<<  236/497 >>

Magyarokat számoltak

25.5.2021 13:46

http://www.terrahirujsag.sk/

   A népszámlálás részleges eredményei / közvélemény-kutatás

   A májusban következő szakaszába lépő népszámlálás eddigi eredményeiről az Új Szó napilap megrendelésére a pozsonyi AKO ügynökség végzett közvélemény-kutatást. Az adatok alapján a megkérdezettek 9,8 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek.

   A kutatásban arra is rákérdeztek, hogy az idei népszámlálás során a nemzetiségre vonatkozó második kérdésre milyen választ adtak a polgárok. A megkérdezettek 2,2 százaléka válaszolt úgy, hogy ennél a kérdésnél a magyar nemzetiséget jelölte meg. Ők elsődlegesen szlováknak, esetleg romának vallják magukat.  Az AKO felmérése szerint a szlovákiai magyarok körében 150 ezren vannak, akik elsődlegesen magyarnak, másodlagosan valamilyen más nemzetiségűnek vallják magukat, valamint további 97 500 olyan polgár is van, aki a nemzetiségre vonatkozó második kérdésnél jelölte meg a magyart.

   A felmérés részleges eredményeit magyar nemzeti közösségünk ismert személyiségei véleményezték.

 

Lampl Zsuzsanna, szociológus

   Ebből a felmérésből az derül ki, hogy az összlakosságot reprezentálni szándékozó minta 91 százaléka nem élt vagy nem fog élni a második nemzetiség feltüntetésének lehetőségével, vagyis a döntő többséget nem szólítja meg a kettős nemzetiség kérdése. Nemzetiségek szerint lebontva, ez sokkal jellemzőbb a szlovákokra, mint a magyarokra, hiszen a szlovákok 93 százaléka csakis szlováknak tartja magát, a magyaroknak viszont csak két harmada tartja magát csakis magyarnak, egyharmaduk második nemzetiséget is bejelöl(t).

   A közölt információk szerint a magyarok száma a mintában az összlakosságon belüli számarányukat tükrözte – pontos számukat nem láttam feltüntetve, csupán azt, hogy a megkérdezettek 9,8 százaléka vallotta magát magyarnak, de ez nem okvetlenül ugyanaz, mint a számarány – , vagyis mindenképpen kevesebb mint 100 magyarról van szó. Ez olyan alacsony szám, amiből én nem mernék messzemenő következtetéseket levonni.

   A saját felméréseim alapján – amelyekben 800-tól 3 000 magyar nemzetiségű megkérdezett alkotja a mintát – nem látok igazoltnak ilyen magas arányú kettős nemzetiséget. A tapasztalatom az, hogy aki a szülei alapján magyar származású, de magát már szlováknak deklarálja, általában csak a szlovák nemzetiséget jelöli be, holott a kérdőívben arra is van lehetősége, hogy párhuzamosan a magyart is bejelölje. Viszont én ezt nem a népszámlálási ívben alkalmazott kérdéssel szoktam tudakolni. Azonban ez a felmérés sem a népszámlálási ívben feltüntetett két kérdést teszi fel, hanem egy teljesen másképp megfogalmazottat (vagyis itt három különbözőképpen feltett kérdésről van szó: a népszámlálási, az általam alkalmazott kérdés és az AKO-s kérdés). Hogy ez kérdezéstechnikailag jó kérdés-e vagy sem, nem tudom megítélni, mert nem ismerem a válaszlehetőségeket, de épp az összehasonlíthatóság kedvéért én ugyanazt a két kérdést tettem volna fel, ami a népszámlálási ívben szerepel.

   Többet ezzel a témával nem is foglalkoznék, ugyanis a tárgyalt kérdésében számomra a népszámlálás hivatalos eredményei lesznek mérvadók.

 

Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője

   Véleményem szerint kimondottan nehéz szakmai megjegyzéseket fűzni a népszámlálási felmérés eredményeihez, méghozzá két okból kifolyólag. Az egyik ok, hogy ez „csak” egy felmérés, miközben a szlovák állampolgárok egy részét a következő hetekben számolják meg. A népszámláláson és a kutatási mintában hiányzók között felülreprezentáltak a romák, köztük a magyarul beszélő cigányok, ami alapjaiban módosíthatja a számokat. Amennyiben az AKO eredményei egybevágnak a Statisztikai Hivatal végső számaival, számomra teljesen más szempontból válik nagyon érdekessé a kutatás: azt bizonyítja, hogy az ügynökségnek jó a magyar mintája és a politikai közvélemény-kutatásaikra is érdemes kiemelten figyelni. A másik ok, ami megnehezíti az értékelést, a folyamatosság hiánya. Mivel az előző népszámláláson csak egy nemzetiséget adhattak meg a válaszadók, nincsenek viszonyítási alapjaink. Csak találgathatunk arról, milyen motivációtól vezérelve tűntek fel a kettős nemzetiségüket vállaló válaszadók. A kérdés félreértelmezése, államhoz való lojalitás, vegyes családi háttér, újra felfedezett gyökerek, vagy az asszimiláció köztes lépcsőfoka magyarázza a jelenséget? Mindegyik tényező szerepet játszhat abban, hogy hirtelen nem csak egynemzetiségű magyarokról és szlovákokról, hanem egy viszonylag nagy, bevallottan vegyes nemzetiségi önértékeléssel bíró csoportról is beszélünk. Mélyebb, a válaszadók motivációit vizsgáló kutatások nélkül nem lehet választ adni arra a kérdésre, hogy a kettős nemzetiség bevallásának lehetősége érdemben segített a magyar közösség megítélésén és láthatóvá tette a rejtőzködő magyarokat, vagy megnyitott egy nagyon veszélyes, az önképet megrengető témát.

 

Kovács Balázs, a 2021-es népszámlálási kampány koordinátora

   Kezdeném azzal, hogy bár megalapozott szakmai véleménnyel nem tudok szolgálni, a legjobb esetben is korlátozottnak tartom a kutatásból levonható tanulságok érvényességét. A felmérés szűk nemzetiségi mintával dolgozott, így erősen kérdéses, hogy a népszámlálás végső adatai mennyiben fogják igazolni a mostani felmérés eredményeit. A dolog annál is inkább így áll, mert továbbra is hátra van a népszámlálás második, asszisztált szakasza. Több szempontból is szkeptikus vagyok. Ha a második nemzetiséget jelölők aránya a magukat elsődlegesen magyarként regisztrálók körében magas lesz (ahogy azt a felmérés állítja), az mintegy utólagosan igazolhatja a kettős nemzetiséggel kapcsolatos aggályok megalapozottságát. Hiszen ezáltal „statisztikai” szlovákok jelennek meg olyan döntően magyar környezetben, ami nagymértékben növeli a közösség kiszolgáltatottságát az állam irányába: így teheti például nehezebbé a magyarnyelv-használat melletti érvelést. A népszámlálási kampány ebből a megfontolásból is képviselte – a vegyes családokból származók teljes értékűként kezelése mellett – azt a szemlélet, hogy a magyarság szempontjából a legjobb megoldás a magyar nemzetiséget kizárólag az első helyen megjelölni. A második nemzetiség opciója kétségkívül széles rétegek számára tette lehetővé a kisebbségi identitással való legalább részleges azonosulást, ami önmagában pozitív fejlemény. Ugyanakkor azzal a nem szándékolt következménnyel is járhat – hangsúly a feltételes módon –, hogy a súlyos önámításokra és ködevésre mindenkor fogékony közvélemény azt a hamis illúziót táplálja majd, hogy a magyarok száma „statisztikai értelemben nő”, holott a valóságban az asszimilációs folyamatok változatlanul érvényesülnek. Ezzel az illúzióval már most érdemes leszámolni. Akárhogy is, a második nemzetiség értelmezése még inkább felértékelődik a népszámlálást követő időszakban.

 


Fényképgaléria


Ossza meg ismerőseivel
Facebook  Twitter  Google  LinkedIn  Pinterest  Email 

Hozzászólások

Hozzászólás hozzáadása

Ehhez a cikkhez még nincs hozzászólás


 
<<  236/497 >>



Támogatók – Partnerek


Menü
Aktuális számunk


Elérhetőségek
Kiadónk:
OZ Matúšova zem – Mátyusföld PT
Diakovce 754, 925 81
IČO: 50115286
Regisztrációs sz.: EV4066/10
ISSN 1338-6344
 
Szerkesztőség
Szabó Frigyes
0949 377 888
szabo@terrahirujsag.sk
Hirdetések
Szabó Tamás
0905 752 678
info@terrahirujsag.sk
Előfizetés: 0949 377 888
megrendelem@terrahirujsag.sk

Copyright © 2017 by FriTom International spol. s r.o. Minden jog fentartva!
Tvorba web stránok

Minden jog fenntartva - www.terrahirujsag.sk
Webdesign GRANDIOSOFT
© Copyright

Cookie beállítások
Weboldalunk működéséhez elengedhetetlen sütiket használunk, amelyek lehetővé teszik a weboldal alapvető funkcióinak megvalósítását. Ezeket a sütiket internetböngészője beállításainak módosításával letilthatja, ami befolyásolhatja a weboldal működését. Nem létfontosságú cookie-kat is szeretnénk használni weboldalunk működésének javítása érdekében. Ha engedélyezni szeretné őket, kattintson a hozzájárulásra.
Információk a cookie-król
Egyetértek Személyreszabás Elutasítom
<Vissza
Részletes cookie beállítások
Cookie-kat használunk az oldal alapvető funkcióinak biztosítása és a felhasználói élmény javítása érdekében. Az egyes kategóriákra vonatkozó hozzájárulását bármikor módosíthatja.
<Szükséges cookie-k (sütik)
 
A technikai sütik elengedhetetlenek weboldalunk megfelelő működéséhez. Ezeket elsősorban a termékek kosárban való tárolására, kedvenc termékeinek megjelenítésére, preferenciáinak és vásárlási folyamatának beállítására használják. A technikai cookie-k használatához nem szükséges az Ön hozzájárulása, de azokat jogos érdekünk alapján dolgozzuk fel. Beállíthatja böngészőjét úgy, hogy blokkolja az ilyen fájlokat, vagy értesítse Önt azokról. Ebben az esetben azonban előfordulhat, hogy weboldalunk egyes részei nem működnek megfelelően.
<Analitikai cookie-k
 
Az analitikai cookie-k lehetővé teszik, hogy mérjük weboldalunk teljesítményét és látogatóinak számát.
<Marketing cookie-k
 
A marketing cookie-kat a reklámok és a közösségi hálózatok használják a megjelenített hirdetések testreszabására, hogy azok a lehető legérdekesebbek legyenek az Ön számára.
Engedélyezem az összeset Kiválasztottak engedélyezése Elutasítom
Mentés Elutasítom