Igric játék Mátyás királyról

   Felsőszeliben a hagyományos Széchenyi-napok rendezvénysorozat minden évben azt célozza meg, hogy a tanulók rendhagyó módon szerezzenek tudomást olyan dolgokról, melyek a tankönyvekből esetleg hiányoznak, vagy a különlegességüknél fogva talán a gyerekek érdeklődésére számíthatnak.

   Az idei program megvalósításában az iskola felfedezőcsapata is részt vállalt, mégpedig az igric játék összeállításával. A Mátyás király életéről szóló feladatok a kreativitás jegyében valósultak meg. Mivel a felső tagozat tanulói vettek részt ezen az eseményen, ezért a feladatok az ő korosztályuknak feleltek meg. A 9 csapatot úgy állították fel, hogy az évfolyamok keveredtek, hogy mindenkinek egyforma esélye legyen a sikerélményre.

   Ezen a szép napsütéses délelőttön az iskola parkjában kezdődött a játék. Az 1. állomáson Mátyás életéről szóló keresztrejtvényt oldottak meg. A megfejtés után a 2. állomásra masíroztak, ahol mesehallgatás volt, majd visszamondták társaiknak a tartalmat, bizonyos kulcsszavak említése volt a lényeg. A figyelem és az összpontosítás jól jött, mert így szerezhettek sok pontot. Kis séta után elértek a következő megállóhoz, ahol mákos pogácsát kínált a játékvezető. De nem akármilyent! Óvatosan kellett beleharapni, hogy a benne lévő üzenetet el tudják olvasni. Minden csapatnak egy népmesei idézetet kellett felismernie. A megadott időn belül általában jól teljesítettek, ami azt bizonyítja, hogy szeretik a népmeséket, s Mátyás királyról is sokat hallottak már. Ezután kíváncsian vonultak a következő állomáshoz, ahol reneszánszkort idéző kelmékbe kellett felöltöztetni a csapat egyik lány tagját, majd ismert népdal dallamára szerenádot írni neki és a többiekkel közösen előadni. Itt bizony kellett a fantázia és a zenei érzék! Többnyire sikeresen oldották meg, ötletes öltözeteket kreáltak és a dalocskák is kedves vallomásként hatottak a kiválasztott hölgyre. A sok nevetés, a gyerekek együttműködése jobban összekovácsolta az alkalmi csapatot.

   A növénypark egyik sarkában volt a szókereső állomás. Miután megtalálták az elrejtett cédulákat, a szavakat egy hiányos szövegbe kellett értelemszerűen belehelyezni. Ahány szót jól rakott a mondatokba, annyi pontot kapott. Plusz még egyet, ha énekkel közeledtek a játékhelyhez.

   A parkban levő asztalok egyikénél állították fel Mátyás konyháját, ahol lakomára hívták meg a vállalkozó kedvű csapattagokat. Két gyerek egymást etette bekötött szemmel. A többiek segíthettek, irányíthatták szóval a kezüket. Ez az állomás volt a leghangosabb, de egyben a legszórakoztatóbb is. Mátyás pudingját javarészt megették, aki gyorsabban, az több pontot vihetett el. Közben még egy cédulát kaptak minden állomáson, ezek összegyűjtése után a zárófeladat következett. Összerakni egy mondatot, s körülírással meg mutogatással rávezetni a társakat, melyik meséről van szó. Itt is nagyon ötletesen és ügyesen oldották meg a feladatot.

   A játék során sok érdekességről hallhattak Mátyás életével kapcsolatban, de leginkább a népmesék és népdalok kerültek előtérbe.

   Az eredmény kiegyensúlyozott volt. A játszva tanulás, a közösen végzett feladatok öröme és a vidámsággal eltöltött idő mindenkinek emlékezetessé tette ezt a napot.