Az elmúlt két esztendőben reményünket fejeztük ki és imáinkban hordoztuk, hogy ha Isten is engedi és éltet majd bennünket, 2022-ben ismét szeretnénk megszervezni a két évig szüneteltetésre kényszerült tábori hetünket. A cél nem változott: a résztvevő gyermekekhez közelebb hozni az Igét, Krisztust, s hitben megerősíteni őket. Az öt napig tartó alkalom, valamint a táborzáró istentisztelet hisszük és valljuk, lelkileg és testileg is felüdítette a gyermekeket, úgy a történetekkel, a csoportos beszélgetésekkel, kézműves foglalkozásokkal, játékokkal, mind pedig a sporteseményekkel együtt.
A Deáki Református Egyházközség így a mintegy két év kihagyás után 2022-ben július 4-e és 10-e között Isten kegyelméből ismét megszervezhette a Vakációs Bibliahetet az óvodások és alapiskolások számára a Keresztény Oktatásért és Erkölcsi Nevelésért Alapítvány idei évre készített programja alapján, amelyet még a koronavírus járvány kitörte előtt, a 2020-as évre éppen a felvidéki munkacsoport állított össze TervezŐ címmel.
A játékokkal és különböző foglalkozásokkal fűszerezett tábori hét alatt mély bibliai üzeneteket hordozó történetekkel is megismerkedhetett a mintegy hetven fős gyermeksereg az idős ősatya, Ábrahám unokájának, vagyis Jákobnak életén keresztül.
Az ősatya élete jó alapot teremtett a csoportos beszélgetésekhez, s egyben emlékeztetett az Isten hűségére és megerősítette a belé vetett hitünket, de a Neki való engedelmességről és az abból adódó bátorságról is szó volt, mint ahogyan a hibáinkról, vétkeinkről is. A történetből mindenki levonhatta a tanulságot, illetve átgondolhatta annak üzenetét a tízórai elfogyasztása közben.
Reggel hét óra. Fokozatosan érkeznek előbb a tábori segítők és a háttérmunkát biztosító asszonyok a teljes egészében megújult gyülekezeti házba és udvarra, majd nem sokkal később már az első gyermekek is megjelennek a tábor helyszínén a regisztrációs-asztalnál. Fél órával később már majdnem mindenki itt van, hogy a fél kilenckor kezdődő reggeli torna keretében a templomi foglalkozás előtt még egy kicsit megmozgassák magukat.
Ezután a templomban folytatódott a program énekléssel. Minden nap új énekeket is tanultak a gyermekek, de elhangzott az előző évek kedvelt énekei közül is néhány. A már ismerteket bátran és magabiztosan fújják a fiúk és a lányok, de az újabbakat is hamar megszeretik egy idő után, hiszen minden nap gazdagodnak egy-egy új énekkel.
A rávezető bábjáték után a tényleges történetmesélés következett, majd rövid magyarázattal, áhítattal és imádsággal fejeztük be a templomi együttléteket, hogy a szorgos asszonyi kezek által elkészített napi 120 kiflit elfogyasszuk tízórai gyanánt.
A templomban hallott üzenet továbbgondolása korosztálynak megfelelően három csoportban zajlott a gyülekezeti házban, valamint a parókia-udvaron felállított kissátor alatt is, majd kézműves-foglalkozással és az aznapra előírt aranymondás megtanulásával és imaközösséggel egybekötve.
Az ebédet a helyi nyugdíjas klubban fogyasztottuk el az Önkormányzat támogatásával, amely után különféle ügyességi játékokból vehették ki a részüket a gyermekek, vagy népi fajátékokkal játszhattak egészen addig, amíg jól érezték magukat. Voltak, akikért már három órakor eljöttek a szülők, mások viszont még fél öt után is maradtak volna...
A gyermekek nem csupán Deákiról, de Peredről, Vágfarkasdról, Nagymácsédról, Alsó- és Felsőszeliből is érkeztek. Sőt, nem csupán reformátusok, hanem katolikusok és evangélikusok, valamint felekezeten kívüliek is, szinte mindenki, aki itt szeretett volna lenni.
A tábort többek között ezért is szervezzük meg évről évre, hogy felekezeti hovatartozás nélkül a gyermekek szívébe szórjuk és elültessük a jó magot, valamint az Úr útjára vezessük őket.
A számos pozitív szülői és nagyszülői, de mindenekelőtt gyermeki visszajelzés mellett öröm látni, hogy a segítők között ismét voltak olyanok, akik néhány évvel ezelőtt még maguk is táborozók voltak. Most viszont már aktívan bekapcsolódnak a többnapos együttlét szervezésébe és aztán kivitelezésébe, vagy éppen a gyermekek felügyeletét vállalják fel.
Hisszük, hogy a kicsik és a nagyok is egyaránt jól érezték magukat a tábor ideje alatt és sok megfontolásra szánt bölcsességet is magukkal vittek, nemcsak azokat az élményeket, amelyeket a közös játékok és a barátokkal való együttlét adtak. Mindenekelőtt azonban valljuk, hogy lelkiekben érte a gyermekeket a legnagyobb áldás és öröm.
A három különböző csoportot Édes Ákos és Réka lelkipásztorok mellett Baranyai Anett vezette, az élményszerű tevékenységeket, a kézműves-foglalkozásokat pedig Danada Szilvia és Tímea, Lippa Anita, Laczkó Judit, Néma Erika és Zilizi Jolán vezették.
További segítőink, tábori vezetőink voltak még Szabó Zsuzsa, Néma Anita, egykori gyermektáborozó, aki a hét fotozását is felvállalta, Sósik Tímea tanítónő, valamint Kanuch Flóra a gitárkezeléssel, Renczés Emese vágsellyei kántorlányunk pedig a zongorával szolgált a táborban.
A segítők mellett pedig a gyülekezet asszonyai felváltva vállalták a naponkénti finomságok – tízórai és uzsonna – elkészítését, illetve a szülők és nagyszülők által támogatásként hozott édességek és gyümölcsök tálalását.
Az idei tábort is nagyon sokan támogatták, úgy az elmondott imáikkal, mind pedig anyagilag és természetbenileg egyaránt, amely támogatásokért hálás szívvel mondunk köszönetet!
Kiemelnénk még a helyi Önkormányzat segítségét és a Nyitra Megyei Önkormányzat támogatását is, hiszen a Leader kistérségi régió-projekt támogatásának keretében csütörtöki napon sor kerülhetett a Magyarországról, Zsámbékról közénk érkező Fabók „Mancsi“ Mariann előadására is a Székely menyasszony meg az ördög címmel mindenki nagy örömére. A tábor szívügye volt nem csupán a lelkészeknek, de a Deáki Református Egyházközségnek is, akik mind anyagi, mind természetbeli adományokkal támogatták a tábor szervezését.
A bibliahét zárására a vasárnapi istentisztelet keretén belül került sor, melyre meghívtuk a szülőket, nagyszülőket is, s a templom Isten kegyelméből zsúfolásig megtelt hálaadó gyermekekkel és Testvérekkel. A tábor zárásaképp idén is bizonyságot tehettek a gyermekek a gyülekezet és a szülők előtt mindarról, amit a tábor alatt kaptak. Az istentisztelet alkalmával elénekelték a megtanult énekeket.
Beszámolónkat azzal a reménységgel fejezzük be, hogy ha az Úr is úgy akarja és megtart bennünket, nagy várakozással tekintünk majd előre a 2023-as esztendő nyara felé is, hogy hasonló örömmel várjuk majd a Református napközis gyermektábort és a gyerkőcöket jövőre is.
„Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az ÚR –: jólétet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövő az, amelyet nektek szánok.”
Jeremiás könyve 29. fejezet 11. vers
Menü |