JÓKAI HAGYOMÁNYŐRZŐ TÁNCCSOPORT

   Vidékünkön a hetvenes évek végén hallhattunk először az elnépiesedett polgári táncokról, amelyeket Jókán még táncoltak az idősebbek. A még élő néphagyomány gyűjtésében, később a tánccsoport szervezésében és tevékenységében Szakál Máriának és Szakál Juliannának volt nagy szerepe. A kezdetekről, a jókai tánccsoportok alakulásáról, közel fél évszázados munkájáról és jelenéről Szakál Juliannát kérdeztük, aki nővérével, Máriával együtt azóta is a hagyományőrző tánccsoport irányítója, műsorainak összeállítója.

   1977 őszén Görföl Jenő előzetes néprajzi feltáró gyűjtése alapján a pozsonyi Népművelési Intézet és a Csemadok KB népművelési osztálya néprajzi gyűjtést végzett Jókán. Ahhoz, hogy film- és magnószalagra kerülhessenek a falunkban akkor még fellelhető néptánc, népdal, népmese és egyéb hagyományok Szabóné Szakál Mária, Szakál Julianna és Szabó Lajos lelkes munkájára volt szükség. Ők toborozták össze azokat, akik a falu népszokásait, hagyományos táncait még ismerték. Aki ismeri Jókát, az tudja, hogy ez a falu valamikor három részből állt: Nagy-Jóka, Kis-Jóka, Újhely-Jóka. Az idők folyamán a határok elmosódtak, de Újhely-Jóka egészen az 1960-as évekig különálló része volt a falunak külön közigazgatással, szövetkezettel. Újhely-Jóka jobban megőrizte régi hagyományait, így a néprajzi gyűjtés alkalmával főleg a falunak erre a részére lehetett támaszkodni. Itt még éltek a régi táncok, melyeket lakodalmakon, mulatságokon előszeretettel táncoltak. A néprajzi gyűjtés után Takács András buzdítására megalakult a hagyományőrző tánccsoport Szabóné Szakál Mária és Szakál Julianna vezetésével.

   A csoport először a néprajzi gyűjtésben tevékenyen résztvevő jókaiakból alakult. Utána a szülők magukkal hozták gyermekeiket, a gyermekek férjüket, feleségüket és az ő gyermekeiket. Arra is volt példa, hogy valaki önként jelentkezett, hogy táncolni szeretne, vagy mi szerveztük be, mert tudtuk, hogy jó táncos. A tagok a nyugdíjastól a munkáson, a diákon át az értelmiségiig minden féle foglakozású emberek, akiket a zene, a tánc, a hagyományok tisztelete és tudatos megtartása köt össze. Hiszen már Kodály Zoltán is megmondta „Nem lehet egészen boldog az az ember, akinek nem öröm a zene, az éneklés, a tánc“.

   A hagyományőrző tánccsoport első műsora tartalmazta az összes addig felkutatott táncot. Ezzel a programmal 1978-ban a Tavaszi szél vizet áraszt országos versenyben eljutottunk az országos elődöntőig.

   Rendszeresen részt vettünk mind a magyar, mind a szlovák járási, kerületi és országos versenyeken, fesztiválokon. A szlovák versenyeken sokszor egyedüli magyar csoportként léptünk színpadra.

   Megjártuk Zselizt, Gombaszögöt, Myjavát, Východnát, Zsolnát, Strážnicét, Pozsonyt.  Ezeken a fesztiválokon a műsorok rendezői által meghatározott témára kellett összeállításokat készíteni a jókai táncokból, énekekből, hagyományokból.

   Többször szerepeltünk külföldön: Ausztriában, Spanyolországban, Franciaországban, Németországban, Csehországban, Magyarországon. Sőt, egy alkalommal Csehszlovákiát képviseltük az egy egész hétig tartó Dunamenti Országok Folklórfesztiválján, melyre Kalocsán, Decsen és Szekszárdon került sor. Ahol megjelentünk, onnan mindig díjjal tértünk haza. A bírálóbizottságok általában a táncosok kiváló tánctudását és zene tisztaságát emelték ki. Ma már nehéz lenne többnapos fesztiválokon szerepelni, ha a meghívás nem jár költségtérítéssel. Ezért kénytelen a csoport a hazai, jókai fellépések mellett csak olyan szerepléseket vállalni, ahol a felmerülő költségeket megtérítik.

   Két lemez, valamint rádiófelvétel is készült zenénkből. Gyakran szerepeltünk a Szlovák Televízió műsorában, intervíziós adásokban, sőt 1981-ben a Csehszlovák Televízió Quittner János és Takács András forgatókönyve alapján Örökség címmel egy 30 perces filmet készített a csoporttal. 2018. január 6-án csoportunk néhány tagja sikeresen szerepelt az Újévköszöntő című műsorban Budapesten, a Művészetek Palotájában található Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Ezt a műsort élő adásban közvetítette a Duna televízió. 2018 februárjában a Szlovák Televízió filmszalagra rögzítette a csoport Jókai lakodalom című egészestés előadását, melynek közvetítésére 2022-ben került sor.

   Sokat tettünk falunk hagyományainak népszerűsítéséért és hála az Istennek  elmondhatjuk, hogy Jóka neve ma már nem ismeretlen a folklórban jártas hazai és külföldi szakemberek és előadók előtt, hiszen táncainkat filmszalagra rögzítette mind a Szlovák- mind a Magyar Tudományos Akadémia.

   A külföldi vendégszereplések mellett talán az volt a legemlékezetesebb esemény, amikor Východnán, az Intervízió által is közvetített főműsorban egyedüli magyar csoportként szerepelve férfijaink elénekelték a Somorjai koronára süt a nap című regruta nótát és a zsúfolásig megtelt amfiteátrumban, ahol 13 000 ember is elfér, erre olyan csend lett, hogy még a légy zümmögését is meg lehetett hallani. De amikor szólótáncosunk, Budai Laci bácsi - aki ma már az égi színpadon ropja a táncot – megparacsolta a Bertókét, óriási vastapsvihar tört ki, mint egy rockkoncerten és zengett „Budai do toho“. Így ünnepelték őt nem csak a szlovákiai professzionális- és amatőr táncegyüttesek tagjai, hanem az egész közönség, mert mindenkit lenyűgözött megjelenésével, hatalmas bajuszával és természetesen nem utolsó sorban tánctudásával. A csoport többi tagja is kitett magáért, és kitűnő táncosként nem hozott szégyent a magyarokra. Itt meg kell említeni, hogy Laci bácsi az előző napon is remekelt, amikor második helyezést ért el a Liptovský Ján-ban megrendezett szlovákiai amatőr szólótáncosok versenyében.

   Műsorainkat a csoport vezetője, Szakál Julianna állítja össze a faluban többszöri néprajzi gyűjtéssel összegyűjtött anyagok és saját gyűjtései alapján. Mi nem támaszkodhatunk más együttesek programjaira vagy kész koreográfiákra, mert folklórcsoport lévén, csak a saját falunkban összegyűjtött anyagot vihetjük színpadra. Repertoárnukban Jókán fellelhető táncok vannak: barátoké és Bertóké verbunk, csárdás, dudacsárdás, elnépiesedett polgári táncok. Három egészestés műsorunkban Jóka hagyományai lettek színpadra állítva. Ezek a következők: Jókai lakodalom, Jeles napok, farsangi mulatságok, valamint az Így mulattunk mi. Ezekben az műsorokban a tánc mellett a szöveg és az ének is helyet kap.

   A Jókai lakodalom a családi szokások legszebbikét, legvidámabbikát, a lakodalmat eleveníti fel annak összes szereplőjével. Van benne vőfély, násznagy, örömapa, örömanya, vőlegény, menyasszony, koszorúslányok, legénybarátok, szakácsné. Az események forgatagában ellopják a menyasszony-lepényt, megtáncoltatják a menyasszonyt és jókai szokás szerint a lesők, mármint a közönség sem marad étlen, szomjan. Ezt a műsorunkat filmszalagra rögzítette a Szlovák Tudományos Akadémia.

   A Jeles napok – farsangi mulatságok című műsorban az    András-naptól   farsangig    tartó    téli   időszak népszokásai, hagyományai lettek bemutatva.

   Az Így mulattunk mi felidézni a régi napok hangulatát, amikor még nem volt televízió, és az emberek sokat beszélgettek egymással, énekeltek, megtartották a szokásokat, tudtak önfeledten szórakozni, de komolyan és méltósággal ünnepelni is. Helyet kapott benne a gyermekek önfeledt játéka, hiszen az állatok nyári legeltetése ugyan az ő feladatuk volt, de ez a foglalatosság nem akadályozta meg őket abban, hogy sokat játszanak kint a határban, és a Kis-Duna partján. Ezeknek a játékoknak a színpadra alkalmazásához nővéremmel, Szabóné Szakál Máriával, gyermekszereplőkkel bővítettük a csoportot.

   A Jókán gyűjtött, és a csoport által bemutatott és népszerűsített táncok ma már rendszeresen jelen vannak mind a magyarországi, mind a hazai táncházak táncrendjében. Táncainkat szívesen táncolják a világ más tájain is. Kedves meglepetés volt, amikor az interneten találtunk rá egy olyan tánccsoportra, akik a mi táncainkat táncolják Japánban.

   A csoport tagjai a tánctanításból is aktívan kiveszik részüket. Nemcsak a helyi kultúrházban és más falvakban ismertették meg a résztvevőket táncainkkal, de az első, Kárpát-medencei Csoóri Sándor Népművészeti Fesztiválon Komáromban tánccsoportunk tagjainak jutott az a megtisztelő feladat, hogy a résztvevőkkel megtaníthatták a jókai táncokat.

   A csoportot kezdetben egy háromtagú helyi cigányzenekar kísérte Tankó Péter vezetésével. Később a Tátika zenekar, Hodek Mária vezetésével, valamint több éven át a Csiholók zenekar Pálfi Zsolt vezetésével működött együtt velünk. Itt kell megemlíteni, hogy ekkor a Csiholók zenekar prímása, a ma már ismert zenész, de akkor még csak tizenéves Lakatos Róbert volt. Velük több éven át sikeresen jártuk a fesztiválokat. Az utóbbi években a Csalló zenekar húzta a talpalávalót. Jelenleg pedig a somorjai Duna Folk Band kíséri a táncosokat.

   Örülünk a táncnak és örülünk egymásnak, jó a hangulat a táncosok között és ez a hangulat meggyőződésünk, hogy a közönségre is átragad. Nem lehet unalmasan szerepelni, mert azt megérzi a közönség, akkor a közönség is unatkozik. Ha mi beleéljük magunkat és átélve adjuk elő a műsorunkat, akkor a közönség is „veszi a lapot” beleéli magát a színpadi történésbe. A színpadra állított hagyományok önmagukban is akkora értékek, hogy nekünk csak közvetítenünk kell a befogadó közönség felé. Ez a hagyományőrző tánccsoport igyekszik a táncokon kívül éltetni, színpadra állítani a régi hagyományokat is. Aki még nem próbálta, nem is tudja elképzelni, milyen jó érzés népviseletbe öltözni, és így tovább vinni az elődeinktől átvett táncokat, hagyományokat. Mi örömmel ropjuk a táncot jelenlegi zenekarunk, a somorjai Duna Folk Bank vérpezsdítő muzsikájára. Táncos anyanyelvként szeretjük a jókai táncokat, mert ezeket a hagyományos táncokat őseinktől örököltük és a sajátjainknak tartjuk. Egyetértünk Sebő Ferenc népzenekutatóval, a magyar népzenei és táncház mozgalom elindítójával, a Sebő Együttes vezetőjével, aki a következőket mondta: ”A hagyományokat nem kell őrizni, mert nem rab, nem kell ápolni, mert nem beteg, hanem használni kell. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket."  Mi igyekszünk használni őket a magunk és mások örömére.

   Budai László, a csoport táncosa a 10. évfordulón megkapta a Csemadok Kiváló Népművésze díjat. A tánccsoport kétszer nyerte el a Csemadok Kiváló Népművészeti Csoportja címet, 2024 pedig a Csemadok Érdemes Művészeti Csoportja kitüntetésben részesült, ezen kívül 2023-ban elnyerte a Nagyszombati Kerület elnökének díját.

   A csoport fenntartója a Jókai Csemadok Alapszervezete, munkánkat a helyi önkormányzat is segíti.