JUDr. AGÓCS KŐRÖSI ILDIKÓT, NYITRA MEGYE ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐJÉT KÉRDEZTÜK
A Covid-19 oltóközpont létesítése Vágsellyén, új asztfaltszőnyeg 12 kilométernyi útszakaszon, a vágsellyei kórház részleges felújítása, szervezetek, intézmények rendezvényeinek anyagi támogatása – az utóbbi időszak megyei döntéseinek eredményei vidékünkön. Képviselőként, három megyei bizottság tagjaként mit tart a választások óta eltelt több mint három év legfontosabb eredményeinek?
Megyei képviselőként a képviselő testület mellett működő pénzügyi -, vagyonkezelési -, valamint szociális bizottságokban dolgozok. A pénzügyi bizottság tagjaként fontos eredménynek tartom, hogy a tavaly kezdődő koronavírus által okozott súlyos válság ellenére Nyitra megye továbbra is jól kondicionált pénzügyi helyzetben van, aminek bizonyítékaként a megye tavaly több mint 18 millió eurós tartalékalappal zárta az évet. Ennek a tartalékalapnak a teljes összege beépítésre került az ez évi költségvetésébe, és az előző évekhez hasonlóan a spórolás jelentős hányadát ismét fejlesztésekre fordítjuk. Nagyon sajnálom, hogy a Covid korlátozások miatt és az adóalapú bevételek kiesését kompenzálva az idén csökkentenünk kellett a kulturális- és a sport támogatásokat, viszont bízok benne, hogy jövőre minden visszaáll a régi kerékvágásba és valamennyi rendezvényt újra tudunk támogatni.
A vagyonkezelési bizottságban sajnos nagyon sok alkalommal tapasztalom, hogy a Vágsellyei járásban mennyire kevés megyei szervezésű intézményünk van, és ez által nagyon ritkán tárgyalunk a járásunkat érintő kérdésekről. Egyedüli kárpótlásként a vágsellyei rendelőintézet látható és lendületes fejlesztését tudom említeni, amely fokozatosan valóban felzárkózik a modern egészségügyi központok közé. Amennyiben a kórház régi gyerekpavilonjában sikerül a közeljövőben megvalósítani az EÚ által támogatott integrált egészségügyi központot is, számos új szakrendelővel, a kórház azon elhanyagolt épülete is újra teljes kihasználtsággal tud majd működni. A megyei létesítmények és főként a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények hiányát talán a szociális bizottságon belül tudom a legjobban hangoztatni. Ennek eredményeként minden bizonnyal a rendelőintézet épületében helyet kaphat majd egy speciális szociális intézmény is, amely főként az Alzheimer betegségben szenvedő pácienseknek nyújt majd biztonságos otthont és menedéket.
A megyei önkormányzat erőviszonyai, tehát a megyei képviselőtestület összetétele döntő tényező az önkormányzat munkáját illetően. Milyen tapasztalatai vannak a célok meghatározása és megvalósítása, valamint a fejlesztésekre szánt keretek arányos elosztása terén? Egyszerűbben fogalmazva, jut-e elegendő a mi vidékünkre a megyei intézmények működésére, a megyei hatáskörbe tartozó infrastruktúra karbantartására és fejlesztésére jóváhagyott pénzösszegekből?
Az összes 54 képviselő közül az MKP nyitra megyei frakciójában tizenketten dolgozunk, ez a tény úgy érzem, hogy kellő sújt és komolyságot ad a képviselőcsoportunknak az esetleges testületi tárgyalásokon és a célkitűzések átültetésénél. Óriási segítségnek tartom azt is, hogy Csenger Tibor személyében magyar nemzetiségű megyei alelnök dolgozik nap mint nap a megyei hivatalban és foglalkozik az ügyeinkkel, illetve gondosan figyeli és őrzi az értékeink megmaradását a megyén belül. Ami a járási kvóták lebontását illeti, sajnos itt nagyon sokszor tapasztalható a Vágsellyei járás kisebb mérete, egyrészt a pénzösszegek arányosságát tekintve, másrészt pedig a megyei intézmények és a képviselők számát (megjegy. összesen 4) tekintve.
A Vágsellyei járásból egyedüli magyar képviselőként tagja a megyei önkormányzatnak. Együtt tud-e dolgozni szűkebb régiónk érdekében a három sellyei képviselővel, és ez az együtt- működés miben mutatkozik meg?
Rögtön a választások után megmutatkozott, hogy a megyei képviseletünk nagyon nehéz helyzetbe került. Nem csak egyedüli magyar képviselőként, de egyedüli „nem városi” képviselőként kerültem be a testületbe, a megyei önkormányzatra vonatkozó mindenféle addigi tapasztalat nélkül. A tény, hogy a másik három képviselő a városban él, nagyon érezhető a megyei munka során, számukra értelemszerűen a város érdekei az elsők, bár fontos kérdésekről Andráši és Belický képviselőkkel mindig konstruktívan tudunk tárgyalni. Alföldi képviselőről nagyon nehezen tudok nyilatkozni, ugyanis nagyon ritkán, és nagyon rövid időre jelenik meg a képviselőtestületi üléseken és sajnos, a bizottsági munkákból is javarészt kivonta magát.
Az eddig tapasztaltak alapján milyen elképzelése van egy valóban jól, hatékonyan, valódi értékek alapján dolgozó megyei önkormányzatról? Miben kell a jelenlegi rendszernek változnia, hogy az önkormányzatiság, így a megyei is, valóban teljesíthesse a feladatát?
Bármilyen reformelmélettel ellentétben én úgy gondolom, hogy a megyei önkormányzat nagyon fontos és elmaradhatatlan része a közizgatásnak. Egyrészt sok olyan kérdéssel és feladatkörrel foglalkozik, ami az államigazgatásba nem tartozhat, viszont a községek és helyi önkormányzatok számára már túl nagy teher lenne. A megyék hatékonyabb és átláthatóbb működéséhez sok esetben fontos lenne a hatáskörök még világosabb leosztása úgy, hogy fontos esetekben, pl. a szociális és az egészségügyi ellátás terén ne legyenek nem egyértelmű átfedések a feladatkörökben. Ehhez természetesen a megyéknek megfelelő pénzforrást is kellene biztosítani, hogy az alapvető szolgáltatások biztosítása ne legyen pénz és spórolás kérdése. Nem elhanyagolható tényező és szempont lenne a megyék megfelelő működésénél, ha a megyék határai legalább részben megfelelnének a természetesen régiók határainak. Szinte hihetetlen, hogy az egymáshoz oly közel álló Galántai és Vágsellyei járás két külön megyében van, miközben a nagyszombati kollégák Dunaszerdahelytől Szakolcáig, mi pedig Nyitrán Komáromtól Tapolcsánig igazgatjuk a megyei ügyeket. Nem utolsó sorban fontos a mindenkori megyei vezetőség habitusa is. Úgy gondolom, hogy a rugalmas, újkori kihívásokra gyorsan reagálni képes, de ugyanakkor megfontolt vezetés nagyon sokban hozzájárulhat a megye sikeres működéséhez.
Menü |