A kastély Ceresetóék távozása után

   Gágyor József: A tallósi kastély és uradalom című könyvéből, 2011

   1945-ben a grófi birtok, mely kb. 6000 kat. holdat tett ki, a mezőgazdasági felszereléssel. épületekkel és állatállománnyal együtt az Állami Gazdaság tulajdonába ment át. A kastély földszinti szárnyain az ÁG intézője és alkalmazottai /a Krecskó, Kozmér, Páleník és Kaprinay családok, mint albérlők/ laktak, az országút felőli szárnyon volt a gazdaság irodája. Az épület egy részét raktározásra, egy másik részét pedig kukoricaszárítás céljaira használták fel. A világítást a kastély ekkor m ár a kinti hálózatból kapta. Ugyanekkor a kastélyban politikai tanintézet is nyílt és működött 1956-ig. Az épület azonban még így sem voltkellőképpen kihasználva, ezért kerülhetett rá sor, hogy 1952-ben mezőgazdasági iskola is helyet kapott benne.

   1945-ben a Felsőmajor épülete szintén az állami gazdaság, majd 1963-ban az egységes földműves-szövetkezet tulajdonába került. Helyiségeiben az uradalom, illetve az ÁG és EFSZ munkásai laktak. 1972-ben a lakók közé egy félcigány család költözött. 1982-ben az ott lakó 10 család közül 2 a cigány, 1985-ben pedig már az egész Felsőmajort cigányok lakják.

   1948-ban Ceresetóék elhagyták Tallóst, Olaszországba költöztek.

   Az 1949/1950-es tanévben újra megnyitotta kapuit a magyar iskola. Két osztály a grófi kastélyban kapott helyet. A főépületben, a parki bejárattól jobbra, az első helyiségben lett elhelyezve az óvoda és a napközi otthon, a Feketevíz felőli földszintes traktusban pedig, Máli grófnő egykori fürdőszobájából, tanterem lett, ugyanúgy a jobb oldali traktus középső bejáratától balra eső helyiségből is. Ezek a z osztályok a váltakozó tanítás bevezetésével kikerültek a kastélyból.

   1951-ben hárommilliós költséggel kívül-belül tatarozták a kastélyt, a központi fűtést és a vízvezetéket kijavították. A főépület és a földszinti traktusnak a konyhától a templom felé eső része politikai iskola lett. Vöröss János plébános így emlékezik meg róla: Miniszteriális tisztviselőktől kezdve a prágai színészekig csoportonként kapták az oktatást. Nyáridőn, a park közepén álló nagy tölgyfa alatt ment az oktatás, ezért a színészcsoport szót emelt, hogy csak 10 órakor, és délután 3 órakor harangoztassuk ki a halottakat, mert máskor épp a legérdekesebb témába harangoznak bele, és nem értik az előadót.

   Ugyancsak Vöröss János írja: Az 1950-es évek egyik nyarán nagy kirakodóvásárt rendeztek a járás vezetői, a kastély erkélyéről mondták bőséges szónoklataikat /…/ Emlegették az utóbbi években, hogy a diószegi tüdőgondozó kerülne ide, de mivel a parkot 1891-ben kettévágta az új országút, az állami birtok tehenészete pedig éveken keresztül a parkban delelvén, annak fáit nagyobbrészt tönkretette, így a kastély nem lett eléggé pormentes.

   A malomházat és a parkot körülvevő kerítésfalat 1957-ben bontották le. Ugyanekkor került sor a Sétatér mellett levő árkok betemetésére is, a munkátok végezték el, akik a kerítésfal tégláit megvásárolták. Valamivel később szedték szét az egykori kertészeti és diszn9vények termesztésére használt hatalmas üvegházat, és a virágok és délszaki gyümölcsök termesztésére szolgáló mélyesztett kisebb üvegházakat. Ugyanerre a sorsra jutott a kertészethez közel álló manzárdtetős gyümölcsház is. Ezeket az épületeket a gazdaság vezetői és munkásai szedték szét, és jórészben idegen falukban épületanyagnak felhasználták.

   1961-ben új, modern 18 tantermes iskoláét kapott a község, mely a kastély főbejáratával szemben, a Rajcsúrnak nevezett területen épült. Az új iskola átadásával egyidőben adtak át a tanítók részére egy négy lakásegységből álló társasházat az iskola szomszédságában, majd 1972-ben az előbbi mellett egy hasonlóan nagy épülettömböt. Az új iskola megnyitása után az öreg iskolát a községi elöljáróság apróbb átalakítás után kultúrháznak nyilvánította. 1987-ben az épület középső részét, az egykori uradalmi kocsmát lebontották, valamivel később pedig a maradék szélső helyiségeit is.

   Az egykori uradalmi épületet /Felsősor 148/, melyet 1934-ben Dr. Bauer Róbert tallósi orvos megvásárolt, 1947-ben konfiskálták. Miután a tulajdon is Magyarországra költözött, a ház előszobáját és szobáját orvosi rendelőnek használták, a másik előszoba és szoba postahivatalként szolgált, egy konyha és két szoba a postamester használatáéba került, egy szobában pedig a levélkézbesítő lakott.  1962-ben a községben új postahivatal épült, s az átköltözés után a szabaddá vált épületet egészségügyi házzá nyilvánították. 1964-1966-ban felépült az új egészségügyi központ is. Az ily módon újra szabaddá vált épületet eladták, majd újabb tulajdonoscsere következett, s végül lebontották.