Bátran olvasható szájmaszk nélkül is

   Gaál Joska

   Mottó: „Csak a könyveket mondd“

   Deáki gyerek voltam, kiskoromtól ministráltam. Deákin bencés papok voltak, abban az időben a plébános Dr. Herczeg Frigyes volt, klasszika-filológus (görög-latin szakos tanár). Deákin élt Tóth Aldemár is, szintén bencés, francia-földrajz szakos, ő a szociban nem misézhetett nyilvánosan. Mióta olvasó gyerek lettem, a karácsonyi éjféli mise után Tóth Aldemárral egyszerre jöttünk ki a sekrestyéből. Minden évben megkérdezte, mit kaptam karácsonyra. Első alkalommal kezdtem mondani valami sapka-sál félét. Szelíd komolysággal azt mondta: „Csak a könyveket mondd“.

   Most is ehhez tartom magam, Önöknek is csak a könyveket mondom. Kávés időre való könyveket.  Csupa irodalomtörténetet. Dehát nem volt elég az iskolában? Még szájmaszk hordás idején is? - kérdezhetnék. Erre azt felelném, de igen, elég az iskolában. Annak, akinek nagyon jó irodalomtanára van-volt. Akiknek meg nagyon-nagyon jó irodalomtanára van, hát ők már az itt ajánlott könyveket úgyis olvasták, ajánló nélkül is.

KEZDJÜK HÁT A MIT-KINEK MIÉRT JÁTÉKOT

   Mit: Háy János: KIK VAGYTOK TI?  Kötelező magyar irodalom – Újraélesztő könyv

   Kinek: Mindekinek. Na jó, nem egészen mindenkinek, de az alapiskolák felsőbb évfolyamaiban az olvasó diákok már megértik. De a középiskolásoknak mindenképpen, minden érettségizőnek. Nekik szól a Kötelező magyar irodalom alcím. Persze ajánlom ezt a könyvet az idősebb olvasó embereknek is, hiszen nekik meg a még idősebbeknek szól az Újraélesztő könyv alcím.¨

   Miért: Mert jó. Érdekes. Könnyű olvasni. Meghökkentő – nem a szöveg, hanem hogy mennyit tud  Háy János a kollégáiról. És nem mesét ír, hanem valóságot. Van humora - szolíd, intellektuális. Meglepő, mi mindent másképp tanultunk valamikor, mit hallgattak el előlünk a szociban, mennyit fejlődött az irodalomtörténet. Szóval bárki találhat ebben a könyvben érdekességet. Nem kicsike könyvről van szó, potom hétszáz oldal. Nem elriasztásképpen írom ezt, mert nem a „jaj, mikor lesz már vége“ könyvek közé tartozik. Tartalomhoz a forma.

Mit: Nényei Pál: AZ IRODALOM VISSZAVÁG

1. Léda tojásaitól az Aranyszamárig
2. A paradicsomkerttől a pokol kapujáig
3. A hit fényétől az ész világosságáig

   Három kötet, 400-450-560 oldal, van mit olvasni. Viszont ez is gyorsan megy.

   Kinek: Nényei Pál azt mondja, kamaszoknak. Minek vitatkozzunk? Pláne ővele? De azért csendesen megjegyzem, én is elolvastam. Nem bántam meg, pedig több mint 1400 oldal. De Nényei Pál is nagyon otthon van a témában. Az első kötet elején le is írja, kinek szól ez a könyv. Nem egy szóval, hanem több oldalon, a végén mégis ahhoz az egy szóhoz jut el, hogy „mindenkinek“. Kamaszoknak, de azért mindenkinek.

   Miért: Mert jó. Érdekes. Könnyű olvasni. Ha nem így lenne, minek ajánlgatnám. 1400 oldalon eljutunk az irodalom születésétől Shakespearig. (Még ki tudja, hány kötet lesz, mire elérünk a kortárs irodalomig.) Nényei Pál a pannonhalmi bencés gimnáziumban érettségizett, az ELTE bölcsészkara után ott is kezdett tanítani. De miért fontos ezt ideírni? Hát azért, mert Nényei Pál nem csak tanít a könyveivel, hanem nevel is. Úgy bencés módra, pedig civil. Az irodalmon keresztül.

Mit: Grendel Lajos: A MODERN MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE

   Miért: „Mert a Lajos a mienk.“ Ezt azért nem lehet ennyivel elütni, még ha igaz is. A szerző nagy szükségét érezhette  egy „modernebb“ irodalomtörténetnek a modern irodalomról. Ahol nincs anyaországi meg felvidéki meg stb. Irodalom, hanem Magyar Irodalom van. Bízhatunk Grendel Lajos értékítéletében is. Egyszerűbben: aki jó, az benne van.

   Kinek: Tanárnak, diáknak, kántornak, papnak. Aki el szeretne igazodni a modern magyar irodalomban. Aki meg úgy gondolja, hogy már otthon van benne, megnézheti, egy helyen vannak-e Grendel Lajossal.

   Na, most egy (terjedelemre) kisebb könyvet!

   Ördögh Ottó: SORSTALANSÁG Magyar irodalmi paródiák

   Lehet ez a könyv (agy)pihentető, könnyed, humoros olvasmány. Lehet szellemi kaland, felfedezése az átköltéseknek, ferdítéseknek, utalásoknak. Olvasótól függ. Az olvasó otthonosságától az irodalomban.

 A végére a legjobbat? Akkor legyen a:

   Bödőcs Tibor: ADDIG SE ISZIK

   A legenda azt mondja, apját kérdezték, mit szól, hogy fia már ír is. „Addig se iszik“ – válaszolta a bölcs öreg. (Ezt nem én találtam ki, Cserna-Szabó András jegyezte le). Irodalmi paródiák. Szerintem azokat a szerzőket parodizálja Bödőcs Tibor, akiket szeret (olvasni) és becsül. Az előző könyvről (Sortalanság) írtak itt is érvényesek, csak még jobban. És mindenféle okoskodástól függetlenül: ezt a könyvet élvezet olvasni. Ugyanúgy, mint a szerző következő kötetét, a Meg se kínáltak címűt. Ki ne hagyják.

 Még egy legjobbat a végére? Legyen!

   Cserna-Szabó András: MÉRGEZETT TÜ

   Írások irodalomról, zenéről, életről. Valójában írókról, zenészekről, életről, életről, életről. Külön figyelmükbe ajánlom a Kölcsey elrontott imája című írást. Nem könnyű megemészteni. Ahányszor felolvastam hallgatóságnak, annyiszor megosztotta a társaságot. (Nem fele-fele arányban, legutóbb 21:3 volt CsSzA javára (bár a 21-ben lehettek a „még határozott véleményt nem kialakítottak“ is.  De háromtól lényegesen többen voltak azok, akik a hallottak után feltették maguknak a (rendszer- és kedvencpolitikusfüggetlen) kérdést: Én mit tettem azért, hogy Kölcsey imája ne legyen „elrontott“? (Hogy végre megáldjon minket az Isten)

   Erről szól az irodalom. Hogy föltegyük magunknak a jó kérdéseket. És keressük rájuk a jó válaszokat.