Budapestre tekintve

   Úgy tűnik, szemmel látható ellenérzés mutatkozik tájainkon a nyílt társadalom ideájával szemben. Nálunk az emberek a városi bérházak egymásra nyíló ajtói mögül alulra menekülnek, ahol az olcsó telkeken, az eladósodást is vállalva, hivalkodóan nagy házakat építenek, és köréjük hatalmas falakat kanyarítanak, amelyek a tatárjárás idején is jól vizsgáztak volna.

   Az itteni társadalom nem érzi úgy, hogy valakik kedvéért megnyissa magát, megossza másokkal, amit megszerzett, hanem ellenkezőleg, az emberek inkább elzárkóznak egymás elől. A növekvő jólét és a nyugati életforma által erősödik a társadalmi elidegenedés is. A nyugati országok, mint Hollandia, Dánia, Németország, de főleg Észak-Amerika településeinek lakói viszont alig ismerik a kerítés intézményét, beton helyett füvet és virágokat telepítenek házuk köré. Ahogy az amcsi filmekből is láthatjuk, az újságkihordó fiúk kerékpárról dobálják a napi sajtót a házak elé, ahonnan senki sem tulajdonítja el azokat, ma már talán azért is, mert távolról kerülik az igazmondást. Igaz, a drága kerítés helyett duplacsövű puskák vigyázzák a házak nyugalmát. Nem sejtem, mekkora biztonsági kockázatot jelent ma Amerikára a Mexikó felől jövő bevándorló turizmus, de annyi bizonyos, az Ázsiában és Afrikában többnyire nomád törzsi viszonyok közül érkező illegális bevándorlók miatt Nyugat- Európa háztartásai is bizonyosan feltalálják hamarosan a kőkerítést. És bizonyosan fellendül majd a kézi fegyverek iránti kereslet is. Főként arra való tekintettel, hogy a bevándorlással csőstől özönlenek be a bűnöző elemek, ahol szerintük mindent szabad, csak ne legyen társadalmi béke, mert az nem jó valakiknek.

   A nyílt társadalom ideológiájának feltalálója, terjesztője és pénzelője, Soros György és szektája főként a keresztény alapú társadalmakat vette célkeresztbe. Nem egyebet akar, mint hogy bárki, bárhol otthon lehessen, ami azért nem teljesen igaz, mert nem is bárki, és nem is bárhol, hanem majd ők mondják meg, hogy kik és hol. Nem az iszlám országokban, nem Afrikában és Ázsiában, hanem a keresztény kultúrájú Európában és Amerika északi részén.

   Gyümölcséről ismerszik meg a fa, mondja példabeszédeiben Jézus. Az egykori tiszta vizű társadalmakat meg kell buherálni, hogy könnyebb legyen halászni a zavarosban. Annak alapján, amit tesz, és ahogy teszi, úgy néz ki, Soros feltette életét valamire, és ez a valami fontosabb neki, mint a pénz, mert az csak eszköz. Egyébként közel százévesen semmi hasznát se veheti, mert lehet, hogy már az ételt is megrágják neki. Nem sokan mondják ki, mert az pillanatnyilag nem PC, vagyis polkorrekt, de sokan a gatyájukat is rátennék, hogy Sorost elsősorban a szemet-szemért revánsa vezérli. Összeuszítani a keresztényeket és muszlimokat, hogy egymással foglalkozzanak. Eszükbe ne jusson, volt egyszer egy emberfia, aki kiűzte a Soroshoz hasonló kufárokat a jeruzsálemi templomból, és megvetette az ideális emberi társadalom alapjait, ahol nem a pénz dominál, hanem az emberek egymás iránti szeretete. Ugye, micsoda blőd gondolat ez manapság, mikor a világot a pénz prostituzáló ereje irányítja, és mindenkit meg lehet venni, mert az olyan fogalom, mint a lelkiismeret, kihalóban van.

   A vezető svájci bank, a Credit Suisse felmérése szerint a világ összvagyona 280 ezer milliárd dollár, és ennek felét, pontosabban 50,1 százalékát a világ lakosságának 1%-a birtokolja, vagy úgy is mondhatnánk - bitorolja, mert a fennmaradt 99 % az, aki ezt a vagyont kitermelte. Karl Marx, aki maga sem volt a templom egere, szantálfa asztala mögül úgy látta, mi sem egyszerűbb, mint ezt a hatalmas vagyont arányosan szétosztani a tömegek között, így teremtve meg a jólétet és a társadalmi békét. De ezt csak világforradalommal lehet megvalósítani. Ezzel a nemes célzattal indult a kommunista eszme győzelmes útjára, beindítva a bolsevik forradalmakat, a politikai tisztogatásokat, és százmilliónyi áldozat maradt utánuk szerte a világon.

   A társadalmi igazságosság alapjait, csak egyetlen ember volt képes lerakni a világ asztalára, maga Jézus Krisztus. Tanítását hatalmas tömegek hallgatták, zsidók és pogányok egyaránt, akik az akkori Római Birodalom területén éltek, és szavai hatására olykor tízezer ember is felvette a keresztséget egy-egy nap alatt. A Szentírásban olvasható, hogy Kafarnaum városában Jézus szombaton bement a zsinagógába és tanított. Mindenki nagyon csodálkozott tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.“ /Vagyis a vizet prédikálók, és bort ivók./ Egyszer, midőn Jézus okította tanítványait, értetlenül hallgatták szavait, mert épp ezt mondotta: ”Ne gondoljátok, hogy békét jöttem hozni a földre. Nem békét jöttem hozni, hanem kardot”. Ezek után tévesen azt gondolták, hogy ő lesz az a messiás, aki fegyveres felkeléssel megszabadítja Izraelt a római elnyomástól. Hol volt a józanész, hogy elhitték, egy maroknyi nép legyőzheti a hatalmas birodalmat. Később azonban elmagyarázta nekik, hogy az a kard nem Róma ellen fog fordulni, hanem bizony ellenük. „Kezet emelnek rátok, és üldözni fognak benneteket. Kiszolgáltatnak a zsinagógáknak és börtönbe vetnek, s némelyeket meg is ölnek. Az én nevemért mindenki gyűlölni fog titeket“. Kezdetben csak a zsidók gyűlöletét érezték magukon Jézus követői, majd mikor a futótűzként terjedő keresztény ősegyház Rómában is megvetette lábát, a birodalom üldözni kezdte tagjait. Mint ahogy azután minden birodalom ezt tette. Lehet, hogy a világtörténelem épp most kezdi megismételni önmagát.

   Ma a keresztények zöme 11 országban él, ám szétszórva a világ minden földrészén megtalálhatók közösségeik, bár néhol csak szórványban. Számuk eléri a 2,2 milliárdot, ami a föld összlakosságának 38 %-a. És ez a vallás ott is jelen van, sőt terjed is tovább, ahol nem is hinnénk. Kínában, Vietnamban és Észak-Koreában, a világ legádázabb kommunista diktatúrájában is megtalálható. Ezzel szemben Dél-Koreában 5,5 millió katolikus hívő él, és hitüket nagyobb odaadással gyakorolják, mint  legbuzgóbb európai hittársaik, ami reményt ad, hogy míg Európában terjed az ateizmus, máshol épp most szökken szárba Jézus tanítása. A szent kereszt titka abban áll, hogy ahol a legnehezebb viselni, ott a legerősebb a hit, mert a keresztből természetfeletti erő sugárzik – Jézus Krisztus szeretete.

   Különös jelentőséggel bír most, az épp zajló Eucharisztikus kongresszus Budapesten. Bizonyságot tesz arról, hogy Krisztus teste, amit a szent ostyában ránk hagyott, már kétezer éve szolgál táplálékul egyházának, amely megalapozta az Európai civilizációt. Egy közönséges halászemberre, Péterre bízta Isten országának kulcsát, akit hatalmával képessé tett erre, mert talán még írni-olvasni sem tudott. Első királyunk, Szent István is rádöbbent arra, hogy Európa közepén, idegen népekkel körülvéve, csak Jézus tanításának szegletkövére alapíthatja országát, amely bebizonyosodott, hatalmas megtartó erőnek bizonyult.

    Jó például szolgálhat ez a meghasonlott világnak, hogy ahol a keresztény hit és nemzeti tudat együtt van, azon az úton nem lehet eltévedni.