Nagyszombat központjának látnivalói 7. rész

   Szentháromság tér az azonos nevű szoborral

   Az óváros központi terén áll az 1695-ből származó barokk szoboregyüttes.  Itt kezdődik a sétáló utcává alakított főutca. A szoboregyüttes talapzatból, sziklasírból (Szt. Rozália fekvő alakja) és a 4 m magas oszlopból áll, melynek tetején Szűz Mária látható. A talapzat sarkain Szt. Flórián, Szt. Ágnes, Xavéri Szt. Ferenc és Páduai Szt. Antal szobrai állnak. A talapzat oldalain 3 címer: Nagyszombat, Magyar Királyság, Dolny István püspök címere és a Szűz Mária reliéf. A szobor a rendszerváltás után, 1993-ban került vissza eredeti helyére, oda, ahonnan 1949-ben távolították el.

A nagyszombati Szentháromság tér keleti része

   A színház épülete

   A  város 1831-ben építtette empire stílusban Bernhard Grünn építészmester tervei alapján a részben közösségi rendezvények lebonyolítására alkalmas Pannónia épületet. Már a kezdetektől fogva színház és szálloda is működött a falai között. A legrégebbi kőszínháznak számít a környéken. Nézőterének kapacitása 548 férőhely volt, ami az akkori kort és a helyi viszonyokat tekintve túlméretezettnek számított. A színházi előadások kezdetben német nyelvűek voltak, melyeket később magyar, jelenleg szlovák nyelven mutatják be. Az első német nyelvű előadást 1831 karácsonyán, a magyar nyelvűt 1844-ben, az első szlovák nyelvűt 1869-ben tartották. A Pannonia tükörterme 1907-ben épült fel. 1912-ben az épületben 6 szobás szálló és az első emeleten kávéház működött. A színház 2001-ben vette fel Ján Palárik nevét

   Ján Palárik (1822–1870), katolikus pap, szlovák drámaíró. Művei: Inkognito / Inkognitó
Drotár / Drótos, Zmierenie alebo Dobrodružstvo pri obžinkoch / Kibékülés, avagy Kaland az aratóbálon. Az 1850-es években lépett a politikába, okulva 1848–49 kudarcából, alulról, helyi és megyei szinten akarta elkezdeni a szlovák nemzetépítést, amihez az asszimilációnak leginkább kitett középrétegeket akarta megnyerni, de a mérsékelt magyar politikusokkal is együtt kívánt működni. Jelentősebb beszédei, írásai, melyek a magyar-szlovák viszonyt érintik, és ma is tanulsággal szolgálhatnak, megtalálhatóak Demmel József: Magyar haza, szlovák nemzet c. kiadványában:  http://real.mtak.hu/40955/1/Demmel_Magyar_haza.pdf,  22.o – 46.o., 131.o – 200.o.

   E. Nagy Olivér dr.: A nagyszombati színészet című írásából megtudhatjuk, hogy a nagyszombati színészet akkor vett lendületet, amikor Esterházy Miklós herceg 1692-ben színházat alakított ki a főgimnázium konviktus-épületében, mely 12 páhollyal s több ülőhellyel bír, és ahol 50 tagú zenekar számára is hely van, majd négy évvel később, Velencéből hozatott értékes ruhatárát is a színháznak ajándékozta. Az előadások akkor kezdtek fontossághoz jutni, mikor a jezsuiták latin nyelven rendezett előadásai magyarrá váltak. A város katolikus érseki főgimnáziumának tanári kara és ifjúsága lelkesen művelték nemcsak a drámát, hanem a zenét is, aminek színi előadások és hangversenyek voltak a bizonyitékai. Ezek a bemutatók vezettek a nagyszombati színház megalakulásához. (Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár)  

  A levelezőlapon Nagyszombat főtere látható, a Pannónia szállóval.

   A városháza

   A legújabb kutatások alapján a 14. és a 15. század fordulóján a városi önkormányzat székhelye a jelenlegi városházát alkotó épületegyüttes nyugati szárnyában volt, a belső udvar kápolnájának szomszédságában. Akkoriban a városháza a piac, a börtön és a patika feladatait is ellátta a lakosság számára. A négy szárnyból álló épület legimpozánsabb része a sétáló utcára néző, 1793-ban épült klasszicizáló, késő barokk, copf palota, mely egy középkori reneszánsz ház átépítésével jött létre. A kétemeletes épület díszes erkélyét, rajta a város címerével hatalmas toszkán oszlopok tartják. A városháza és a tőle jobbra eső ház eresz alatti részén csodaszép figurális és állati  reneszánsz motívumok láthatók.

   A városi tisztségekért jelentős vetélkedés folyt a németek és a szlovákok, majd a 16. századtól a törökök elől idemenekült magyarok között. A helyzetet a császár azzal a rendelettel igyekezett orvosolni, mely az egyes népcsoportok képviselőinek rendszeres váltakozását írta elő.  

   Városháza

   A Várostorony

   Az 57 m magas reneszánsz építmény uralja a Szentháromság teret. Megfigyelőtoronynak épült 1574-ben. Az 1683-iki nagy tűzben a teteje leégett s azt újra építették. Tűztorony szerepét csak 1688-tól fogva viselte, a toronyőr számára állandó lakást alakítottak ki benne. Ez a szolgálat a 20. századig megmaradt. Négyzet alapú, 8-emeletes építmény, sarkain szgrafittókkal díszített. A kilátóterasz (kerengő) 29 m magasságban van. A barokk kupola tetején aranyozott Szeplőtelen Szűz Mária – Immaculata szobor. A szobor belsejében a 19. század 30-as éveiből származó korabeli iratokat, dokumentumokat találtak. Délkeleti homlokzatán napóra látható 1729-ből. 1692-ből származó harangja 1/4-óránként csendül meg.

   A Várostorony

   A fényképek 1912-ből, Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Nagyszombat, írta: Marton József kiadványából származnak.