A magyar rovásírás felvidéken kívüli emlékei - 10. rész

Egy olasz tudós esete a gyergyószárhegyi botra rótt naptárral

   Luigi Ferdinando Marsigli, olasz gróf a 17-18. század legnagyobb hatású külföldi személyisége. Térképész, hidrológus, botanikus, csillagász, könyvgyűjtő, író, rajzoló, festő, természettudós, hadmérnök, titkos ügynök. Egyszer báránybőrben szökött meg a török fogságból. Volt török pasa rabszolgája Budán, később ugyanott a várat visszafoglaló császári tábornok. A budai vár visszafoglalása során az üszkös palotából 600 könyvet mentett ki.

   Marsigli 1682 őszén 24 évesen, a török elleni harcok önkénteseként érkezett hazánkba, ahol több mint húsz évet töltött kisebb megszakításokkal. Itt tartózkodásának két fontos gyümölcse többek között: A Dunáról írott 6 kötetes műve, és a gyergyószárhegyi rovás botnaptár lemásolása. 

Részlet a Botnaptár másolatából

   A naptár három részből áll: 1. keresztény ünnepek és az egyház jeleseinek névünnepei, 2. Jézus életével kapcsolatos bibliai város és személynevek, 3. Vegyes feljegyzések. Ezeken kívül Marsigli kézirata még egy rovás ábécét is tartalmaz. A boton több mint kétszáz szó volt olvasható, ebből következtetve körülbelül „130-150 cm. hosszú lehetett, és három centiméter széles négy oldallal rendelkezhetett.”  (Forrai S. 1994.) A botot és a másolatot, vagy csak a másolatot Marsigli hazaküldte bolognai gyűjteményébe, így maradt fenn a viharos századok folyamán.

   A naptár betűinek száma 914 lenne, ha a rovó nem alkalmazott volna összerovásokat, ligaturákat. De alkalmazott és így a jelek száma 671 lett. A botnaptárt az elhasználódás miatt időnként újra rótták és kiegészítették. A római kereszténységre való áttérés idején készült az első példány, amikor a hívek még jobban ismerték a rovást, mint a latin betűket. A magyar szentek közül István, Imre, László és Erzsébet szerepelnek a naptáron.  

Marsigli mellszobra (Fénykép: Noszky Piroska)

   Marsigli műveit a Bolognai Egyetemi Könyvtárban őrzik 120 kötetben.

   Felújított szobra a Budai Várban a Stöckl lépcsőnél áll.

Istentől áldott Boldog Ünnepeket kívánok!

 Friedrich Klára