Beszélgetés Baranyay Alajossal, Zsigárd község polgármesterével
Mi a véleménye a járvány okozta állapotokról, a járványellenes központi és megyei intézkedésekről, azok hatásairól egy település, egy közösség életének mindennapjaira?
A helyzet komolyságát senki se vonja kétségbe, nem is lehet és nem is szabad. A felsőbb intézkedések alapjában véve jók, a járvány terjedését fékező döntések időben születtek. Szlovákia kormányai tanultak más európai államok hibáiból, gyors és hatékony intézkedéseket hoztak. Persze tökéletes döntés nincs, a hibák ilyenkor természetesek, de megállapítható, hogy a helyzethez való gyors alkalmazkodás jellemezte és jellemzi a kormány és a megye ezügyben hozott döntéseit. A vésznek még nincs vége, mindannyiunktól felelősségteljes magatartást, a szabályok betartását és betartatását követeli.
Helyi válságstábunk, a helyzet kezelése céljából ezidáig öt alkalommal ülésezett. Helyi vonatkozású korlátozási intézkedéseket is bevezetett, és igyekezett érvényesíteni a központi döntéseket. Köszönöm a stáb munkáját, nagyra értékelem a tagok helytállását, igyekezetét.
Az egyéni és közösségi áldozatvállalások ilyen vészterhes időkben bizony nagyon dicsérendők. Takács Zoltánt említem elsőként, aki 500 eurót ajánlott fel szájmaszkok készítésére, amelyeket Pataki Mónika készített el kedvezményesen valamennyi zsigárdi család részére. Másodikként pedig a helyi tűzoltószervezet tagjait, akik rendszeresen fertőtlenítik a legforgalmasabb köztéri objektumokat. A szülők feladatai és a pedagógusok munkája is gyarapodott, akiknek egyik napról a másikra kellett a gyerekek számára legkedvezőbb megoldásokat megtalálniuk.
A jelenlegi helyzetben, a korlátozások enyhítésénél, feloldásánál fontosnak tartom a fokozatosságot. Úgy látom, a történések komoly hatással vannak a faluközösségre, nyomot hagynak az emberekben. A bezártságot a zsigárdiak egy-két kivétellel fegyelmezetten viselték, betartva a szabályokat és rendelkezéseket, amelyért az önkormányzat nevében is megköszönök.
Hogyan tudták biztosítani a település alapvető szükségleteit, a falu életére kiható gazdasági visszaesést hogyan lehet kezelni, és hogyan előzhető meg az esetleges még nagyobb baj?
Az iskolák, óvodák bezárása, a megszokott közösségi rendezvények megrendezésének szüneteltetése komoly változást jelent mindannyiunk életében. Már most tudjuk, hogy gazdaságilag is csak hosszú idő után fogjuk kiheverni a járvány okozta visszaesést, sok család marad majd kereset nélkül, a község is nehezebb körülmények között kénytelen ellátni feladatait. Az állami adórészesedés lényegesen csökkent, az államkasszából az áprilisi előrejelzések alapján 40 ezer euróval kap kevesebbet a falu. Ennek pótlásáról mindeddig nem intézkedett az állam. Komoly anyagi terhet jelent a községi bérlakások fenntartása, a kölcsönök törlesztése. A község a falu legnagyobb munkáltatója, 70 embernek biztosítunk fizetést, állandó megélhetést. A bérek biztosítása is komoly tehertételt jelent. A szolgáltatásokra, bérekre és minden egyéb közösségi kiadásokra mindeddig biztosítani tudtunk az anyagiakat. A költségvetés módosításával, a munkaerő átcsoportosításával, és elsősorban spórolással sikerült kigazdálkodnunk a kellő fedezetet. Mindez azonban csak egy bizonyos ideig tartható fenn, a jövő pedig bizonytalan.
A falu alapvető szolgáltatásait a járvány ideje alatt is biztosítottuk, és biztosítjuk most is. A közvilágítás, a szemétgazdálkodás, a zöldövezetek és közterületek karbantartása, az ügyintézés korlátozásokkal ugyan, de folyamatos volt. Nyitva tart a gyűjtőudvar, és két hete már a halastavak is látogathatók. Az önkormányzat munkája sem szünetet. A kapcsolattartás folyamatos volt a képviselők, a polgármester és a hivatal között.
Zsigárd már évtizedek óta a régió meghatározó települése, ami a nagy és jelentős kulturális-közösségi eseményeket illeti, különösen nyáron. Mi a helyzet ezen a téren?
Nagy nyári rendezvényeink, így a Zsigárdi Napok, a Kaszás Attila Kulturális Fesztivál táborai és egyéb rendezvényei most elmaradnak, csak helyi jellegű foglalkozások megszervezését tervezzük. Bízunk benne, hogy az őszi – téli évfordulóinkról már együtt, nagyobb közösségben emlékezhetünk meg, és hogy együtt, közösen örülhetünk majd a színpadra lépő gyerekeink műsorainak.
Cselekvő és optimista emberként, vezetőként miben látja a Minden bajban van valami jó! - mondás igazát? Mit okulhatunk ebből a katasztrófából, melyek azok a tanulságok, amelyek megváltoztatják, de jobbá is tehetik további életünket?
A nagy megpróbáltatások arra jók, hogy visszafogjuk önmagunkat. Önmérsékletre, odafigyelésre, a másik megbecsülésére, az élet tiszteletére tanítanak. Bízok benne, hogy hónapok elteltével minden rendeződik, az élet visszatér településeinkre, közösségeinkbe. Hiszek abban is, hogy a járvány sok ember szemét kinyitja, és egy olyan régi-új értékrend is kialakul, ahol a család, a közösség, a saját értékeink tisztelete lesz fontos és meghatározó, nem az élvezetek hajszolása, idegen szokások utánzása.
Ha továbbra is olyan felelősségteljesen viselkedünk, mint eddig, és betartjuk az előírásokat, a rendelkezéseket, vigyázunk magunkra és egymásra, akkor talán megelőzhető lesz a járvány sokat emlegetett második hulláma. Ezúttal is kérem falunk minden polgárát és vidékünk minden lakóját arra, hogy most, a korlátozások feloldásának idején is legyenek nagyon óvatosak és körültekintőek.
Falum és a régió minden lakójának kitartást, türelmet, hitet és jó egészséget kívánok!
Menü |