Csemadok 70. évfordulójának ünneplése Nádszegen

   Az ünnepi műsor színvonalát emelte Csóka Zsófia szavalata, amit Vörösmarty Mihály Szózatával nyitott meg. Őt követték községünk néptáncos gyermekei és fiataljai, akik az Aprónádos és a Kisnádos csoportokon belül éltetik a felvidéki magyar kultúrát. A községünkben működő Zsálya énekkar felemelő előadásának lehettünk szem- és főleg fültanúi.

   Kormányunk azért hozta létre a Csemadokot, hogy táncoljon, énekeljen és dicsőítse a szocializmust, mégis egy jól működő kisebbségi érdekvédelmi szervezet lett belőle. Ahogy a Csemadok elnöke, Bárdos úr is kifejtette: „Már önmagában a léte is érdekvédelem volt, hiszen a mi irodalmunkat, kultúránkat, szellemiségünket terjesztette. Nem véletlen, hogy a többi szocialista országban nem hoztak létre hasonló szervezetet, mert látták, hogy nem egészen az lett belőle, amit akartak. Még a legkeményebb ötvenes években is kettős életet élt, és bár látszólag megfelelt az elvárásoknak, mindig megtalálta a módját, hogy közösséget építsen, az anyanyelvi oktatásra, az identitás megtartására ösztönözzön.“

   A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, a Csemadok, 1949. március 5-én alakult meg.

   A nádszegi „kultúrtársak” sem késlekedtek sokat, és 1949. június 15-én - Bartalos Lajos kezdeményezésére – megtartották a Csemadok nádszegi alapszervezetének létrehozását előkészítő bizottság első ülését. Majdnem egy évig tartottak a szervezési munkálatok, majd 1950. április 9-én hivatalosan is sor került az alapszervezet megalakítására.

   Az alapszervezet létrejötte után a nádszegi Csemadok teljes gőzzel kezdte meg kulturális tevékenységét. Színtársulatot hoztak létre, járási Csemadok-napokat szerveztek, táncdalesteket, beszélgető délutánokat rendeztek, kezdő és működő zenekarokat karoltak fel.

   A színdarabok, irodalmi összeállítások legfőbb szervezője, rendezője és mozgatórugója Almási Mária magyar szakos tanítónő volt, aki szinte az egész életét a magyar nyelv és irodalom tanításának, művelésének és terjesztésének szentelte. Tette ezt szerényen, fáradhatatlanul, lelkesen és óriási energiával. Lámpás volt ő az iskolában, és fáklyavivő a Csemadok nádszegi alapszervezetében. Tiszteletére róla nevezték el azt a díjat, amelyet minden évben a ballagó diákok legkiválóbbja vehet át, aki a magyar nyelv és irodalom terén kiemelkedő eredményt ért el alapiskolás tanulmányai folyamán. Az ő kitüntetésük és elismerésük az Almási Mária – díj.

   Almási Máriának szervezői munkájában sok segítője volt az akkori tantestületből és a falu lakosai közül is, akik mind szívvel-lélekkel támogatták a közös ügyet.

   Meg kell említenünk, hogy néhány éven keresztül citerazenekar is működött a községben, Kratkóczky István vezetésével. Fennállásuk alatt, otthon és a környező falvak kulturális rendezvényein rendszeresen szerepeltek.

   Az 1990-es évek végétől Szarka Zsuzsanna „Napszínház”-i tevékenysége hozott új színt a nádszegi Csemadok életébe. A Napszínház egy befogadó színházként működött a nádszegi kultúrházban. Ismert művészek, zenészek és színművészek hoztak el értékes előadásokat a közönségnek.

   A Csemadok nemcsak a színjátszókat, hanem a zenekarokat is támogatta. 2012-ben a nádszegi FAGIFOR zenekar 30 éves fennállására rendezett jubileumi koncertet és bulit a Csemadok szervezte. Ez volt a zenekar újrakezdésének ünnepe is. Azóta a FAGIFOR, mint a Csemadok zenekara működik. A jelenlegi felállásban a zenekar tagjai: Csánó György, Soóky Ferenc, Tóth Tamás, Rózsa Sándor, Ozorák György és Vontszemű Alfonz. Az elmúlt években Varga Árpád és Varga György is FAGIFOR tagjai voltak.

   A szórakozáson kívül a komolyabb témák, beszélgetések is felkeltették a nádszegiek érdeklődését. Az elmúlt évtizedek során a Csemadok meghívására nagyon sok érdekes előadót, írót, utazót ismerhettünk meg személyesen.

   A nádszegi Csemadok jelenlegi elnöke Rózsa Beatrix. Neki köszönhetjük többek között a már hagyománnyá vált „Versmaraton”-t a költészet napja alkalmából, ádventi koszorú készítését a templom előtti téren, tojásfa díszítését húsvétra, májusfa állítását, a kulturális napokat, minden évben megújuló – más és más témájú - nyári gyerektáborokat, farsangi álarcosbálokat, megemlékezést az aradi vértanúkról.

   Szervezetünk szorosan együttműködik a helyi önkormányzattal. Ennek példamutató eredményei a karácsonyi vásár, családi gyermeknap, Szent István napok és a március 15-ei ünnepségeken való aktív részvétel, valamint a kitelepítés 70. évfordulója alkalmából létrehozott emlékpark. A kitelepítés mindig nagy szívügye volt Beának, hiszen az ő őseit is kitelepítették. Az ő családja és külföldön élő rokonai voltak azok, akik elkezdték falunkban a családi találkozókat. Bea itt is fáklyavivőként járt elöl.

   A Csemadok jelenlegi tagjai is szívüket és lelküket adják a magyar kultúráért és a nádszegiek színvonalas művelődéséért, szórakoztatásáért. A munka nagy részét mindig az elnökasszony, Rózsa Beatrix vállalja be, és az ő kezében összpontosul minden. Nagyon rátermett és kitartó egyéniség, jó ötletekkel. Az akciókat minden évben megpróbálja bővíteni. Így volt ez a tavalyi évben az április 11-ei Versmaratonon is, amikor a Fagifor zenekar műsorával színesítette a napot, hogy egyre több lakost csábítson a kultúra házába. Egy hatalmas szerető szívvel megáldott anya és nagymama, aki arról is gondoskodik, hogy az iskolai szünnapok ideje alatt is értelmesen foglalja le a falu gyermekeit, hogy a jó úton járjanak. Így indultak el a nyári gyermektáborok, húsvéti kézműves táborok, tojáskeresés a templomkertben, bábszínház meghívása. Nem feledkezett meg a felnőttekről sem, amikor október 20-án Rékasi Károly színészt hívta meg egy Wass Albert estre az 56-os forradalom tiszteletére. Már 10 éve készíti egy kis társasággal a falusi ádventi koszorút. A helyi plébános úrral is együttműködik a Csemadok. Idén mézeskalácsot sütöttek együtt. A legutóbbi falusi szilveszteren a Csemadok vállalta a büfét, ennek köszönhetően egy színvonalas és nagyszabású, ünnepélyes évzáróval tudta megvendégelni a Csemadokban évek óta tevékenykedő és tevékenykedett személyeket.

   Fábry Zoltán így fogalmazott: „A szlovákiai magyarság tegnap és ma, csak nyelvével, nyelvében és nyelvének élhet emberhez méltó életet. Munkás, paraszt, nép fia: kezedben, nyelveden a magyar szó jövője, a magyar emberség lehetősége. A sornak nem szabad megszakadnia, a láncnak nem szabad elszakadnia. Add tovább!”

   Szavai mai is időszerűek. Amíg vannak, akik a közügyekért kiállnak és tesznek, addig a lánc nem szakad el. Köszönjük elődeink munkáját, és köszönet mindazoknak, akik ma értünk, megmaradásunkért dolgoznak. Isten éltesse a 70 éves nádszegi Csemadokot.