Bukovszky László: Részlet a szerző Fejezetek Deáki múltjából /1848-1945/ című munkájából

A település társadalmi-gazdasági fejlődésének velejárója volt a demográfiai növekedés. Az erőteljes demográfiai növekedés pótolta azt a csökkenést, melyet az 1849-ben és 1866-ban pusztító kolerajárvány okozott. Az első esetben 52, míg 1866-ban 115 személy esett áldozatul a dühöngő járványnak.

 A rendelkezésünkre álló statisztikai források alapján megfigyelhető, hogy 1851 és 1921 között a lakosság száma megkétszereződött. Mindezt a magas népszaporulat, de a községbe betelepült két új népcsoport - az izraeliták és a romák - megjelenése is eredményezte. Az izraeliták a szabadságharc bukása után, a 19. század hatvanas éveiben települtek tömegesen a faluba. Elsősorban a község gazdasági életébe hoztak újat. Főleg iparral és kereskedelemmel foglalkoztak. Az egyházi közigazgatáson belül a galántai rabbinátushoz tartoztak, anyakönyvileg szintén. Az 1860-as években alakult izraelita hitközség elnöki tisztét a 19-20. század fordulóján Blau Simon töltötte be.

Az izraeliták megjelenésével megegyező időszakra tehető a romák (cigányság) megjelenése a községben. Számuk a 19. század végére jelentősen megnőtt, ezért a képviselő-testület 1903-ban megtagadta további letelepedésüket a faluban. A már ott élő romák helyzetének orvoslása miatt az elöljáróság a főszolgabíróhoz fordult. Az idegen elemek letelepülését anyagi megszorításokkal is próbálta fékezni az ön-kormányzat. 1901-ben negyven, 1906-ban viszont száz koronában állapították meg az idegenek számára az ún. letelepülési díjat. A lakosság számának ugrásszerű növekedése a közrend megromlását eredményezte. Elszaporodtak a különböző kihágások, elsősorban a lopások. Megfékezésükre az elöljáróság létrehozta a hadnagyi és a tizedesi állást, valamint a koldusbírói hivatalt is a község területén lakó szegények és koldusok felügyeletének céljából.

Deákit, mint színmagyar községet három vallási felekezet lakta. Az izraelitákon kívül a többségi katolikusok és a számarányuk tekintetében kisebbséget alkotó reformátusok. Mindkét felekezet parochiális templommal és önálló elemi iskolával rendelkezett.