágy tetszett, melyben a kisgyerek aludt, nappal pedig betolva az asztal alá nem zavarta a napi életet. Gyönyörű főkötők sorakoztak a tükör előtt, az ágyon egy agyonhasznált citera hevert. Szanyi Mária szintén sok érdekességet mesélt a hallgatóságnak. Azonban az idő szaladt, s minket már vártak Alsóbodokon az Esterházy János Zarándokközpontban.

   Pék László tanár, a Mentor Felvidéki Tehetségsegítő Tanács egyik vezetője kalauzolta a résztvevőket Alsóbodokon. A mártír politikus keresztútjáról Pék László beszélt, majd a Szent Kereszt Felmagasztalása kápolnába és a sírhelyre is elment a csoport. Az emlékkoszorú elhelyezése után elénekeltük a Himnuszt.

   A kisvezekényi határban megkerestük az 1652-es török-magyar összecsapás emlékművét, melyet a nagyvezekényi csata címen jegyez a történelem. Pék László elmagyarázta a jelenlevőknek, hogy értsék, mi a rablóhadjárat, miért fogott fegyvert Forgách Ádám a török ellen, s miért volt nagy veszteség a magyaroknak, noha csak 70-80 személyt vesztettek, de köztük volt a négy Esterházy-unokatestvér, Esterházy Miklós fia, László és unokatestvérei, Ferenc, Tamás és Gáspár. Temetésük Nagyszombatban volt az egyetemi Keresztelő Szent János templomban. A hatalmas oroszlán az egyedüli emlékmű a török-magyar háborúkról. Galántán a neogótikus kastély felújítását elősegítendő már évek óta megjelenítik a magyar történelem e gyászos korát, s a négy fiú hősi halálát is.

   A közös fotó elkészítése után Garamszentbenedekre utaztunk, ahol körbejártuk az 1075-ben felszentelt Benedekrendi apátságot, a templomot, a kolostort és a felújított malom alsó szintjét, ahol a kolostor egy-egy jelentős korszakának állítottak emléket. Érdekes és lenyűgöző volt a látvány. A vezető szavait Szanyi Mária tolmácsolta és egészítette ki fontos egyházi és művészettörténeti adatokkal. Végül Borfőre értünk, ahol Pleva Péter, a Lévai Barsi Múzeum történésze mutatta be a különleges barlanglakásokat. Elmondta, hogy a török hódítás idején a lakosság a hegyoldalba vájt lakásokat, s oda menekültek a betolakodók elől. A tufaréteg könnyen faragható, s a célnak nagyon megfelelt. Ma turistalátványosság meg néprajzi érték, a régi bútorzat, használati tárgyak, az akkori élet, ill. a 20. Századi munkásélet emlékeit láthattuk. Noha már fáradtak voltunk mind, a látvány elfeledtette velünk az egész napos gyűrődést, érdemes volt még a borfői sziklaházakat is megnézni.

   A tanulmányút nagyon szép helyekre vitte el a diákokat és tanáraikat. Tanulságos és szerintem kedvcsináló volt, hogy a jövőben másképp nézzenek körül a régiójukban, s odafigyeljenek az értékekre, melyek sokszor ott szunnyadnak, csak észre kell venni őket.

   Köszönet a szervezőknek, az előadóknak és a szülőknek, hogy elengedték gyermeküket ilyen nagy felfedezőútra.