Mátyusföldi mester, királyrévi gyökerekkel és indulással, lakhelyét és munkáját tekintve pedig több településünkhöz kötődik.
Királyrévben születtem, ott nőttem fel, első munkahelyem is a faluban volt. A helyi kőfaragóműhelyben dolgoztam a 89-es változások idején, majd élve a privatizáció adta lehetőséggel, öcsémmel, Nagy Istvánnal együtt családi vállalkozásként folytattuk. Egy ideig Zsigárdon dolgoztunk, majd Pereden, a temetővel szemben építettünk fel egy nagyobb műhelyt, ahol már nagyobb vágó- és csiszológépeket is el tudtunk helyezni. Évek múltával, a kilencvenes évek közepén, Vágsellyén vásároltunk egy épületrészt, ugyancsak a köztemető szomszédságában, annak főbejárata mellett. Ez üzletként, kiállítóteremként szolgál mind a mai napig. Nemsokára pedig egy új, nagy alapterületű műhelyben kezdünk el dolgozni, Vágkirályfán, közvetlenül a Galánta-Sellye főút mellett. Itt már modern, nagykapacitású gépekkel tudunk majd dolgozni. Tehát elmondhatom, mátyusföldi vagyok.
Ahogy azt említette a politikai változásokat követően, több mint harminc éve, családi vállalkozásként alapították meg műhelyüket. Arról kérdezném, minek köszönhetik eredményességüket, illetve, hogy az egyre gyarapodó konkurencia milyen hatással volt és van tevékenységükre?
A megrendelő jó minőségű követ, kiváló, pontos munkát, megfelelő árat és garanciát vár tőlünk. Igénye érthető és természetes. A munkában eltelt több mint negyven év, valamint vállalkozásunk folyamatos fejlődése a bizonyítéka, hogy a kitartó munka, az emberek bizalmának megszerzése és megtartása milyen fontos. De ez minden szolgáltatással így van. A konkurenciával sose volt nagyobb problémánk. A gyorsan gazdagodni akarók egy idő után ismét új területen próbálkoztak, a ma is tevékenykedők pedig a síremlékek bemérését és lerakását végzik, velünk ellentétben nem foglalkoznak a kő megmunkálásával.
A világ, a technológia változásai hogyan hatottak a kőfaragó szakmára? Úgy vélem, az új anyagok, az új elvárások, a divat változásai rugalmasságot, alkalmazkodó képességet, a szakmai tudás folyamatos fejlesztését igénylik.
A síremlékek készítésének technikája nagyot változott az utóbbi évtizedekben. Mi, kezdetben, a régi technológia szerint, magunk készítettük a műkövet, vágtuk, csiszoltuk, beépítettük. Emellett az öreg síremlékek, feliratok, kelyhek, vázák felújítása, cseréje kitöltötte a munkanapokat. A változásokat követően megjelent a terméskövek és a műkövek sokasága. Különböző fajtájúak, eredetűek, változatos színekkel és minőséggel, sokszor elképesztő árakon elárasztották a piacot, lehetőséget adva a visszaélésekre is. Azóta letisztult a helyzet, maradtak az elfogadható áron tisztességes munkát kínáló és végző cégek, mesterek. Az új anyagok tulajdonságaira leginkább munka közben jön rá az ember. Természetesen előtte átnézi az útmutatókat, tanulmányozza a kő szerkezetét és tulajdonságait, kipróbálja a megmunkálás módozatait. Az új berendezésekkel, megmunkálógépekkel már sokkal pontosabb munkát végzünk, szebb, mutatósabb termékeket tudunk készíteni. Egy lézervágó például tökéletes munkát végez. Követve az elsősorban nyugatról érkező divatok táplálta igényeket, amelyek túlnyomórészt a síremlékek díszítőelemeire vonatkoznak, tervezővel dolgozunk együtt, aki a megrendelés alapján megrajzolja, mi pedig elkészítjük a kért, egyedi tárgyat.
Úgy tudom, sok helyen vállalta régi síremlékek, emléktáblák, emlékoszlopok renoválását, de újak készítését is, amelyek már inkább a művészetek irányába tolják a kőfaragó mesterséget. Kérem, soroljon fel néhány ilyen munkáját. Mennyiben más ez a tevékenység? Megrendelések esetén folytatja-e ezt a szakma magasabb fokát jelentő munkát?
Ez a munka a régi emlékművek, emléktáblák felújítását jelenti, de újak elkészítését is vállaltuk, vállaljuk. Ilyen többek között a negyedi református templom udvarán található kitelepítési emlékmű, a farkasdi református templom falán lévő emléktábla, a zsigárdi református templom udvarán található emlékmű, Királyrévben, a templom falán elhelyezett fehérmárvány emléktábla a kitelepítettek neveivel. Deákin a református 1. világháborús emlékművet újítottuk fel teljes egészében, de egy új márványtáblát is készítettünk. Mi csináltuk meg a deáki katolikus templom úrasztalát, elvégeztük a 2. világháborús emléktábla felújítását, és Trianon emlékművet készítettünk a templomkertbe. A mi munkánk a galántai Csemadok-székház falán elhelyezett Kodály és Petőfi emléktáblák, valamint a Csemadok vágsellyei épületén elhelyezett tábla is. Minden egyes munka anyagismeretet, alapos előkészítést, türelmet és pontosságot igényelt. Mindegyik feladat egy-egy kihívást is jelentett, de felüdülést is az évtizedek megszokottságából, és persze a jól végzett munka örömét.
Melyek azok az elvek, ami szerint éli az életét, végzi a munkáját? Milyen tanácsokkal látja el fiát, a családi vállalkozás folytatóját?
Tapasztalatból állítom, hogy a célok kitűzése a legfontosabb. Legyenek azok kicsik vagy nagyok, ha nincs nagyobb akadály, betegség vagy hasonló, akkor minden elérhető. Munkával, kitartással, tisztességes hozzáállással minden megvalósítható. Az akarat, a pozitív hozzáállás, a becsületesen elvégzett munka - ez a mesterember ismérve és legjobb reklámja.
Hét évtizeddel a hátam mögött még dolgozom, persze csak annyit vállalok, amennyit bírok. Fiam, Ervin viszi tovább a szakmát, kitanulta a mesterség csínját-bínját, jó szakember, kitűnő technikai ismeretekkel rendelkezik, emellett ért a vállalkozás vezetéséhez. Tudom, a cég jó kezekbe kerül. Köszönöm a Mindenhatónak, ez a célom is teljesült.
Menü |