A csaknem 880 éves község (első írásos említése 1138-ból származik) életében fontos évszám volt 1867; ekkor kezdte meg működését a diószegi cukorgyár, amelyhez nemsokára terjedelmes birtokok tartoztak és az egész régió élete megváltozott, ugyanakkor ebben az évben kezdődött el a faluban az iskolai oktatás is. Kezdetben az iskolába járás a tanulók számára 3 év volt. Az iskola első két épületét lebontották. 1921-ben építették a mai iskola földszintes épületét, majd 1951-ben emeletet raktak rá. A századfordulón már hat év volt az iskolába járás és az 1916-ban született gyerekeknek 8 évig kellett iskolába járni. Az 1927-ben bevezetett nyolc éves iskola volt egy ideig községünk legmagasabb műveltséget nyújtó iskolája. A világháború után csak öt évfolyam volt, később ezt is négyre csökkentették. Kosút község első ismert magyar tanítója Renda Vilmos volt, akiről tud a falu csaknem minden lakosa, ugyanis az volt a kívánsága, hogy a temetőben a járda közepére temessék őt, az emberek tapossanak rajta, mert rossz embernek tartotta magát. Hát ezt már nem erősíti meg senki, azonban az utókor nem felejtette el őt, a diákok és a többi lakos mindig tesznek a sírjára virágot, mécsest. A járda közepén a földben van a sírboltja, azonban nem tapossa senki.
Drága iskolánk nagyon szép korba lépett az idén, hiszen betöltötte a 150. évet. Egy intézmény életében fordított arányban működnek a dolgok, az idővel egyre szépül, fejlődik, értékesebb lesz. 2017. szeptember 22-én egy gyönyörű ünnepséggel adóztunk e szép ünnep alkalmából iskolánknak. A rendezvényt jelenlétével több neves személyiség megtisztelte. Itt voltak: Peter Krajňák, a Szlovák Iskolaügyi Minisztérium államtitkára, Berényi József, Nagyszombat Megye Önkormányzatának az alelnöke, Csady Zsuzsa, a MOST-HÍD párt járási elnöke, Forró Krisztián, az MKP járási elnöke, Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége Országos Tanácsának elnöke, a Csemadok országos alelnöke, Adrián Kubica, a MOST-HÍD párt járási elnökségének tagja, továbbá Mačica Zdenka, községünk polgármester asszonya, valamint a helyi önkormányzat néhány képviselője.
Az ünnepségre meghívták a helyi óvoda és szlovák iskola igazgatóit és az iskola volt pedagógusait is, akik szép számban elfogadták a meghívást. A rendezvény az iskola szépen kidíszített folyosóján kezdődött Papp Diána amatőr festőnő iskoláról festett festménye leleplezésével, Pálinkás Ildikó igazgatónő üdvözlő beszédével és a Gyöngykaláris éneklőcsoport dalával. Utána a jelenlevők megtekintették az iskola két tantermét, amelyekről joggal mondhatjuk, hogy felszereltségüket tekintve a járás legmodernebb tantermei közé sorolhatók. Majd mindannyian átvonultunk a kultúrházba, ahol egy kis kiállítás fogadott bennünket. A régi diákok és a volt pedagógusok nagy érdeklődéssel, mosolyogva nézegették a régi fényképeket és önfeledten nosztalgiáztak.
Polgármester asszonyunk üdvözölte neves vendégeinket és minden kedves jelenlevőt, Pálinkás Ildikó ünnepi beszédet mondott, utána pedig az iskola jelenlegi és volt diákjai a Gyöngykaláris éneklőcsoport közreműködésével egy nagyon színvonalas, megható műsort adtak elő.
Az iskola jelenlegi és volt pedagógusainak a község nevében emléklapokat adtak át, majd Vincze Istvánra, az iskola legismertebb és leghosszabb ideig tevékenykedő igazgatójára in memoriam emlékérem átadásával emlékeztek. Az érmet felesége, Vincze Istvánné vette át, aki 35 évig tanította, nevelte és szerette a község tanulóit. Neves vendégeink is elismerő szavakkal méltatták az iskola tevékenységét és az igazgatónőt elismerő oklevéllel és virágokkal köszöntötték. Ide sorolható még az óvoda ajándéka – egy kézileg készített kivarott emléklap és a jókai magyar iskola tanulóinak az iskoláról festett képe is.
A község anyagi támogatásának köszönhetően állófogadással végződött az ünnepély, amelynek folyamán a résztvevők egy kis emlékkönyvet is kaptak. E kiadványból kiolvasható, hogy annak ellenére, hogy az iskola alacsony létszámmal működik, nagyon életképes és fejlődő. Rendszeresen képviseltetik magukat a különféle tantárgyversenyeken, aktívan foglalkoznak a hagyományőrzéssel, játszóházakat rendeznek, műsorokat adnak elő a községi és iskolai rendezvényeken, rendkívül gazdag iskolán kívüli tevékenységet tudnak felmutatni. A színházlátogatásokon és tanulmányi kirándulásokon kívül rendszeresen kapcsolódnak be a hazai és külföldi versenyekbe. Hatalmas eredmény volt a „Csodasarok“, amelyet a tanulók a „Miénk a város!“ c. versenyen nyertek el, ugyancsak a DOMESTOS által meghirdetett versenyben két szép helyezés után a fődíj, amelynek köszönhetően felújították az iskola toaletteit. A TESCO versenyében egy állatkerti kirándulást nyertek, nemrég pedig egy online kalandos versenyben értek el nagyszerű teljesítményt.
A résztvevők nevében elismerésünket és köszönetünket fejezzük ki Pálinkás Ildikónak, aki mindent megtett azért, hogy az ünnepély kitűnőre sikeredjen és ez sikerült neki. Hálásan köszönjük a községnek, elsősorban polgármester asszonyunknak az anyagi támogatást, a segítséget a szervezésben, hiszen nélkülük a rendezvény nem valósulhatott volna meg. Ugyancsak köszönetet mondunk Aibek Tündének és a többi szülőnek, volt diákoknak, iskolabarátoknak a segítségért, a részvételért, amivel hozzájárultak a rendezvény színvonalához. Mindannyian örülünk annak, hogy az igyekezet az iskola megtartásáért hatalmas mind a község, mind az iskolavezetés oldaláról.
Soraimat az igazgatónő írásából vett idézettel fejezem be: „Az iskola igazgatójaként a nem túl jó prognózis ellenére is, kívánok az iskolának még sok sikeres évet, szorgalmas diákokat és lelkes pedagógusokat, akik a fáklya fényét csak ragyogóbbá teszik, hogy az elkövetkező években is számos talpraesett tanuló kerülhessen ki iskolánkból. Kívánom, hogy iskolánk diákjai még sokáig járuljanak hozzá szerepléseikkel a falu kultúrális életéhez, a magyarság megmaradásához.“
Menü |