logo
Bevásárló kosár

oddelovac

oddelovac
Pozsony
+C
Főmenü
<<  45/167 >>

Újév napi szokások és babonák

18.1.2021 14:10

   Kevesen tudják, hogy januárnak, az év első hónapjának a régi magyar neve Boldogasszony hava, mivel őseink az év első hónapját Szűz Máriának szentelték. Ennek megfelelően az év első napja, január 1-je Szűz Mária, isten anyja ünnepe. A magyar ember Újév napját kiskarácsony napjának is nevezi.

   1622-ben a Gergely-naptárban jelölték ki január 1-jét az év kezdetének, azóta ünnepeljük ezen a napon az új naptári év kezdetét. Korábban december 25-én köszöntötték az új esztendőt. Egyes források szerint a január elseji évkezdet Magyarországon már 1587-ben életbe lépett. Már a 13. századi magyarországi oklevelek is ajándékozási napként említik, így azóta is tele van olyan szokásokkal, hiedelmekkel, amelyek mágikus fortéllyal próbálták megszerezni és megtartani a szerencsét, elűzni a bajokat, a betegséget, a gonosz szellemet.”

   A mai napig él a szokás, hogy nő nem kívánhat elsőként boldog újesztendőt, inkább kívánja azt előbb egy kisfiú, mint egy asszony. Régebben az asszonyok még a házból sem léphettek ki, csak a templomba mehettek, nehogy elvigyék a szerencsét.

   A Csallóközben és a Mátyusföldön még ma is él a szokás, hogy az év első napján nem szabad baromfit enni, mivel az hátrakaparja a szerencsét és elröpül vele. Ezen a napon csak marha vagy disznóhúsból volt szabad főzni. A malac előre túr az orrával, így kikaparja a szerencsét, avagy közelebb túrja azt a ház népéhez – tartja a babona. Szokás volt sok apró pogácsát sütni, ez szimbolizálta a pénzt, azt remélték, egész évben sok pénzük lesz, ha apró pogácsát esznek.

   Még ma is tartja magát a mondás, hogy amilyen az év első napja, olyan lesz az egész év, így, ha szerencsétlenség ért valakit január 1-jén, úgy gondolták, az egész év szerencsétlen lesz. A jó cselekedet fontos volt az év első napján, hiszen az szerencsét hozott az egész évre. Több településen élt a babona, ha látogató jött és ajándékot hozott, az egész év bőséges lesz, ha kérni jöttek, az szerencsétlenséget jelentett. Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, az egész évben friss és egészséges maradt.

   Időjósló mondásokat is ismerünk az év első napjáról. Ha piros a hajnal, szeles lesz az év. Ha hideg, északi szél fúj, hosszú és kemény lesz a tél. Ha olvadni kezd a hó vagy a jég, akkor jó bortermés várható. Ha tiszta az ég, jó termés várható.

Marcell Béla nyomán

 

   Átcsúszunk a jégen

   Szilveszterkor két vidám jóbarát fölkerekedett és átment a szomszéd faluba, hogy ott búcsúztassák az odavaló legényekkel az óesztendőt. Papszegiből indultak át a befagyott Dudvágon.

   Mint ahogy ilyenkor szokás, folyt a bor, szólt a nóta, vidám muzsikaszó mellett múlatták a legények az év utolsó óráit. Odakint az óév még egyszer kimutatta foga fehérjét. Egész este fagyott és vastag jégpáncéllal vonta be az alig behavazott téli tájat.

   Amíg odakint a természet erői dúltak, azalatt a legények a hosszú kocsmaasztal mellett vidáman köszöntötték az új esztendőt. Addig-addig köszöntgették, míg végtére jól eláztak. Még messze volt a hajnal, mikor hazaindultak a legények. A sötétség, de főképp az állapotuk miatt eltévesztették az útirányt hazafelé, csak az otthoni lámpák fényei után bandukoltak toronyiránt át a földeken.

   Hol az egyik, hol a másik csúszott el, a mindent beborító jeges bevonaton, mikor végre ismerős tájra, a folyóhoz értek. Jeges töltése szinte megmászhatatlan volt. Pedig nem volt talán egy méter magas. Nagy nehezen fölkapaszkodtak a töltésre. Mindketten még hason fekve csúsztak előre, hogy leereszkedjenek a vízhez, mikor az egyik felkiáltott:

  • Pajtás! Vigyázz, ez a víz az éjjel jól megáradt, színültig tele van a medre, és be is fagyott. Nem tudom, megbír-e bennünket az éjjeli fagyás.
  • Akkor másszunk át rajta, úgy nem szokott leszakadni.

   Át is indultak hason csúszva, nagy félelmek közepette. Mire átértek, félig ki is józanodtak. Ám a kijózanító félelem csak ezután következett.

   A befagyott folyó felett távolból nagy fényesség közeledett feléjük. Ahogy közeledett, fénye egyre nőtt, és hatalmas robaj kísérte. A két jóbarát megrettenve figyelte az égi tüneményt, szerintük az más nem lehetett. Nem tudták, minek véljék – az egek haragjának, mert így eláztak, vagy talán a marslakók jöttek le szilveszterezni? Sok tűnődésre nem volt idő, mert a sötét éjszakában vakítóan közeledett a folyó fölött a fényesség, és nyomában a hatalmas robaj.

   Még maradt annyi erejük, hogy lecsússzanak a töltés aljába valami menedéket keresve. Leborultak a jeges hóba, szemüket eltakarták ás várták a véget. Óráknak tűntek a következő pillanatok, míg az égi csoda, vagy a csillagokból jött tüzes szekér mindent elemésztve hozzájuk nem ért.

   Meg is érkezett nagy búgás és robaj kíséretében, szinte rengett a föld és továbbrobogott. A fényesség megszűnt. Barátaink egymást támogatva föltápászkodtak, agyuk már kitisztult a szilveszteri muri után, és akkor látták, hogy az a félelmetes valami a hajnali tejesautó volt, és az országúton csúsztak át olyan vigyázva.

Danajka Lajos, Mátyusföldi adomák című gyűjteményéből


Fényképgaléria


Ossza meg ismerőseivel
Facebook  Twitter  Google  LinkedIn  Pinterest  Email  Print

Hozzászólások

Hozzászólás hozzáadása

Ehhez a cikkhez még nincs hozzászólás
Hozzászólás hozzáadása
Név *:
Szöveg *:




 
<<  45/167 >>



Támogatók – Partnerek


Menü
Aktuális számunk


Elérhetőségek
Kiadónk:
OZ Matúšova zem – Mátyusföld PT
Diakovce 754, 925 81
IČO: 50115286
Regisztrációs sz.: EV4066/10
ISSN 1338-6344
 
Szerkesztőség
Szabó Frigyes
0949 377 888
szabo@terrahirujsag.sk
Hirdetések
Szabó Tamás
0905 752 678
info@terrahirujsag.sk
Előfizetés: 0949 377 888
megrendelem@terrahirujsag.sk

Copyright © 2017 by FriTom International spol. s r.o. Minden jog fentartva!
Tvorba web stránok

Minden jog fenntartva - www.terrahirujsag.sk
Webdesign GRANDIOSOFT
© Copyright

Ez az oldal cookie-kat használ, melyekkel még hatékonyabb szolgáltatásokat nyújthatunk. További információkért olvassa el, hogy használjuk a cookie-kat