Az igazi drukker mindent tud a csapatról. Ha teheti, elmegy még az edzésekre is. A zenekaroknál is vannak drukkerek. Persze, rajongók, így hívják őket a nagyok. Itt mifelénk, szűk hazánkban, a Mátyusföldön sincs ez másképp. A rajongó elmegy a zenekari próbára, meghallgatja a legfrissebben begyakorolt dalt, ha ki nem rúgják, akkor még kritikát is mond. A zenekar legközelebbi fellépésekor ott van, szorít, hogy a begyakorolt szám jó legyen, sikerüljön. Ekkor válik drukerré. Számít minden hang, minden gesztus és mozdulat a színpadon.
Ma már retro korszaknak számít az az időszak „Amikor én még kis srác voltam“, és minden gyerek gitáros, dobos vagy énekes akart lenni egy rock-zenekarban. Persze, csak a tűzoltó és a mozdonyvezető után. Ki ne ismerte volna annakidején környékünkön az Arcturust, a Treffet, a Clubot, a Polyfóniát, az Európát, a T-Modellt, az Ex-Modifikot, a Voxot. Volt, aki magyar rockzenét játszott, volt, aki szlovákot, volt, aki angolt és mulatósat. Az arányokat saját ízlésének megfelelően alakította. Jó menedzseléssel és repertoárral nyugati profi hajózenekarrá is válhatott az, aki ráhajtott.
Járási szinten maradt a rivalizálás a zenekarok között. Hogy kit, hova, mikor, hányszor hívtak játszani az azon múlott, milyen tábort, hány embert vonzott oda. Ebben volt igazán jelentősége a drukkereknek. A Csehszlovák-Szovjet Barátság Szövetségnek, a mácsédi nőszövetségnek, a taksonyi sportnak vagy a nádszegi szövetkezetnek ugyan mindegy volt, hogy mit fog játszani a zenekar, csak legyenek sokan a mulatságon, és legyen bevétele a vöröskeresztnek. A zenekar rajongóit pedig nem érdekelte a szervező. Lehetett az a SzISz vagy a Csemadok, vagy akár a helyi vadásztársaság is. Mindegy. A kedvenc zenekarom játszik a hétvégén, olvastam az galántai állomás plakátján, ott kell lennem akkor is, ha az anyám másnap reggel kihajt a földekre mákot szedni vagy kapálni. Legföljebb beledöglök.
Aki tinédzserként, fiatalon lázadni akart annak a legjobb terep a rockkoncert. A koncertek kicsiben: az a mulatság a kultúrházban, a focipályán egy jó rockzenét játszó zenekarral. Magáénak érezhette a dalokat, aki eljött. A rajongótábor a zenekar része volt. Ha a Treff mulatságon megjelentek a nádszegiek, Bazsó, a dobos máris beütötte a négyet és megszólalt a Piramis. „A becsület ennél mégis többet ér!“. A Treffre járók közt ki ne ismerte volna a két elválaszthatatlant, a Bírót és a Betörőt. Az igazi nevük homályba veszik. Bírónak biztos ez a vezetékneve, Betörőnél ez nem valószínű. Ott volt a Kócos, a Szőke, a Zsatya, a Vinci, a Jasszer, a Mozgó – akinek a P.Mobil Örökmozgó dalát kellet eljátszani. Szóval ott volt mindenki, aki számított. Ott voltak a lányok, a Cinegék, és az énekes duó, akik feljöttek a színpadra, és kapásból, próbák nélkül énekelték a Neoton dalokat meg a Szűcs Juditot. /Gondolom, előtte már meghallgatták mit játszunk, és otthon ezt tanulták be/. Eljöttek a lányok, akik szerelmesek voltak a majdnem Révész Sándor énekesbe, Cetli Feribe, vagy a gitárosokba, Péterbe, Öcsibe, Gyuriba, a nős dobosba, vagy esetleg a zongoristába. Egyszer, mikor megjelent egy lány az ajtóban, belépett, hosszú szőke, göndör hajában friss margarétával, legyökereztünk. Mindenki szerelmes lett. A jelenség megbabonázta a zenekart. Elfelejtettük mit játszunk, hol tartunk. Gyorsan befejeztük a kört és megpróbáltunk lehiggadni. „Úristen, ki ez a lány?“. Kinek lesz a párja? Valakié lett, biztos.
A Treff jelentése találat, találkozás vagy makk, mármint a kártyában. Mindenképpen találó. A zenekartagok a mulatságokon találták meg párjukat, és az a drukkerek közt is nagyjából igaz. Az igazi rajongók ma is odavannak a rock-zenéért. Csácse odaköltözött a faluba, ahol ma a Retrock főhadiszállása van. A feleségével /mondanom sem kell, a mulatságokon ismerkedtek meg/ elmennek minden bulira, és ő maga megjelenik a próbákon is. A rock és a környék amatőr rock-zenekarainak nagy rajongója, igazi drukkere a keménymag, az Ultras, oszlopos tagja volt Gabi. Bán Gabi testvérével, Évával mindig ott volt, ahol a rockzene szólt. Ma 20 éve, hogy tragikusan elhunyt. Talán épp egy koncertről jött hazafelé. A rajongóknak szóljon a dal és játszunk tovább!
„Mindazokért, akik nincsenek itt, mindazokért egy-egy gyertya égjen“ /V-Moto’rock/
A képen: Kohel Szilvi (Csácse), Bán Éva, Bán Gábor, Bartos Laci (Csikk), Karasík Tibor (Didinko), Kontár Attila (Csura)
Drukkerek 2023-ban:
Menü |